A nyolc leggazdagabb embernek akkora a vagyona, mint a szegényebbik 3,6 milliárdnak

A világ nyolc leggazdagabb emberének akkora vagyona van, mint amekkorával a Föld lakosságának szegényebbik fele, azaz a 3,6 milliárd másik ember összesen bír – már ha lehet hinni az Oxfam nevű szegénység- és gazdagságellenes civil szervezet "új és javított" jelentésének. 

A szervezet azt állítja, az idei évben mért új adatok alapján még annál is sokkal nagyobb a vagyoni szakadék a szupergazdagok és a többi ember között, mint amiről eddig tudtunk – írja a BBC. Tavaly ugyanis még a leggazdagabb 62 vagyona volt akkora, mint a szegényebb 50 százaléké az Oxfam szerint.

A különbséget nem az okozza, hogy azóta a gazdagabbak még gazdagabbak lettek, hanem hogy a szegények az új adatok szerint sokkal szegényebbek, mint azt eddig gondolták.

Az pedig így természetesen továbbra is áll, hogy a legfelsőbb egy százaléknak nagyobb vagyona van, mint a maradék 99 százaléknak összesen (ez már tavaly is így volt az Oxfam szerint). A globális 1 százalékba tartozáshoz egyébként 744 ezer dolláros, azaz 215 millió forintos vagyon kell.

A nyolc leggazdagabb ember egyébként Bill Gates (Microsoft), Amancio Ortega (Zara), Warren Buffet amerikai befektetési guru, Carlos Slim mexikói mágnás, Jeff Bezos (Amazon), Mark Zuckerberg (Facebook),  Larry Elison (Oracle) és a saját nevét viselő üzleti információs cég tulaja, Michael Bloomberg. Nekik a Forbes szerint összesen 426 milliárd dollárnyi, azaz nagyjából 123,2 ezer milliárd forintnyi vagyonuk van.

Az Oxfam mint minden évben, idén is a davosi Világgazdasági Fórum kezdetére időzítette vagyoni egyenlőtlenségi jelentését, hogy ezzel próbálja zrikálni a világ gazdasági elitjét. Na meg hogy felhívja a figyelmet arra, hogy alacsonyak a bérek, és ez okozta Donald Trump győzelmét és a brexitet is, és a helyzeten csak a gazdagok kemény megadóztatása segítene. (Bár a valóságban a szegényebbik 50 százalék nem a lecsúszó amerikai és brit melósokból, hanem inkább bangladesi gyári munkásokból és nigériai utcai árusokból áll, rajtuk pedig elég keveset segítene a nyugati gazdagadóztatás.)

A jelentést viszont sokat bírálják a gazdasági háttérhatalom emberei, egyesek szerint például nem az a lényeg, hogy milyen gazdagok a leggazdagabbak, hanem hogy javul-e a legszegényebbek életszínvonala, márpedig az utóbbi években javul.

Másfelől módszertanilag is trükközéssel szokták vádolni az Oxfamot, mivel a vagyoni megközelítésük nem a valódi életszínvonalat tükrözi, például egy sok adóssággal, de biztos és magas bevétellel rendelkező nyugati háztartás vagy egy diákhitellel teli, de jó munkaerő-piaci kilátásokkal bíró amerikai egyetemista is a nincstelenek közé tartozik.