László
17 °C
32 °C

Lenyelheti a béremelést az állami intézmények egy része

2017.02.02. 07:23 Módosítva: 2017-02-02 10:35:05

Hiába a garantált bérminimum emelése 2017-től, úgy tűnik, a közszférában ebből sokan nem fognak érezni semmit. A napokban szúrtunk ki egy levelet a szociális ágazati dolgozókat tömörítő Facebook-csoportban, amelyben egy intézmény arról tájékoztatja minden alkalmazottját: 2017-től a bérüknek azt a részét, amiről a munkáltató dönt, pontosan annyival csökkentik, amennyivel a garantált bérminimum emelkedik. A visszajelzések alapján a gyakorlat az ágazatban általánosan jellemző lehet, és nincs kizárva, hogy a közszféra valamennyi részét érinti. 

Sok munkahelyet érinthet

Január végén a Komárom Esztergom Megyei Integrált Szociális Intézmény (KEM ISZI) levelet küldött szét az alkalmazottai között, amelyben az állt: a fenntartásában álló összes intézményben "a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összegét csökkenteni szükséges az alapbér növekedésének összegével. Így a járandóság összege változatlan marad."

16251710 1178618945566731 618115625247930347 o
Fotó: Facebook

Úgy tudjuk, az ágazaton belül nem egyedüliként járhat el így a KEM ISZI, több minisztériumi háttérintézményben és cégben is hasonlóról panaszkodnak.

Számítottak erre a pénzre a szocmunkások

Az viszont biztos, hogy a szociális szakma dolgozói számítottak a bérminimum általi fizetésnövekedésre, amiből most egy részük a jelek szerint nem lát semmit. A Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezetének (SzMDSz) blogja tavaly év végén közölt egy számítást a 2017-re és 2018-ra vonatkozó bérnövekedésről, amelyben a külön a szakmának juttatott 7,5 milliárd forintos keret felhasználásán felül a bérminimum növeléséből származó pluszt is bekalkulálták.

Épp ezért a szakszervezet álláspontja kifejezetten az volt, hogy a 7,5 milliárdot azoknak a bérkorrekciójára kellene használni, akik részben vagy egészben kimaradnak a bérminimum-rendelet által érintettek köréből, és az EMMI is nagyjából ennek megfelelően osztotta el végül az összeget.

A minimálbér-emelés által nem érintettek egyébként többnyire a diplomások. Így azokban az intézményekben, ahol van munkáltatói illetményrész, és ezt a KEM ISZI-hez hasonlóan visszavágják, nőhet a bérfeszültség az alacsonyabb és a magasabb képzettségű dolgozók között, előbbiek ugyanis nem kapják meg a bérminimum növeléséből származó pluszt, míg utóbbiaknak több jutott az ágazati keretből. 

Azok a munkáltatók, amelyek így járnak el (és a körük vélhetően nem korlátozódik a szociális szférára), valószínűleg nem jókedvükben nem emelik a fizetést, hanem gazdasági okokból. Megkérdeztünk több érintett szervezetet, valóban ez-e a helyzet náluk, és hogy kaptak-e plusz forrást a fenntartó állami szervtől a bérkorrekcióra, illetve hogy mennyi pénzre lenne szükségük ehhez. Kerestük az érintett minisztériumokat és az SzMDSz-t is az üggyel kapcsolatban, cikkünk megjelenéséig csak a szakszervezet válaszolt.

Migács Tibor elnök azt írta, jogilag mindenképpen rendben van, ha így lecsípnek a szóban forgó illetményrészből és erről levélben tájékoztatják a dolgozókat. Mindazonáltal eddig csak kevés jelzést kaptak erre vonatkozóan, az egyik érintett szervezet éppen a jelentős intézményállományt fenntartó SZGYF, ahol az ő nem hivatalos ismereteik szerint is a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész terhére biztosítsák a minimálbér, garantált bérminimum emelését.

A gyakorlattal szembeni nyomásgyakorlás lehetőségéről Migács közölte, hogy mivel a jelenség nem általános, hanem munkahelyi szintű, a makroszintű tárgyalások nem alkalmasak arra, hogy ott felvessék. Az ilyen jellegű érdekképviseletet szakszervezeti csoportok, alapszervezetek tudják helyben megoldani, amennyiben vannak az érintett intézményben. 

Az Ön munkahelye is lenyelte a béremelést?
Írja meg nekünk!