Jenő
3 °C
8 °C

Finnyásak vagy túl hülyék a magyarok

DSC 0215
2017.02.03. 11:33
Magyar munkaerőt egyre nehezebb találni, és meg is drágult. A munkaadóknak már azt reklámozzák, hozzanak be inkább olcsóbb és jobban dolgozó ukrán melósokat. Százezren is jöhetnek, nem csak Ukrajnából, akár Romániából, Szerbiából is. Nekik vonzó lehet olcsó szállással a 800-1000 forintos órabér.

A dolgozni akaró, tanítható emberek aránya jóval magasabb lesz náluk, mint egy átlagos magyar merítésnél

- mondta el tapasztalatait egy érintett magyar vállalatvezető az ukrán vendégmunkásokról, akik behozatalához csütörtökön reklámműsort rendezett a környékbeli cégeknek a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK).

Bárcsak elvennék a munkánkat

Az volt az alapállítás, hogy a vállalatok az elmúlt két évben már eléggé durvának találták a magyar dolgozóik elvándorlását, az oktatás és az átképzés pedig akkor is csak évek múlva adnának megoldást, ha jól működnének. Szóval még ha különösen optimisták is vagyunk, valahonnét attól még most azonnal is kellenek használható munkavállalók, különben megrekednek az érintett cégek.

A HKIK egész éve e körül fog forogni, olyan aggasztó lett a munkaerőhiány képzett emberekből az elmúlt években, még az itthon fejlettségben középkategóriás megyének számító Hevesben is. "Innen mentek az emberek Budapestre és Nyugat-Európába" - indokolta a térség szorult helyzetét a HKIK egyik igazgatója. A szomszédos Jász-Nagykun-Szolnokban már rengeteg ukrán dolgozik, ezértonnan hívtak a rendezvényre a témában jártasabb vállalati vezetőket, hogy átadják a tapasztalataikat. 

Összességében öt éven belül ötezer hiányzó munkahelyet várnak csak Heves megyében, ilyen arányokkal tényleg simán kijöhet országosan az MGYOSZ százezernyi bevándorlóra tett nyári javaslata. Ezt fű alatt egyébként az NGM is teljesen támogatta, csak az idegengyűlölő kampányunk közepén baromi ciki lett volna bejelenteni a készülő bevándoroltatási programot.  

Már csak azért is, mert ők biztosan nem menekültek, hanem

pont olyan migránsok, akik a jobb élet reményében gazdasági bevándorolnak, hogy magyar állásokat töltsenek be.

Hogy hiányozhat ötezer dolgozó Hevesből?

A HKIK céges felmérése szerint nagyjából 800 rendesen dolgozó ember ebben a pillanatban is hiányzik a megyéből, de öt éven belül a mostani beruházások alapján nagyjából ötezer fog hiányozni. Több mint 50 gépészmérnök, száz kontroller, több száz lakatos vagy cnc-gépkezelő után is áhítoznak a cégek, de leginkább betanított munkások fognak kelleni középtávon különböző összeszerelésekhez.

Utóbbiakból még 1400-zal terveznének, ami erős jelzést adhat a várható iparszerkezetünkre is: azaz hosszú távon is ráállhatunk az iparban jellemzően a legalacsonyabb hozzáadott értékű munkaszakaszra, az összeszerelésre. Aminél kevésbé megoldás a béremelés például, mert ha nagyon felmennének a bérek, akkor érdemesebb lehet elvinni az egész üzemet külföldre az olcsóbb és hálásabb munkaerőhöz.

Hozni kell, csak magyar már máshol se lesz

800-1000 forintos nettó órabérért sem akartak már a magyarok megterhelő munkát végezni az ország keleti részében, ezért kezdtek el Románia, Szlovákia és Ukrajna felé fordulni új munkaerőért, magyarázta a meghívott HSA munkaerő-kölcsönző cég vezetője. Ezzel eleinte nem volt gond, csak Szlovákiában és Romániában úgy felmentek a bérek hozzánk képest, hogy onnét nem nagyon lehet már embereket elhozni, így maradt Ukrajna. Őket ráadásul még ölik az oroszok is egy ideje, rengetegen a menekültek el az ország keleti feléből, mostanában olcsók az ukránok igazán.  

Első körben kettős állampolgárokat hoztak Ukrajnából, mivel velük alig kell adminisztrálni valamit, csak "ők hamar elfogytak", legalábbis akik hajlandóak lettek volna még nálunk dolgozni.  Maradtak a teljesen ukránok, főleg a belföldi menekültek, akiket a kijevi, ungvári vagy beregszászi irodáikon keresztül próbálnak becsábítani.

Nem csak a kettős állampolgárok fogytak el, hanem azok is, akik beszélnek magyarul

- mondta erről egy másik cég, a Carrier képviselője. 

Közel vagyunk, de jó szállást is kell adni

Az olcsó ukrán munkaerőt más országok már jóval hamarabb elkezdték használni, Lengyelországban és Csehországban is már több százezer ukrán dolgozhat, az ottani bérekkel rég nem tudnánk versenyezni. Azért választhatnak most egyrészt mégis minket is az ukránok, mert közel vagyunk, ha felkínálják, hogy kéthavonta ingyen hazaviszik őket meg vissza, az egy értékes ajánlat sokaknak. 

Másrészt akkor akarnak nálunk dolgozni és akár letelepedni, ha jobb életkörülményeket tudunk kínálni. Az olcsó, kulturált szállás, napi egy meleg étkezés az alacsonyabb árszínvonalunkkal együtt szintén sokat hozzáad az alacsonyabb fizetést kínáló magyar ajánlatokhoz. Az olcsó szállással egyébként még Románia szegényebb részeiből is el lehet hozni embereket, Nagyvárad vagy Arad magasabb ingatlanáraihoz képest beleférhet egy eleve nem odavalósinak, hogy kicsit még távolabb költözzön. Ősszel ugyanerről meséltek nekünk a Samsung ukrán vendégmunkásai is, róluk a riportunkat itt olvashatja

Az összesített számukról a rendezvényen egyébként annyit lehetett még megtudni, hogy ukránoknak hatezer munkaengedélyt adtunk eddig ki. A hírnevünk sem lehet a legjobb, a HSA szerint először meg kellett győzni az ukránokat, hogy nálunk nem olyan rosszak a bérek és az életkörülmények, ahogy azt feltételezték. 

Szorgosabbak, ezért szeretik őket a cégek is

Az irdatlannak bemondott 800-1000 forintos órabér (128-160 ezres havibér) is még mindig bőven a 170 ezer forintos magyar átlagbér alatt van, egy bármihez értő magyarnak nehéz lehet ilyen fizetésű állásra sokáig azt hinnie, hogy megfogta az isten lábát.

A 30 ezer forint körüli ukrán minimálbérhez képest viszont nagy pénz, részben bizonyára ezért is komoly hozzállásbeli különbségről számoltak be vállalati vezetők az ukrán dolgozóik javára. Ők pénzt keresni jöttek: "Néha úgy kell őket visszafogni, nem értik, miért nem dolgozhatnak többet" – mondta a Jász-Plasztik gyárigazgatója. "Először megkérdezték, hogy nálunk gyakran kell-e 16 óránál többet dolgozni, mert azt már nem szeretik" – mondta a Carrier HR-vezetője. 

Törvényileg nem dolgozhatunk sokat

Problémaként az is felmerült, hogy a valóságban a maximális évi 250 túlórát van, amikor két hónap alatt kimerítik. Ilyenkor trükközni kell, hogy legálisan lehessen túlórázni azután is. Mindenkinek egyszerűbb lenne, ha ezt a törvényt javítanák.

A nyelvi probléma előfordult néhány esetben, tolmácsot kellett hozni vagy átszervezni a beosztást. De például a Jász-Plasztik tapasztalatai szerint "ez eltörpül amellett, hogy átlagosan egy helyiből 25 százalék eséllyel lehet egy év alatt majdnem olyan jó gépkezelő, mint ahogy egy gyakorlott ukrán már másnap dolgozik vele".  

Ők az akkumulátorgyárukhoz direkt nézték, hogy szétlőtték a hasonló dnyiprói akkugyárat, és hamar el is hoztak pár képzettebb volt dolgozót. A cég 250 fős jászberényi gyárában a dolgozók fele már nem magyar, azt szeretnék, ha teljesen le is telepednének a migránsaik, és az elöregedő Jászberényben "megtalálnák a jövőjüket". 

A Carriernél is kellemesen csalódtak, a HR-vezetőben ugyanis volt némi félelem az ismeretlen kultúrától, kissé azért is, mert az ukránok "a filmekben is folyton rosszakat játszanak". A HSA vezetője arról beszélt, hogy Mátrafüredre is helyeztek el ukránokat, és tartottak tőle, hogy a "kirándulós környezetbe" esetleg nem illenek majd. De semmi gond nem volt, a szomszédok észre se vették, hogy a néha feltűnő új arcok kicsit sem magyarok.  

A képzetlenjeink szuperképzetlenek

Az ukránok kontrasztjaként előkerültek azok a kísérletek is, amikor még nélkülük próbálták feltölteni a képzettséget vagy képezhetőséget igénylő állásokat, az itthon maradt magyar munkaerővel.  Az egyöntetű vélemény az volt, hogy aki elment volna hozzájuk dolgozni, azok jelentős része teljesen használhatatlan volt.

Volt, aki egy nap alatt nem tudott nyolc csavart egyenesen becsavarni, vagy a másiknál esélytelen volt, hogy magas fokú gépkezelői tudásra képezzék ki, sorolták a vállalati rémtörténeteket. Az alapvető dolgokban sem képzett vagy az értelmes munkától teljesen elszokott dolgozók pedig elrontják a termékeket is, biztosan nem éri meg velük szenvedni.

Pedig a Carrier HR-vezetője szerint korábban elképzelhetetlen engedményeket is tettek a munkaerőhiányban egyre "finnyásabbá" váló dolgozóiknak. Például a kapun kívülre tették a szondát, hogy ne kelljen kirúgni, csak hazaküldeni azt, aki esetleg reggel beivott. Vagy ha a gyárban is sikeresen berúgott valaki, azt azért kitették, de hamarosan újra visszavették. 

"Bérháborút is lehetne kezdeni, ráígérni a máshol dolgozó jó szakemberekre" - vetette fel még. Csak az drága, nem fér bele. Vagy fizethetnének részben feketén, de az meg egy multinál nem fér bele, meg egyébként se.  "Ennek viszont az az ára", hogy migránsokat kell behívniuk, ha működni akarnak.  

A cégnél egyébként már ott tartottak, hogy a börtönökből próbáltak volna munkaerőt szerezni, összeszedettebb autótolvajok, besurranók, nem erőszakos bűnözők kijöhettek volna dolgozni. Csak a büntetés-végrehajtástól azt a választ kapták, hogy már az ilyen típusú munkaerő is elfogyott. Bár a cégnél úgy tudják, hogy 2018-ig épül két új nagy börtön, az egyik talán pont Hevesben. 

(Borítókép: A HKIK tájékoztató fóruma megyei vállalkozások és hatósági szervezetek részére az ukrán munkavállalók alkalmazásának lehetőségeiről. Fotó:  Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara)