Meghalt a huszadik század egyik legnagyobb közgazdásza

Kedden 95 éves korában, otthonában elhunyt Kenneth Arrow, Nobel-díjas közgazdász. A tudós a tudományterület számos ágában maradandót alkotott, a legismertebb nevéhez fűződő fogalom az Arrow-féle lehetetlenségi tétel. A Nobel-díjat 51 évesen ítélték oda neki úttörő hozzájárulásáért az általános gazdasági egyensúly- és jólételmélethez. Azóta sem kapott senki ilyen fiatalon közgazdasági Nobel-emlékdíjat. Arrow 2013-ban interjút adott az Indexnek, amit itt olvashat el. 

A romániai Jászvásárról (Iași) származó Arrow a New York-i City College-ban szerzett matematikából BA fokozatot, majd 1941-ben a Columbián MA-t, ahol a háború miatt tíz évvel később közgazdasági doktori fokozatot is. Nem túlzás azt mondani, hogy a modern közgazdaságtan egyik legnagyobb alakja volt, szinte bármihez nyúlt, ott egész kutatási irányt indított el.

Eleinte a közösségi döntésekkel foglalkozott, innen származik az Arrow-féle lehetetlenségi tétel, ami tágabb értelemben az igazságosnak tekinthető szavazási mechanizmusok lehetetlenségét mondja ki. Utána nagyon frappáns matematikával alapozta meg a gyerekcipőben járó jóléti közgazdaságtan, majd az általános egyensúlyelmélet alaptételeit. Nemcsak cikkeket írt, hanem megpróbálta összegyűjteni a terület addigi összes eredményét.

Tulajdonképpen ő alapozta meg a bizonytalanság melletti döntések általános egyensúlyelméletét, ami végső soron minden modern tőkepiaci elemzés kiindulópontja. Emellett az információs aszimmetriát is vizsgálta az egészséggazdaság-tan kapcsán megalapozva az egész területet, és az intézményi közgazdaságtanban is maradandót alkotott.

Paul A. Samuelson (szintén Nobel-díjas) közgazdász szerint Arrow a 20. századi közgazdaságtan legfontosabb elméleti szakembere volt, akinek munkássága biztosítási piacot, a részvénypiacot és az egészségügyet is átformálta.