Kelemen, Klementina
3 °C
7 °C

Esélytelennek látszik Orbán exportálma

D KOS20170228021
2017.03.03. 13:13

Orbán Viktor miniszterelnök sok mindent mondott kedden délelőtt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tagjainak tartott beszédében, etnikai homogenitástól a közmunka „tudós elemzésének” értelmetlenségén át Magyarország agrárjellegéig. Az egyik kijelentése viszont kicsit kevesebb figyelmet kapott, mint amennyit megérdemelne: az, hogy

a kormány célja, hogy a magyar export harmada keletre menjen,

és kevesebbet exportáljunk nyugatra, mert „változik a világ”. A miniszterelnök azt is mondta, eddig ezt nem nagyon sikerült elérni, de dolgoznak rajta. De vajon sikerülhet egyáltalán átterelni a magyar export harmadát nyugatról keletre? És ha igen, vajon az a módszer, ahogy a kormány jelenleg nyit keletre, elég lehet ehhez?

A nyugati üvegbúra

Itt talán annyit érdemes elmondani, hogy egy üvegbúra alatt éltünk hosszú időn keresztül, egy nyugat-európai üvegbúra alatt, amit a csatlakozás folyamata természetesnek is mutatott be a számunkra. 

„Valahogy evidens volt, hogy a magyar gazdaság termékeinek piaca mindig Nyugat-Európában van, azok a fejlett piacok, azok a magas minőségű terméket igénylő piacok, következésképpen az az igazi fokmérő vagy minőségi mérce a magyar gazdaság számára. A világ azonban közben megváltozott, és azt a célt tűztük ki, hogy a magyar export kétharmadában menjen a hagyományos nyugati piacainkra, és legalább egyharmadában menjen keleti piacokra” – ezt mondta Orbán a kereskedelmi kamara tagjainak.

Ebben a három mondatban van egy kicsit téves vagy inkább félrevezető feltételezés arról, hogy hogyan is működik a nemzetközi kereskedelem, és egy, a jelenlegi eszközökkel szinte biztosan elérhetetlen kormányzati cél. A kiinduló állítás viszont kétségkívül igaz: tényleg főleg nyugatra, különösen az EU-ba exportálunk, keletre pedig sokkal kevesebbet. Hogy egész pontosak legyünk,

a magyar kivitelnek 2015-ben több mint 85 százaléka ment az EU tagállamaiba és az amerikai országokba.

Ebben nincs benne az a 8,5 százalék, amely az EU-n kívüli európai országokba megy, Norvégiától Ukrajnán át Oroszországig. Ázsiába ehhez képest csak a teljes export 5,7, mindenhova máshova pedig kevesebb mint két százaléka kerül. Legalábbis annak, ami közvetlenül Magyarországról megy oda.

Ahogy Békés Gábor, az MTA közgazdásza az Indexnek elmondta, a Magyarországon előállított termékeknek sokkal nagyobb része megy keletre, mint ami az exportstatisztikában látszik. A Győrben gyártott Audi TT Coupe-k közül például nagyon sok köt ki Kínában, viszont tőlünk először Németországba mennek, így német exportként kerülnek keletre. Ez a jelenség két olyan tényezőre is rávilágít, amelyek miatt Orbán célja sokkal távolabb van, mint azt a kormány szeretné.

Egyre szorosabb a lánc

A legfontosabb magyar exportágazat a feldolgozóipar, a 28 ezer milliárd forintos teljes magyar exportból több mint 15 ezer milliárd forintot adtak ki a nálunk gyártott, gépek, autók és hasonlók. A Magyarországról exportáló feldolgozóipari cégeknek pedig, ahogy azt Koren Miklós, a CEU közgazdászprofesszora elmondta, a 80 százaléka külföldi tulajdonban van. Ezek azok a nemzetközi multicégek, amelyek termelési láncainak Magyarország (Szlovákiával, Csehországgal és más környékbeli országokkal együtt) csak egy kis láncszeme. Arról pedig, hogy ezekben a termelési láncokban mi milyen irányba megy, azt nem az adott ország, hanem a vállalat vezetése és annak üzletpolitikája dönti el.

Ahhoz, hogy a globális termelési láncok részeként Magyarország többet exportáljon keletre, az kellene, hogy vagy olyan láncokba kapcsolódjon be, amelyeket keletről irányítanak, vagy meg kellene győznie a kormánynak az Audi vagy a Mercedes vezetőit, hogy tőlünk egyből Kínába küldjék az árut. Békés Gábor ezek közül egyikre sem lát sok esélyt. Sőt, a nemzetközi trendek most afelé mutatnak, hogy a regionális termelési láncok szűkebbre húzódnak, vagyis azok a főleg német központú hálózatok, amelyeknek a magyar ipar része, egyre inkább Európára és nyugatra fognak koncentrálni.

Nagy cégek kellenek a nagy exporthoz

Mivel Orbánék is tudhatják, hogy a multik globális stratégiájára nem nagyon lehetnek hatással, a kormány eddigi exporttámogató politikája a keleti nyitástól a világot behálózó kereskedőházakig inkább arra koncentrált, hogy a relatíve kisebb magyar vállalkozóknak piacot teremtsen. A keleti nyitás programja viszont eddig egyáltalán nem volt sikeres abban, hogy növelje a keleti exportot, a kereskedőház pedig, mondjuk úgy, megkérdőjelezhetően sikeresen működik.

Persze működhetne jól, a Világbank vizsgálata szerint több országban sikeresek az exporttámogatási programok abban, hogy többet hozzanak vissza, mint amit beléjük fektet az állam. Abban viszont sehol nem annyira sikeresek, hogy növeljék az export volumenét, főleg nem olyan mértékben, ahogy a magyar kormány szeretné.

Békés Gábor szerint az, hogy a magyar cégek hova exportálnak, a nemzetközi termékláncokba és kereskedelmi övezetekbe való beágyazottság mellett attól is függ, mekkorák az exportáló cégek.

A keleti piacok a nyugatiakhoz képest messze vannak, relatíve kicsik, már ami a GDP-jüket illeti, és rosszabb a jogrendszerük.

Ezek mind költségeket jelentenek a vállalatoknak, amelyeket az Audik, vagy akár a Videotonok ki tudnak fizetni, a kkv-k viszont akkor sem, ha a tulaj kirepülhet Orbán Viktorral Indiába vagy Indonéziába. Persze ha több lenne a magyar tulajdonú nagyvállalat vagy akár multi, azok jobban megengedhetnék maguknak, hogy a költségeket vállalva terjeszkedjenek távolabbi, kockázatosabb piacokon.

A trendek viszont éppen a rossz irányba mutatnak: miközben egyre több a magyar kkv, egyre kevesebb a magyar tulajdonban lévő közepes vagy nagyvállalat. Ha tehát Orbán komolyan gondolja, hogy a magyar export harmadát keletre akarja küldeni, akkor a keleti nyitás kirakatprogramjai vagy a kereskedőházak tömése helyett inkább azon kellene dolgoznia a kormánynak, hogy ezt a folyamatot megfordítsa. Akkor talán változna valami olyan irányba, ahogy azt a miniszterelnök szeretné (bár, ahogy ez szintén a keddi beszédéből kiderült, a „tudós elemzéseket” nem tartja túl sokra). Amúgy a kormány célja még jó sokáig csak cél marad.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján a Boscolo Budapest szállodában 2017. február 28-án. Az asztalnál Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Parragh László az MKIK elnöke és Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke (b-j). Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd