Emil, Csanád
11 °C
26 °C

Ez megint nem a multik hete volt

Így telt az év 11. hete a gazdaságban

GettyImages-498647428
2017.03.19. 15:47
A héten már az áruházláncokkal egyeztetett a minisztérium a multikat móresre tanító törvénytervezetről, de még az is lehet, hogy végül egy fellazított változatot fogadnak el. Mészáros Lőrinc átrendezte a cégeit és közben újakat is szerzett, az ellenzék pedig egymásra licitálva mutatja be a terveit azzal kapcsolatban, hogy hogyan kopasztaná meg a gazdagokat, ha hatalomra kerülne. Ez volt a héten a gazdaságban.

A héten a kormány már egyeztetést is tartott arról a nagy élelmiszerláncokat szívató javaslatcsomagról, amit a múlt hét előtti héten az Index megszerzett. Bár korábban Lázár János azt mondta, hogy a kormány javaslatai változtak a kiszivárgott előterjesztéshez képest, az Index forrásai szerint a megbeszélésen nagyjából ugyanaz hangzott el, amiről korábban is szó volt.

Így például:

  • megadóztatnák az áruházak parkolóit (nagyjából annyit beszedve ebből, mint amennyit a kereskedelmi cégek válságadóként befizettek 2010 és 2013 között),
  • korlátoznák a cégek reklámköltéseit,
  • kötelező létszámbővítést írnának elő az áruházaknak,
  • 100 százalékos bérpótlékot vezetnének be a vasárnapi munkavégzésért 
  • és kötelezővé tennék, hogy a dolgozók legalább két szabadnapja vasárnapra essen.

A kormány tájékoztatója után a meghívott szervezetek képviselői elmondhatták, hogy mit gondolnak a javaslatról, de a kormány nem reagált érdemben a felvetésekre.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint pont a fogyasztók, a kereskedelemben dolgozók és a kisboltok járnának igazán rosszul, ha az intézkedéseket bevezetik. A munkaerőhiánnyal küzdő szektorban azt is előírná a kormány, hogy az áruházakban hány embert kellene foglalkoztatni, ami alapján  a Lidl-nek például több mint kétszer annyi embert kéne felvennie, mint ahányan most ott dolgoznak.

A kormány szerint egyébként az egész szigorításra azért van szükség, mert nemrég európai szintű botrányt okozott, hogy kiderült: néhány multi gyengébb minőségű élelmiszerrel látja el az EU keleti tagállamait. A Nébih újabb vizsgálatot is indított az ügyben, aminek március végére lesz eredménye várhatóan.

Közben pletykaszinten az is felmerült, hogy nem lesz az egész tervezetből semmi, vagy hogy  kikerülhetnek a parkolók megadóztatásáról és a kötelező létszámnövelésről szóló javaslatok az előterjesztésből.

Mészáros Lőrincre ezen a héten is rámosolygott a szerencse

Izgalmasan kezdődött a hét a Budapest Értéktőzsdén, ugyanis hétfőn az Opimus után Mészáros Lőrinc egy másik cégének, a Konzumnak a részvényeit is felfüggesztették egy időre. Végül még aznap megtörtént a két céget érintő bejelentés, és bár sokan arra számítottak, hogy a cégek hazai vagy nemzetközi terjeszkedési terveivel összhangban jelentenek majd be valamit, végül csak az  tulajdoni viszonyok változtak meg a cégeken belül (itt írtuk le részletesebben, hogy hogyan).

A cégek tulajdonosi szerkezetének átrendezése miatt a Konzum-csoportnak összesen 40,4 százalékos részesedése lesz az Opimusban, Mészáros Lőrinc pedig a cég 24,37 százalékát tulajdonolná, ehhez viszont nyilvános vételi ajánlatot kellett tenni, ami csütörtökön meg is történt.

Ez a hét sem telt el egyébként Mészáros szállodaipari terjeszkedése nélkül: a nemrég megvásárolt Hunguest Hotel láncot tulajdonló Konzum, és egy nemrég beszerzett ötcsillagos tokaji hotel után bejegyeztek egy céget  Pollux Hotel Zrt. néven, székhelye Felcsúton van. A céget 50 milliós alaptőkével hozták létre, közvetlen tulajdonosa pedig a tavaly alapított Mészáros Gasztro Kft., az a cég, amelyiken keresztül a tokaji Andrássy Rezidenciában is tulajdonos lett Orbán Viktor bizalmasa.

Sörháború: csapataink harcban állnak

Látszólag új fokozatra kapcsolt a magyar kormány a Heineken elleni sörháborújában, ugyanis Semjén Zsolt arról beszélt, hogy a kormány állami pénzzel tömné ki a holland cég által betámadott (részben amúgy szintén holland kézben lévő) Igazi Csíki Sört.

Nem ez volt a héten viszont az első sörháborús esemény, ugyanis hétfőn kiderült, hogy Semjén és Lázár János benyújtott egy törvényjavaslatot, ami betiltaná "az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú megjelenítését". Miután a Heineken márka jelképe az ötágú vörös csillag, ami Magyarországon kommunista önkényuralmi jelképnek minősül, így elsősorban őket érintené a törvény.

Lázár csütörtökön aztán még fenyegetőzött egy sort: azt mondta például, hogy "a Heineken nehéz hetek elé fog nézni, mert ő a végletekig elszánt a Csíki Sör és egyáltalán magyar sör védelmében", és arról is beszélt, hogy "ez a vita kevésbé a sörről, sokkal inkább magyarságunkról szól".

A Heineken és a székely kézműves sörnek bélyegzett, romániai magyar nemzetpolitikai marketinggel hódító márka közötti balhé fontosabb részleteit itt foglaltuk össze részletesen.

Nyomják a pénzt a haveroknak, az ellenzék adóval venné vissza

Erről írtunk részletesebben

A Mérték Médiaelemző Műhely összeszedte, hogy 2006 óta hogyan alakultak az aktuális kormányok médiaköltései. Kiderült, hogy a Fidesz minden eddigi kormánynál többet költ állami hirdetésekre, és ezeket a pénzeket túlnyomó többségben olyan cégeknek adják, amik a párthoz köthetők. Az is kiderült, hogy Simicska Lajos iszonyatos pénzektől esett el, amióta összeveszett Orbán Viktorral. A látványos ábrákat ide kattintva nézheti meg.

Simicskának még mindig ott tesznek keresztbe, ahol tudnak: a múlt héten éppen az derült ki, hogy a fővárosi plakátpiacon próbálják megint ellehetetleníteni a cégeit, ami miatt a kormány kegyét elvesztő oligarcha akár Brüsszelig is elmenne.

Közben az ellenzék elkezdett egymásra licitálni abban, hogy miképpen szereznék vissza a kormány gazdasági hátországa által ellopott pénzeket: az MSZP luxusadót vetne ki az ország gazdagabb rétegeire, és az így beszedett 300 milliárd forintból a szegényeket zárkóztatná fel, a Jobbik pedig földesúradót vezetne be kormányra kerülése esetén, ami 300 millió forint feletti éves vagyongyarapodásra terjedne ki és 2002-ig visszamenőleg alkalmaznák.

Erről se maradjon le

Borítókép: Alexander Koerner/Getty Images Hungary