Erősen meglátszott a januári béreken a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, ugyanis az idei év első hónapjában kereken tíz százalékkal volt magasabb a bruttó és a nettó átlagkereset is, mint tavaly januárban.
A KSH adatai szerint ezzel a bruttó átlagbér 273 800 forintra nőtt, a nettó pedig 182 100 volt. Ez inflációval korrigálva, reálértéken 7,5 százalékos növekedésnek felel meg egy év alatt, más szóval ennyivel több jószágot tudott vásárolni egy átlagos magyar idén, mint tavaly.
Ez az utóbbi évek messze legerősebb béremelkedési üteme. Ami kisebb részben a magyar gazdaság tisztes teljesítményének, nagyobb részben munkaerőhiánynak köszönhető.
A januári számokat pedig külön megdobta a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, továbbá a költségvetési szféra egyes területeit érintő keresetrendezés is - írta a statisztikai hivatal. A költségvetési szférában 12,2, a versenyszférában 9 százalékos volt a bérnövekedés.
Havi szinten, azaz decemberhez viszonyítva egyébként csökkent az átlagbér januárban, de ez minden évben így van, az év végi hatások ugyanis jelentősen megdobják a decemberi béreket.
A KSH adataiból az is kiderült, hogy valós az a sztereotípia, miszerint Magyarországon a bankárok keresnek legtöbbet, az egészségügyi dolgozók meg a legkevesebbet. Ugyanis a bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (525 000 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (171 900 forint).
A teljes magánszektorra vetítve az átlag nettó bér 190 ezer volt, a költségvetési szektorban 166 ezer, a nonprofit szervezeteknél 157 ezer.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
