Alig, és akkor is bénán végrendelkeznek a magyarok

Tíz százalékkal nőtt tavaly a hivatalosan regisztrált végintézkedések száma a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartása szerint, de száz ember közül még mindig csak négyen készítenek végrendeletet. Több százezer végrendeletet egyáltalán nem látott közjegyző vagy öröklési ügyekben jártas jogász, ezért kétséges, hogy ezek megfelelnek-e a törvényi elvárásoknak, ha egyáltalán előkerülnek - írja a MOKK sajtóközleményében. 

Az elmúlt tíz évben több mint duplájára nőtt a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában évente regisztrált végintézkedések száma, 2016-ban csaknem tíz százalékos volt a növekedés az előző évihez képest, összesen 5902 végintézkedésekkel kapcsolatos bejegyzést tettek a rendszerben. Ugyanakkor a fővárosban 100-ból több mint 90 esetben szinte biztosan megtámadják az érvénytelen vagy formailag hibás végrendeletet, vidéken ez az arány alacsonyabb. 

A MOKK becslése szerint több mint 300 ezer lehet a száma azonban azoknak a házilag készült, otthoni fiókok mélyén heverő végrendeleteknek, amelyeket soha nem látott közjegyző, így jó eséllyel támadható, vagy csak a hagyatéki eljárás lezárulta után lelnek rá. Tipikus hiba, hogy nincsenek számozva az oldalak, nincs minden oldal aláírva, valamint az, hogy olyan tanúval íratják alá a végrendeletet, aki maga is örököl, így vele szemben hatálytalan lesz a végrendelet.

A növekvés ellenére nemzetközi összehasonlításban még mindig rendkívül alacsony a hazai lakosság végintézkedési hajlandósága: míg az Egyesült Államokban a felnőtt korú lakosság közel 45 százaléka rendelkezik valamilyen végintézkedéssel, addig Magyarországon ez az arány csupán 4 százalékra tehető.