Árpád
3 °C
12 °C

Uniós pénzek nélkül siralmas állapotban lenne a magyar gazdaság

2017.03.30. 11:05 Módosítva: 2017-03-30 13:32:31

Az uniós támogatások tartották életben magyar gazdaságot a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban - derül ki egy elemzésből, amit a KPMG és a GKI Gazdaságkutató készített a kormány megbízásából, és amit a Napi.hu dolgozott fel. A tanulmány állítja, hogy a támogatások nélkül csökkent volna a GDP, és a beáramlott 14 ezer milliárd forint ellenére a gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt.

A magyar gazdaság 2006 és 2015 között 4,6 százalékos gazdasági növekedést produkált, de ha nem lettek volna uniós források, 1,8 százalékkal csökkent volna a GDP ebben az időszakban a tanulmány szerint. A helyzet a befektetések terén a legsúlyosabb: az uniós pénzdömping ellenére is csak 2,8 százalékkal nőttek, enélkül viszont 31,3 százalékos lenne a visszaesés. A magyar GDP a támogatások ellenére lassabban nőtt, mint a visegrádi országok gazdasága, tehát a régióhoz képest is nőtt a lemaradás, és az elemzés szerint a magyar gazdaság függősége a legnagyobb az uniós forrásoktól. 

 A 2007 és 2013 közötti időszakban a foglalkoztatás 280 ezer fővel emelkedett, de uniós támogatások nélkül ez is csak 105 ezer fős bővülésre lett volna elegendő - állítja a KPMG-GKI páros. Ezzel párhuzamosan tudjuk, hogy Magyarország versenyképessége jelentősen romlott a régiós országokhoz képet minden létező statisztikán, mind a legutóbbi WEF-rangsor, mind a régiókra vonatkozó uniós statisztika szomorú trendet mutat.

A versenyképesség romlását nem lehet teljes egészében uniós források elpocsékolására kenni, ugyanakkor tény, hogy azok célja az unióhoz való felzárkózás lett volna, ami a versenyképesség növelése nélkül elképzelhetetlen. Ebből a szempontból kudarcos az előző uniós ciklus, amiben a Gyurcsány-Bajnai-kormányok és a második Orbán-kormány is hibásak.

A tanulmány szerint bár jutottak pénzek az egészségügy és az oktatás fejlesztésére, a koncepciótlanság miatt ezek nem érték el a kívánt hatást, nem sikerült rendszerszintű változásokat elérni, amelyek megoldanák a legnagyobb társadalmi-gazdasági problémákat. 

Jutott azért valami a mérleg pozitív serpenyőjébe is a tanulmány szerint. Az uniós pénz beáramlása stabilizálta a magyar gazdaság külső és belső pénzügyi egyensúlyát, javult a költségvetési egyenleg. Az unióból beáramló 40 milliárd eurót a Magyar Nemzeti Bank váltotta át, ami hatalmas devizatartalékhoz juttatta az államot. A támogatások által generált beruházások és többletfogyasztás növelte az adóbevételeket is, így segítette a költségvetési stabilitás elérését, és a kamatszint csökkentését. Az uniós források nélkül az államháztartás hiánya tartósan a maastrichti 3 százalékon vagy afelett alakult volna, így, az ország nélkülük nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól.