Jácint
15 °C
31 °C

Egy valódi pénzmágnest veszítünk, ha kiutáljuk a CEU-t

parl

Hogy mekkora károkat okozott Magyarország nemzetközi megítélésének és a magyar tudományos életnek az, hogy a parlament fideszes többsége múlt kedden elfogadta a CEU-törvényt, azt egyelőre még nem lehet felmérni.

Például azért, mert még nem lehet tudni, hogy a CEU végül is meg tudja-e oldani, hogy a rászabott új törvényi feltételeket betartsa, vagy végül arra kényszerül, hogy másik országba tegye át székhelyét. Azt viszont már most látni, hogy utóbbi esetben alsó hangon mennyi pénztől esne el a magyar tudományos élet és a magyar gazdaság úgy általában.

A CEU kiebrudalásával Magyarország az egész magyar tudományos élet egyik legnagyobb pénzmágnesét vesztené el,

és adná a sok millió eurónyi uniós pénzzel együtt valamelyik környező országnak. A CEU ugyanis nemcsak a nemzetközi szinten egyik leginkább elismert magyar egyetem, de éppen ezért a nemzetközi tudományos támogatások lehívásában is a legsikeresebb, nemcsak Magyarországon, de gyakorlatilag az egész régióban. Nem véletlen, hogy az egyetemért az utóbbi napokban többen is bejelentkeztek már, legutóbb épp Ausztria.

Az Európai Unió által finanszírozott Európai Kutatási Tanácstól (EKT) a CEU több kutatási pályázatot nyert el, mint bármelyik másik magyar egyetem, és egész Közép-Európában az egyik legnagyobb nyertesnek számít. Pontosabban nem is a CEU számít nyertesnek, hanem kutatói, akik megpályázták a támogatásokat, az EKT ösztöndíjait ugyanis a kutatókhoz, és nem az egyetemekhez kötik.

Az MTA összeállítása szerint a CEU 2007 és 2016 között annyi EKT-pályázatot nyert el, mint az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis együttvéve. A CEU-nál csak az MTA intézetei szerepelnek sikeresebben a pályázatokon. Emögött elsősorban az áll, hogy a CEU-nak sikerült annyi sikeres kutatót idevonzania, akik aztán a támogatási pénzeket vonzzák az országba.

Ennek köszönhetően pedig Magyarország jelenleg a legsikeresebb pályázó ország a 2004 után csatlakozott tizenhárom EU-tagállam közül.

Ami elég nagy szó, mert maga a régió amúgy nagyon rosszul áll a tudományos pénzekért folytatott versenyben: az Európai Kutatási Tanács pályázatainak mindössze 2 százaléka landol az újonnan csatlakozott tagállamokban, ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy kelet-európai tudósok nem nyernek a pályázatokon, hanem azt, hogy aki megkapja, az inkább elmegy a pénzzel egy nyugati kutatóintézetbe vagy egyetemre, ha teheti, vagy alapból ott van már, mikor beadja a pályázatot.

A CEU kiemelkedő szereplését az EU-s pályázatokon Carlos Moedas tudományért és innovációért felelős uniós biztos is kiemelte abban a közleményében, amelyben azt írja, az EU vizsgálja a magyar felsőoktatási törvény módosítását, és arra buzdítja a magyar hatóságokat, hogy tartózkodjanak a tudományos szabadság korlátozásától.

Nehezen jön, könnyen megy

A 2016-os éves jelentés szerint a CEU kutatói 2011 és 2016 között 6,9 millió eurót kaptak,

a 2017 és 2020 között időszakban pedig eddig már 14,9 millió euró, vagyis több mint 4,6 milliárd forint támogatásban részesültek. 

A CEU-n jelenleg 13 EKT-projekt fut, köztük olyanok, mint a kisbabák agyi működését és tanulási folyamatát vizsgáló kognitív pszichológiai kutatások, a társas viselkedés vizsgálata vagy a kelet-közép-európai régió és a fejlett országok közötti tudásáramlás gazdasági hatásainak kutatása.

Ez utóbbi kutatás különösen ironikus a jelenlegi kontextusban, mert amiben a CEU pont erős, az az, hogy amerikai és nyugat-európai egyetemeken tanult kutatókat idecsábítanak, akik aztán Magyarországon végzik kutatásaikat. Ennek több előnye van Magyarországra nézve:

  • Egyrészt a kutatók itt költik el annak a pár millió eurónak egy jelentős részét, amit megpályáznak a kutatás éveire, ami így a litván vagy az osztrák helyett a magyar növekedést hajtja.
  • A kutatásokba gyakran bevonnak más magyar kutatókat, doktori hallgatókat és diákokat, akik így olyan projektekben vehetnek részt, pénzt és tapasztalatot szerezhetnek, amelyekben máskülönben nem lenne lehetőségük.
  • Ezek a projektek általában növelik Budapest renoméját a tudományos térképen.

Viszont mivel a támogatást nem országok vagy egyetemek, hanem a kutatók kapják, ezért ha a kutató más országba költözik, viszi magával a projektet is.

Ez történne a CEU-sok kutatásaival, a 4,9 milliárd forinttal és minden járulékos gazdasági és tudományos hasznával, ha a CEU nem tudna tovább működni Magyarországon. Persze ha a kutatók mind úgy döntenének, hogy nem követik a CEU-t akárhova, hanem Magyarországon keresnek másik állást egy magyar egyetemen, akkor a kutatási pénzeik is itt maradhatnának, de erre CEU-s források szerint azért elég kicsi lenne az esély.

A pénz elmegy, a szégyen marad

Az persze még egyáltalán nem biztos, hogy a CEU végül elmegy az országból, az egyetem egyelőre minden létező fórumon azt kommunikálja, hogy mindenképpen Budapesten működne tovább. A magyar tudományos élet szempontjából viszont lehet, hogy visszafordíthatatlan károkat okozott az egész CEU elleni kormányzati hadjárat.

Egyetemi oktatók attól félnek, hogy sokkal nehezebb lesz külföldi tudományos partnereket idecsábítani, illetve meggyőzni arról, hogy érdemes együttműködni magyar tudományos műhelyekkel, mikor a kormány egyik pillanatról a másikra hajlandó ellehetetleníteni tudományos műhelyek munkáját.

Valami hasonlóról írt nyílt levelet a minap Szőllősi Gergely biológus is. Az ELTE és az MTA kutatója levelében azt írta, másfél millió eurót nyert az EKT pályázatán, hogy összerakjon egy tudós csapatot, akikkel öt év alatt új módszereket fejlesztenek ki, amik „teljes genomszekvenciák alapján képesek az eddiginél pontosabban meghatározni az evolúciós régmúlt tíz- és százmillió évvel ezelőtti eseményeinek korát”.

A pályázatot egy német egyetemen nyerte, de hazahozta, így a nemzetközi tudóscsapatot is arról kellene meggyőznie, hogy jöjjenek Magyarországra kutatni. A tudósok idecsábítása közben viszont azt vette észre, hogy egyre többet kell magyarázkodnia a magyar kormány politikai lépései miatt. Viszont a kutató azt írja, egyre inkább úgy érzi, hogy, az általa pontos és árnyalt képnek gondolt leírás mára már külföldi kollégái „szemében egy születőben lévő diktatúra mentegetőjévé tesz”.

 Praktikusabb szempontból egyértelművé vált az az óriás hátrány, amivel meg kell küzdenem, amikor nemzetközi kutatókat Budapestre akarok hozni, miközben a kormányom a CEU betiltásán dolgozik.

Hasonló dolgokról írt Balog Zoltánnak címzett nyílt levelében a Facebookon Pósfai Mihály Széchenyi-díjas földtantudós, az MTA rendes tagja: „Milyen eséllyel fogunk mi, magyar kutatók, ezután a nemzetközi kutatási pályázatokon indulni? Ha bármikor, bármilyen indokkal be lehet zárni egy kiváló egyetemet ebben az országban, akkor a bírálók kétszer is meggondolják, érdemes-e az itteni kutatásra pénzt áldozni.”

Eddig a tudományos életben jó volt magyarnak lenni. Mindenhol ismerik a híres magyar tudósok és művészek nevét, tudják róluk, hogy magyarok. Önök most elintézték, hogy lehajtott fejjel járhatunk ezentúl a világban."

A Nobel-díjasok nem értik

Óriási csalódás, hogy a magyar kormány be akarja zárni az egyik sikeres magyar egyetemet. A jó egyetemek megbecsülendő erőforrást jelentenek bármelyik országnak" – kommentálta az Index megkeresésére Alvin E. Roth, a Stanford University Nobel-díjas közgazdász professzora és az Amerikai Közgazdasági Társaság elnöke a lex CEU elfogadását (a vele készült interjúnkat itt olvashatja).

Kenneth Rogoff, a Harvard University közgazdász professzora az Index kérdésére azt mondta, a CEU egy világszínvonalú intézmény, ami kiemelkedő szerepet vállal a magyar tudományos életben, különösen a közgazdasági kutatások területén. Ennek megfelelően

az egyetem a világ legjobb képességű hallgatóit és diákjait vonzza Magyarországra.

Rogoff szerint a tudásalapú gazdaságában a CEU pontosan az a fajta egyetem, amilyet minden város és minden ország vezetése tárt karokkal fogadna. Ennek ellenére az én értelmezésem szerint a magyar kormány most igyekszik ezt az egyetemet elüldözni. Nehéz megérteni, hogy hogyan történhet meg ez egy olyan országban, ami ilyen mértékben járult hozzá a világ tudományos, művészeti és kulturális értékeihez" – mondta.

Richard Blundell, a University College London professzora szerint a CEU kutatási és oktatási minőségében is az egyik legjobb egyetem Európában, ahol a világelithez tartozó akadémikusok végeznek magas minőségű kutatási tevékenységet, és a hallgatók nagyon értékes diplomát kapnak. Az egyetem ráadásul egyre jobb teljesítményt nyújt, és a globális, az európai és a magyar társadalomtudománynak is hatalmas veszteség lenne, ha ennek nem lenne folytatása. (Richard Blundell-lel decemberben interjúztunk, az interjút itt olvashatja).

A törvény visszavonását kérték

A lex CEU elfogadását megelőzően a világ legnagyobb élő közgazdászai álltak ki a CEU mellett egy nyílt levélben, amelyet Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek, Palkovics László oktatási államtitkárnak, és Szemerkényi Rékának, Magyarország amerikai nagykövetének címeztek, reagálva a kormány kedden benyújtott törvényjavaslatára, amit azóta elfogadott a parlament.

IMG 8337
Fotó: Huszti István / Index

A kormány tervét ellenző aláírók között volt 15 Nobel-díjas közgazdász, mint például Robert Solow, Robert Shiller vagy George Akerlof, rajtuk kívül pedig szerepel még az aláírók között több, a kortárs közgazdasági gondolkodást meghatározó oktató és kutató, mint Daron Acemoglu, Keneth Rogoff, Esther Duflo, Emanuel Saez vagy Richard Blundell. Az aláírók között volt még a szintén Nobel-díjas Alvin E. Roth, az Amerikai Közgazdasági Társaság elnöke, és Philippe Aghion, az Európai Közgazdasági Társaság elnöke is.

A levelet több mint 150 közgazdász írta a világ vezető egyetemeiről, többek között a Harvardról, a Yale-ről, a Columbiáról, az MIT-ről vagy a London School of Economicsról. A CEU védelmében azóta rengeteg intézmény, közéleti szereplő, diplomata szólalt fel.

Kormány: Soros György

A tévedés joga mindenki számára lehetőség, és megkockáztatom, még Nobel-díjas is tévedhet" – mondta Kósa Lajos a Nobel-díjasok nyílt levelére reagálva.

A Nobel-díjasok mellett többek között Ulrike Demmer német helyettes kormányszóvivő aggodalmát fogalmazta meg a magyar felsőoktatási törvény gyorsított eljárásban elfogadott módosítása miatt. Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta,

a magyar kormány sajnálattal látja, hogy Soros György hazugságai a német kormányt is meg tudják téveszteni.

Lázár János a csütörtöki kormányinfón azt mondta, a CEU-ügyével csak felhasználják a „szegény megtévesztett egyetemistákat”, mert minden kritika valójában csak a menekültkvótákról szól majd. Kérdésre a 15 Nobel-díjas leveléről annyi jutott eszébe, hogy nem szeretne túlzásokba esni, de korábban kinevette azokat, akik szerint van világ-összeesküvés. De most a hírszerzési jelentéseket olvasva" már elbizonytalanodott utóbbiban.

Úgy vélte, hogy újsághírekből tájékozódva nem érthető a magyar belpolitika, a valóságot a kormánytól lehet megtudni, a magyar újságokból nem. Telekürtölik a világot hazugsággal és félinformációkkal.” Láttunk már ilyet korábban is” – tette hozzá Kovács Zoltán, aki szerint a CEU mellett megnyert Nobel-díjasoknak sem volt esélyük megismerni az igazságot.

Ha képbe akar kerülni a CEU-üggyel kapcsolatban, ezt a cikkünket érdemes elolvasnia.