Nándor
7 °C
23 °C

Szlovákiában tombol a brazil húsbotrány, itthon még nincs baj

2017.04.11. 07:18 Módosítva: 2017-04-11 08:31:24
Az egész világra kiterjedt a brazil húsipar hetek óta tartó skandaluma. Szlovákiában szalmonellás húst találtak több étteremben és közétkezdében. Itthon is vörös riasztás van, de az ellenőrök még nem találtak gyanús árut.

Egész Szlovákiát brazil eredetű, szalmonellás fagyasztott csirkehús-termékek tartják izgalomban. Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-felügyeleti Hivatal (ŠVPS) ellenőrei már hét különböző helyszínen találtak fertőzött húst, a legutóbbi bejelentés alapján 21 ezer kilogrammnyi áru is fertőzött, vagy gyanús.

Vélhetően legalább 54 szlovák étterembe, vagy közétkezdébe jutott a húsból.

Gabriela Matečná mezőgazdasági miniszter kijelentette, hogy minden gyanús termék árusítását azonnal megtiltják és a termékeket megsemmisítik. Szlovákiába döntően egy kisebb cég, az Agrícola Jandelle termékeiből jutott.

Globális stop

A márciusban kirobbant brazil húsbotrány miatt szinte az egész világon betiltották a brazil húsáru importját. A brazil hatóságok súlyos szabálytalanságokról és az élelmiszer-ellenőrök rendszeres megvesztegetéséről értesültek, ezért egy nagyszabású és összehangolt akcióba kezdtek Brazília legnagyobb húsfeldolgozó vállalatainál. 21 helyen egyszerre csapott le a hatóság. Mindez érzékenyen érintette az ország gazdaságát, mert a brazil húsipar a magyar GDP-vel azonos értéket állít elő, és Brazília egyik legfontosabb exportágazata.

A botrány óriási, mert a nagy cégeket tőzsdén jegyzik, tulajdonosaik között amerikai nyugdíjalapok és a brazil politikai és üzleti élet legfelső körei is megtalálhatóak. A 200 ezer embert foglalkoztató, São Paulo-i JBS egymaga 40 milliárd dolláros forgalmat ért el tavaly, de szintén óriási cég a BRF is, amely a mindössze 200 ezer fős Itajaí településen foglalkoztat 105 ezer hentest és segédmunkást.

A brazil csirke egyik versenyelőnye az olcsó takarmány, vagyis a génmódosított szója (Magyarországon csak GMO-mentes szóját szabad termeszteni). De a brazil hússzektor valóban rugalmas, például az egész arab világba szállít halal (az iszlám törvényeinek megfelelő) húst. A halal hústermékek nyomokban sem tartalmazhatnak sertéshúst, ecetet, vagy zselatint, és a feldolgozott állatokat tilost kábítani, csak kivéreztetni szabad.

GMO a takarmányban

A világ szójatermelésének a döntő többsége génkezelt. Magyarország GMO-mentes szóját termel, a vetőmagokban zérótolerancia van, ugyanakkor az élelmiszerekben bizonyos mennyiség tolerálható. 0,1 százalék alatt nem is vizsgál a NÉBIH, 0,1 és 3 százalék között is lehet még szabályos a génkezelt szójatartalom. A GMO-ellenesség fő érve, hogy mivel, elsősorban az Egyesült Államokban és Brazíliában csak 20-25 éve vetik a gyomirtóknak jobban ellenálló, génmódosított növényeket, így ma még nincsen elég tapasztalat arról, hogy az emberi szervezet hosszabb távon hogyan reagál az ilyen növényekre. Egy valami ugyanis jól látható, a módosult növények, amúgy hasznos rovarfajták populációit is megtizedelik.

Magyarországra nem jellemző, hogy közvetlenül Brazíliából importálna nagy mennyiségben húst, de a szlovák botrány kirobbanása után a Ripost munkatársai találtak az élelmiszerüzletekben brazil termékeket.

A kelet-közép-európai térségben a hatóságoknak már eddig is sok bosszúságot okoztak az olcsó brazil termékek. Eddig főleg azért, mert a döntően rotterdami kikötőkbe érkező áru a körhintacsalók kedvelt terméke. A fagyasztott és besózott áru már húskészítménynek minősül, amelyet az áfacsalók több országban is megpörgetnek.

A klasszikus körhinta-sztorikban az áfát mindenki visszaigényli, de valahol, valamelyik szereplő nem fizeti meg a forgalmi adót. Így keletkezik extraprofit, az egymással összejátszó, de ártatlan szereplőket is bevonó, nehezen lenyomozható rendszerben. Ha pedig ég a ház, és befordul a sarkon az adóhatóság, a körhintások gyorsan fantomizálják a nem-adózó céget.

Nyugtat a NÉBIH

Magyarországon még egyáltalán nem találtak fertőzött brazil húst, noha egyik felvidéki forrásunk szerint a szigorú szlovák ellenőrzések miatt nem elképzelhetetlen, hogy a brazil hústermékek szlovák importőrei a gyanús termékeket a környező országokba is megpróbálják „elsózni”.

Itthon még március végén rendelte el Bognár Lajos országos főállatorvos a Brazíliából érkező hústermékek fokozott vizsgálatát, mert Magyarország is kapott értesítést a botrányról. A hazai élelmiszer-, állat- és növényegészségügyért felelős Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) fokozottan ellenőrzi a határoknál a beérkező húsipari árukat, de még nem talált semmi rendellenességet. Mint azt az Indexnek jelezte a hivatal, az unión kívül gyártott húskészítmények kizárólag állat-egészségügyi határállomáson keresztül, megfelelő bizonyítvánnyal, dokumentum, azonosság és fizikai ellenőrzést követően léphet be Magyarország területére.

A beléptetés során a nem megfelelőségre fény derül. - nyugtatta meg a kedélyeket a NÉBIH.