Bertalan
10 °C
28 °C

Letelepedési kötvények: a végén még az MKB is beszállt az üzletbe

2017.04.18. 07:14
Az ajtók bezáródása előtt elképesztő mértékben felpörgött a magyar letelepedési kötvények forgalmazása. A finisre az MKB is beszállt egy hiteltermékkel, amiből akár százmillió eurós mértékben is folyósíthat.

Befejezéséhez közeledik a magyar letelepedési kötvényprogram. Az utolsó igényeket 2017. március 31-ig lehetett beadni, és ezen az időponton már túl vagyunk. Ezekben a napokban azonban mégis izzik a program, mert a jelentkezőknek a zárástól még legalább 45 napjuk van kifizetni a kötvények 300 ezer eurós ellenértékét.

Ráadásul, ha önhibájukon kívül csúszik a dokumentumok ellenőrzése, akkor még ki is tolódhat ez az időszak, de maximum 75 nap áll az igénylők rendelkezésére a hiányzó dokumentumok beadására. Az MKB Bank ebben a végső fázisban látott üzleti lehetőséget, és információink szerint – mintegy három hónapnyi előkészítés után – több hazai partner bevonásával, egy összetett hitelterméket dolgozott ki.

Ezzel a javarészt kínai érdeklődőknek nem kell a kötvények teljes ellenértékét, azaz 300 ezer eurót azonnal előteremteniük, hanem elegendő 120-150 ezer euró saját erő, a többit pedig pénzügyi szolgáltató cégek adják össze, amennyiben azt az ügyfél igényli.

A méretes érdeklődéshez azonban a pénzügyi szolgáltató cégeknek már nem lenne elegendő forrásuk, így őket az MKB refinanszírozza. Nem kicsi üzletről van szó. Forrásaink szerint a több száz ügyletből és az ügyfelenkénti 165-180 ezer euró kölcsönből számolva meghaladhatja a 100 millió eurós (31 milliárd forintos) nagyságrendet is a hitelkihelyezés.

Volt forrásunk, aki a 200 millió eurót (62 milliárd forintot) is reális célként emlegette.

Ez akkora ügylet, amelyhez az MKB-nak is vélhetően még további társfinanszírozókat is meg kell nyernie. Úgy tudjuk, hogy Kínában például az idei év első három hónapjában, különösen a február 15-től március 31-ig tartó időszakban nagyon megugrott a jelentkezők száma.

Kínaiak padlógázzal

Ahogy egyik forrásunk fogalmazott, a Kínára engedéllyel rendelkező Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) ügynökcéggel együttműködő különböző közvetítő cégek az utolsó hat hétben teljes kapacitáson működtek. A banki hitel ötlete elsőre meglepő lehet, de valójában nagyon is racionális, hiszen a hitel mögött végső soron megfelelő fedezet áll, a magyar állampapírok. Csak éppen a képlet, a sok résztvevő és a politikai kockázatok miatt ennél jóval bonyolultabb. Kockázat ugyanis bőven van a termék körül.

A hazai letelepedésre aspirálók ugyanis végső soron hazai állampapírokat vásárolnak, de valójában ők csak a forgalmazást végző ügynökcégek (magyar, liechtensteini, Kajmán-szigeteken bejegyzett vagy éppen ciprusi társaságok) befektetési jegyeihez, illetve váltóihoz jutnak hozzá, így az ügynökcégek esetleges bedőlése számukra kockázat lehet. Ráadásul az egész program korrupciós árnyéka (különösen Kosik Kristóf ügyvédet, Habony Árpád tanácsadót és Rogán Antal politikust lehet gyanítani a program haszonhúzói között) miatt az is kockázat, ha egy esetleges politikai váltás után valamilyen különadó terhelné a programot, vagy annak feltételrendszere változna kedvezőtlenül.

Jött az isteni szikra

Azt hallottuk, hogy a hiteltermék ötletgazdái eredetileg a forgalmazócégek voltak, akik több hazai bankkal is próbálkoztak, de tudomásunk szerint

végül csak az MKB csinált terméket az elképzelésből.

Különféle hitellehetőségek ugyanakkor már korábban is rendelkezésre álltak. Private equity alapok, egy kínai bank és egy nagyon vagyonos szingapúriakból álló úgynevezett UHN (ultra high networth), vagyis 100 millió dollár likvid tőkét is megmozgatni képes csapat próbálkozott ilyen finanszírozással. Bár információink szerint sok potenciális kínai ügyfél nem hitte el, hogy a program valóban bezár, csak olcsó reklámfogásnak tartották az ügynökök sürgetését, de még így is rendkívül sikeres volt az utolsó értékesítési időszak. Forrásaink azt is elmondták, hogy ez a finanszírozási megoldás Kínában nemcsak a magyar programra, de más országok letelepedési termékeire is bevett gyakorlatnak számít.

Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója az Index kérdésére megerősítette, hogy többekkel együtt valóban foglalkoznak olyan pénzügyi szolgáltatók refinanszírozásával, amelyek letelepedésikötvény-vásárlóknak adnak hitelt, de a cégvezető pontos részleteket az ügyfélszerződésekre vonatkozó adatvédelmi szabályok és a banktitok betartására vonatkozó kötelezettsége miatt sem a konstrukcióról, sem a partnerekről, sem az érdeklődés mértékéről nem mondhatott el.

Az Index azonban más forrásokból úgy értesült, hogy

a termék egy nagyjából évi 4 százalékos kamatra adott, euróban folyósított hitel,

amelyhez az ügyfelek által közvetve lejegyzett magyar államkötvények jelentenek biztonságos fedezetet. Ahhoz, hogy a folyósítás elindulhasson, az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) is deklarálnia kellett, hogy a kötvények zálogba adhatók. A hitel pontos matematikája tehát nem publikus, de úgy tudjuk, hogy a hitel igénybevétele esetén az ügyfeleknek csak 120-135 ezer eurót kell előteremteni, a hiányzó összegekre (vagyis a 300 ezer eurós kötvény maradék részére, illetve a további ügyfélköltségekre) ad hitelt a pénzügyi szolgáltató, illetve a bank.

Hitelmatek

A pénzügyi szolgáltató cég 4 százalékot meghaladó kamattal kölcsönöz, ezt finanszírozza meg az MKB 4 százalékon, így a bank csak magyar szolgáltatókkal kerül kapcsolatba, a kínai ügyfelekkel és az ügynökcégekkel nem. A hitel matekja szerint a lejárat végén a teljes kötvényellenérték a kölcsönnyújtót illeti.

A programról és a végső finisről több ügynökcéggel is beszéltünk,

mindenki megerősítette, hogy nagy volt a végső hajrá, de pontos számokat senki nem árult el.

Összesített száma nem is lehetett még senkinek, de a sajátját is féltette. Azt azért megerősítették, hogy ügyfeleik jellemzően két okból vettek letelepedési kötvényt. Vagy azért, hogy a vállalkozásukkal könnyebben lépjenek be az európai piacra, vagy azért, hogy a gyermekeiket egyszerűbben taníttassák és látogassák Európában.

Kínaiakat elsősorban két cég tudott hozni, a HSSDF, amely a kínai piacot eredetileg is megkapta, illetve az Arton Capital, amelyik egyedüli magyar székhelyű cégként kapott bizonyos speciális felhatalmazásokat. A többiek részben nekik hajtottak fel ügyfeleket. Forrásaink szerint a világ nagy letelepedési program versenyében a magyar kifejezetten kedvező volt, egy globális rangsor szerint az összes program közül ez volt a nyolcadik leghasználhatóbb. Éppen ezért, az ügynökcégeknél dolgozó forrásaink közül többen is csalódásukat fejezték ki azért, hogy a program bezár.

Szerintük a matematikát

lehetett volna az állam számára kedvezőbb irányba módosítani, vagy a korrupciós elemet üldözni, de ehelyett a kormány a fürdővízzel együtt a gyereket is kidobta.

Az ügynökök szerint a közvélemény a program árnyoldalait jól megismerhette, de arról már kevesebb szó esett, hogy Magyarországnak sok járulékos haszna is volt a programból. Sok kínai vásárolt a program miatt Magyarországon lakást, az ingatlanpiac „szárazabb” éveiben is generálva némi keresletet és jelentős forgalmi adó bevételt biztosítva az államnak. Mint elmondták, a kínaiak körében a program valóban jól eladható volt, Budapest attraktív volt, mert itt van kínai iskola, orvos, jobb a légkör (politikailag, de szó szerint is), olcsó a lakás, kicsi a város, közel van Európa.

Ezen forrásaink szerint az a „nemzetvédő” érv sem volt valós veszély, amivel végül a politika kinyírta a programot. Vagyis nem „hígult fel” Magyarország nagy tömegben idegen kultúrájú, gazdag emberekkel. A program ugyanis nem állampolgárságot vagy nem útlevelet adott, hanem csak letelepedést. Aki aztán hét évig életvitelszerűen itt marad, az tehet majd magyar nyelvű állampolgársági vizsgát. „Ez azonban nem könnyű, Magyarország zöme megbukna, amikor fel kell sorolni az Árpád-házi királyokat” – mosolygott egy szakember.