Nándor
7 °C
23 °C

Igazából 750 milliárd lesz a korrupciógyanús gigaberuházásunk

2017.05.04. 08:11

A kormánypártok megszavazták a parlamentben, így már idén elindulhat az egyik legnagyobb és legfurcsább óriásberuházás, a Budapest–Belgrád-vasútvonal kínai tehervagonok számára történő kibővítése. Pafféri Zoltán, az építkezést lebonyolító, részben állami Kínai–magyar Vasúti Nonprofit Zrt. vezetője a Világgazdaság szerint egy konferencián azt is elmondta: kamatokkal együtt és a nemrég hozzácsapott 80 milliárdos pluszköltséggel 

750 milliárd forintba kerülhet az egész,

míg korábban 550 milliárdos teljes költség keringett a hírekben.

Ki tudja, hogy mi értelme az egésznek?

A Figyelő korábban a kamatterhek nélkül számolva megnézte, hogy érdemi forgalombővülés esetén is a gigaberuházás

leghamarabb 2400 év múlva térülhet meg

hazánknak. A vasútfejlesztés jóval fontosabbnak tűnik a kínaiaknak, akiknek az árui így olcsóbban juthatnak el a kínai COSCO társaság által üzemeltetett pireuszi terminálokból Nyugat-Európába. A lapnak a vasútépítést vivő külügy annyit mondott: „nehezen számszerűsíthető, hogy mekkora haszonnal jár” a projekt – ezért inkább meg se próbálták számszerűsíteni, vagy csak nem árulták el az eredményét.

Kívülről nézve nagy hülyeség

A magyar oldalon 166 kilométert kell majd átépíteni, és a 740 méter hosszú kínai vonatok elvileg 160-nal mehetnek majd az újonnan épített vágányon. 

Az építkezést döntő részben ismeretlen kamatú kínai hitelből csináljuk majd, kínaiak fogják építeni egy magyar–kínai vegyesvállalaton keresztül, és arról is hallani lehetett, hogy a kínai fél kínai mozdonyokat és vasúti kocsikat szeretne a vonalra. Az egész átépítés nagyjából hat évig tartana a tervek szerint. 

Korábban a Figyelő által megkérdezett vasúti szakemberek szerint irreális évi 1600 (napi 4,4) vonatnál többel számolni pluszforgalomként, hiszen például a Pireusznál nagyobb hamburgi kikötőből is csak napi egy konténervonat jár Magyarországra. Tehát ha bejön, és évi 1,6 millió tonnával lesz nagyobb áruforgalom a vonalon, akkor fog megtérülni a pályahasználati díjakból 2400 év alatt a nagy ötlet.

További furcsa körülmény, hogy bár állítólag van a projektnek megvalósíthatósági tanulmánya, azt a kérdések felmerüléskor gyorsan titkosította a kormány. Most Pafféri sem mondta el, hogy mégis miért költünk ilyesmire, mekkora forgalmat és társadalmi hasznot várnak, homályosan csak úgy fogalmazott, hogy lesznek másodlagos hatások is, a vasútvonal mentén például

összeszerelő üzemek létesülhetnek,

és akár a személyszállítás is nőhet. Mondjuk az sem teljesen világos, hogy miért éri meg hosszú távon drágán vasutaztatni a kínai árukat, ha hajóval a nyugat-európai városokhoz jóval közelebb is ki lehet kötni.

Korábban az EU gyanította, hogy a korrupció is motiválhatja ezt az egészet,  emiatt kezdte el egyre erősebben kérdezgetni a magyar kormányt az ügyről. Pafféri erről annyit árult el, hogy most épp nincs ez ügyben kötelezettségszegési eljárás. Mondjuk eddig se volt, csak az azt elindító folyamatok zajlottak. Pafféri szerint átírtak mindent, ami az EU-nak nem tetszett, így például lesznek nyílt közbeszerzések, és a magyar–kínai állami megállapodás is megfelel majd később minden EU-s szabálynak.