Hedvig
9 °C
24 °C

Kórházra kicsit több, tömeges bevándorlásra sokkal több jut jövőre

Ez történt a gazdaságban az év 17.hetében

2017.05.07. 14:38
A parlament előtt a jövő évi költségvetés, amiben egyrészt egy kicsit több pénz jut minden fontosabb kormányzati funkcióra, másrészt látszik az is, mi lesz a kormánynak a legfontosabb a választási évben. Kiderült az is, hogy hiába mondták, hogy nem emelik majd a reklámadót, mégis emelik a reklámadót, hogy az, hogy a kormány konzultál egy piac képviselőivel, még nem jelenti azt, hogy bármennyire is hallgat rájuk és nemsokára már a szelektív hulladékot is csak az állam viheti majd el tőlünk.

Röpülnek a milliárdok a "tömeges bevándorlás kezelésére"

A héten Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter benyújtotta a parlamentnek a 2018-as költségvetés tervezetét, amely a kormány szerint a munkából élők és a családok támogatására, illetve a közterhek csökkentésére épül.

A kiadási oldalon alapvetően kicsit több jut sok mindenre az oktatástól az egészségügyön át rendvédelemig és hasonlókig, miközben 30 százalékkal kevesebb pénz jut majd például a közmunkaprogram támogatására. Emellett több területen folytatódnak az életpályamodellek, emelkedik például a katonák és rendőrök, bírók és ügyészek, NAV-dolgozók és tanárok fizetése.

Van viszont egy ügy, amire nem egy kicsit jut több, mint eddig, hanem pontosan 750-szer annyi, mint idén:

“tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra” az idei 100 millió forint után jövőre 75 milliárdot szán a kormány,

ami jelzi azt is, hogy a választási évben mekkora téma lesz az amúgy már tömegesnek nem nagyon mondható bevándorlás. Ennek a pénznek a nagy része, 50 milliárd forint a Belügyminisztériumnak, 25 milliárd pedig a honvédelemnek megy majd, hogy mire, az egyelőre kérdés. Összehasonlításként, ez egy kicsit több pénz, mint amennyiből az Országos Mentőszolgálat működik.

Szintén a választási évre tervezte be a kormány az uniós források költésének felpörgetését, a terv szerint 2018-ban 178 milliárd forinttal több EU-s pénzt akar elkölteni a kormány, mint idén. Nagy infrastrukturális beruházásokra is megy majd pénz, közútfejlesztésekre, a Liget Projektre vagy a Modern Városok Programra.

A tervezetben az szerepel, hogy 2018-ban 4,1 százalékos lesz a gazdasági növekedés, ami azt is jelentené, hogy akkor is több pénzt tud beszedni a kormány, ha amúgy csökkent néhány adót. 14 százalékról 13 százalékra csökken a kisvállalkozók adója, 27 helyett 18 százalék lesz a hal áfája, az interneté pedig 18 helyett 5 százalék. Egyéb adók is változnak, amelyeket a költségvetéssel együtt beadott tavaszi adócsomagban foglalt össze a kormány. Hogy melyek ezek a változások, arról itt írtunk részletesebben.

Azért nem minden adó csökken majd, sőt, mint a költségvetés benyújtása utáni napon Kósa Lajos bejelentette,

a kormány megemeli a reklámadót.

Ez azért is érdekes, mert Kósa pár héttel korábban még azt állította, hogy a kormány nemhogy növelni nem akarja és fogja a médiapiacot sújtó különadót, de csökkenteni szeretné azt. Kósa ezt akkor mondta, miután az NGM benyújtott egy módosító javaslatot, ami a mostani 5,6 százalékról 9 százalékra emelte volna az amúgy az EU szerint nagyon problémás reklámadót, de amit végül a parlament nem tárgyalt. Most viszont nem jelentett problémát a Fidesz frakcióvezetőjének, hogy bejelentse, hogy 7,5 százalékra emelik a különadót. A különadókkal kapcsolatban még egy érdekes intézkedése volt a kormánynak:

Ha a bankok támogatják a kormány kedvenc csapatsportjait, akkor kevesebb bankadót kell fizetniük

Az a bank, amelyik támogatja a focit, kézilabdát, kosárlabdát, vízilabdát vagy a jégkorongot, azok milliárdokat spórolhatnak a bankadójukból. Ezt akkor tehetik meg, ha a társasági adókedvezményüket nem érvényesítették, ezért valószínűleg azok a bankok fognak így csökkenteni az tao-jukon, amelyeknek amúgy relatíve kevesebb társasági adót kellene fizetniük.

A kormány már a szelektív kukában van

Az állam egyre több helyen jelenik meg, mint gazdasági szereplő, a megjelenését pedig sok esetben az addig működő piac szétesése és a szolgáltatások hatékonyságának romlása követi. Nincs ez máshogy a mostanra gyakorlatilag teljesen monopolizált hulladékgazdálkodásban sem, ami egy kicsit sem működik jobban azóta, hogy a kormány egy állami kukaholdingot ültetett az egész rendszer tetejére. Most pedig az újrahasznosítható hulladékok begyűjtésére is ráakarja tenni a kezét az állam: egy törvénymódosítás szerint

  • a szelektív hulladékgyűjtésre és feldolgozásra szakosodott cégek alvállalkozóként sem dolgozhatnak be többet a szemetet gyűjtő közszolgáltatóknak, kivéve, ha nonprofit formában működnek
  • a lakosság nem adhatja el a szelektív hulladékát ezeknek a cégeknek.

A módosítás célja elvileg az, hogy hatékonyabb legyen a szelektív hulladékgyűjtés, erre viszont teljesen alkalmatlan, mert a közszolgáltató cégeknek az állam által kreált új rendszerben – amelyben a szemétszállítás díja nem a közszolgáltatókhoz, hanem az állami kukaholdinghoz folyik be, amelyik visszaosztja azt a helyi szolgáltatóknak – egyáltalán nem érdeke begyűjteni és kezelni a szelektív hulladékot.

Így a papír, üveg és műanyag szemét nagy része illegális szemétlerakókban vagy a sima kukában, a fém pedig a feketepiacon köt majd ki. Mindez pedig azért is problémás, mert Magyarországnak, mint az Európai Unió tagjának, 2020-ig el kellene érnie, hogy a papír, műanyag, fém és üveghulladék 50 százalékát szelektíven kezeljék és újrahasznosítsák. Ebben most nagyjából 32 százaléknál állunk, de ha a módosítás még jobban szétzilálja az eddig kialakult rendszert, az arány még rosszabb lesz. A következő három évben tehát valami csodának kellene történnie, hogy ne szegjük meg az uniós vállalásunkat.

Konzuláljatok csak, addig ellehetetlenítünk titeket!

A múlt héten már írtunk a kormánynak arról a rendeletéről,ami 2020 végéig gyakorlatilag teljesen átalakítja a köztéri hirdetések piacát, ezzel ellehetetlenítve elég sok plakátcéget, köztük azt a kettőt is, amely a kormány által most már nagyon gyűlölt Simicska Lajos tulajdonában van. A rendelet arról rendelkezik, hogy

  • csak utcabútoron vagy a mostani, 12 négyzetméteres óriásplakátoknál jóval kisebb, legfeljebb 9 négyzetméteres reklámfelületű reklámhordozón lehet közterületen reklámozni;
  • csak olyan területen vagy épületen lehet valamilyen köztéri reklámot is kitenni, ami köztulajdonban van, vagyis az összes magánépületről és magántelekről le kell szedni a plakátokat;
  • hirdetőoszlopokon egyáltalán nem lehet reklámozni, csak közművelődési célú hirdetőoszlopon közművelődési témákban, vagyis kiállítást és színházi előadást lehet hirdetni ilyeneken, céget, pártot nem (majd azért még kiderül később, hogy mondjuk egy kormányzati kampány a közművelődést szolgálja-e, vagy sem);
  • a közművelődési célú hirdetőoszlopokon kívül nem lehet reklámokat ragasztani.
  • A kihirdetéstől, tehát április 28-tól számolva harminc napon belül már csak az új szabályozásnak megfelelő reklámhordozókat lehet kitenni, 2020 végéig pedig minden, nem megfelelő reklámhordozót le kell szerelniük a cégeknek.
  • Arról, hogy melyik cég tehet majd ki reklámhordozót, az önkormányzatoknak kell dönteniük.

A héten viszont kiderült, hogy nem elég, hogy a kormány megint teljesen átszab egy piacot azért, mert azon van pár cég, amit nem szeret, de ráadásul mindezt úgy tette, hogy közben a kültéri reklámszakma azt hitte, hogy ők éppen nagyon együttműködnek a kormánnyal, ami majd meghallgatja a javaslataikat.

Mikor a kormány előállt a mostanihoz nagyon hasonló ötletével, amit aztán az Index nyilvánosságra hozott, a Magyar Reklámszövetség heves tiltakozása mellett vállalta, hogy mindenben együttműködik a kormánnyal és kidolgoz egy olyan átfogó szabályozási javaslatot, amivel teljesülnek a kormány városkép-védelmi tervei, vagyis hogy kevesebb legyen a köztéri reklám, de úgy, hogy az közben nem nyírja ki teljesen a piacot. A szövetség el is készítette még tavaly novemberben a javaslatcsomagot, még korábban is, mint ígérték, mert megsürgette őket a kormány. Aztán tárgyaltak is róla két minisztérium képviselőivel, majd vártak a reakcióra. Ami nem jött. Helyette jött egy különadó, ami az egy plakátra eső bevételek felét elveszi a cégektől, majd a szövetség aggályaira magasról tevő rendelet.

Még hét hír a hétről