A paksi bővítésen is Mészáros kereshet majd

Ezt mennyit fogjuk még hallgatni!

Ha valamivel szeret büszkélkedni a magyar kormány, az a gazdasági növekedés, hiszen ahol növekedés van, ott siker van, minden más csak lári-fári. Na, a héten a KSH meghozta a következő hónapok büszkélkedni valóját:

a magyar GDP az év első negyedévében a nyers adatok szerint 4,1 százalékkal, a szezonálisan igazított adatok szerint 3,7 százalékkal nőtt. Ez nagyobb, mint amire a bankok elemzői számítottak, a konszenzus 3,5 százalékos növekedés volt. A GDP-t a legnagyobb mértékben az ipar és a piaci alapú szolgáltatások hajthatták, bár ez részletesebben csak később fog kiderülni.

Ezzel Magyarország az ötödik leggyorsabban növekvő ország volt az EU-ban Románia, Finnország, Lettország és Litvánia után.

Orbán Viktor nem is várt sokat azzal, hogy fölemlegesse a kiemelkedő magyar növekedést, főleg azután, hogy a héten az Európai Parlament megszavazta, hogy a menekültek kezelése, a civil- és CEU-törvény és a kormány brüsszelmegállítós kampánya miatt elindítsák Magyarország ellen az unió egyik legsúlyosabb eljárását, amit tagállam ellen el lehet indítani. A miniszterelnök a német Daimler Budapesten tartott közgyűlésén beszélt arról, hogy véleménye szerint ostoba dolog pellengérre állítani az unió egyik gazdaságilag legsikeresebb országát.

Mindez beleillik Orbán egyre gyakrabban hangoztatott elveiről az illiberális nemzetközi kapcsolatokról, amelynek a lénye nagyjából az, hogy

Ezért tetszett Orbánnak annyira a pekingi útja, ahol olyan, hasonlóan gondolkodó vezetőkkel találkozott, mint Hszi Csin-Ping, Vlagyimir Putyin vagy Recep Tayyip Erdogan. A kínai út végén arról beszélt, hogy vége van annak a fajta globalizációnak, amikor egyes államok kioktathatják egymást emberi jogokból, és az EP-szavazás után sem felejtette el megemlíteni, hogy bezzeg ilyen Kínában ilyeneket nem mondanak.

Mészáros Lőrinc menni atomerőmű

Ismét jelentkezik immár rendszeres alrovatunk, a “Na, most mit vett meg Mészáros Lőrinc?”, ezúttal egy főtérrel és egy, a Paks 2 beruházásban jó eséllyel induló céggel. 

A HVG csütörtöki számából derült ki, hogy a felcsúti polgármester egyik cégéhez került Tatabánya főtere, pontosabban annak az önkormányzati cégnek a harmada, amelyik a főteret birtokolja. Mindezért Mészáros cége, a TBP Ingatlanhasznosító Zrt. 88 millió forintot fizetett.

Hogy hogyan lett tulajdonos az önkormányzat cégében a miniszterelnök bizalmasa, azt nem igazán tudni, mert bár az nem volt titok, hogy a megyeszékhely vezetés szeretett volna magánberuházókat bevonni a cégbe, de pályáztatás, nyilvános felhívás vagy verseny nem volt.

Ráadásul Mészáros cégének elővásárlási joga van a város üzletrészére az önkormányzati cégben, úgyhogy ha az új pláza meg is épül, annak akár többégi tulajdonosa is lehet az ország leggazdagabb polgármestere.

Még éppen, hogy feldolgoztuk a hírt, hogy Mészáros vett egy főteret, amikor megjött egy közlemény arról, hogy Mészárost a plázák mellett az atomerőművek is érdeklik. Két, viszonylag újonnan szerzett tőzsdei cége, a Konzum és az Opimus ugyanis többségi tulajdonosok lettek egy többek között atomerőművekkel foglalkozó cégben. A kérdéses vállalat, a KPRIA Magyarország Zrt. egy, az energiaiparon belül elég sikeres cseh cég, a Královopolská Ria magyarországi leányvállalata, amelyet a Konzum a cseh céggel és egy Szabó Gejza nevű szlovák üzletemberrel alapított 2015-ben.

Mindez azért érdekes, mert a nyáron elkezdik majd kiírni a Paks2 projekttel kapcsolatos közbeszerzéseket, amelyen egy már több európai erőműnek dolgozó cég leányvállalata biztos jó esélyekkel indul. Vagyis

Fejek hullanak majd az elszúrt hazacsábítós program miatt

Még múlt hét szombaton írtunk arról, hogy a kormány 3 millió forintos támogatással és képzéssel próbált hazacsábítani fiatal magyarokat, hogy itthon indítsanak innovatív vállalkozásokat. A Vállalkozz itthon fiatal! programra jelentkeztek is vagy hatvanan, el is végezték a képzést, meg is alakították a cégeiket, de az állami támogatást tavaly augusztus óta nem kapták meg, így nem igazán kezdhettek el dolgozni a projektjeiken. Közben pedig elkezdhettek adózni a támogatásra váró cégeik után, miközben adott más cégek elkezdték megvalósítani az ötleteiket.

Miután megjelent a téma a sajtóban, az NGM jelezte, hogy rögtön elkezdi kifizetni a támogatásokat, az uniós kifizetések elhúzódására tekintettel hazai forrásból. Az ügyben a héten még Varga Mihály is megszólalt, aki kedden arról beszélt, nem érti, miért nem fizette ki az NGM a támogatásokat és belső vizsgálatot rendelt el az ügyben. Pénteken pedig már arról lehetett olvasni, hogy szerinte személyi következményei lesznek annak, hogy nem fizették ki a támogatásokat azok a szervek, amelyeknek ez lett volna a dolga.

Még hét hír a hétről

• Nem követett el bűncselekményt az ügyészség szerint Horváth András, a zöld dossziés ex-navos.
• Hat szombaton is dolgozni kell majd 2018-ban.
• Hétmilliárd forintos vesztesége van a TV2-nek, úgyhogy Andy Vajna be is tett a cégbe 4, azaz négy forintot.
• Ősztől jön a "pénzügyi ismeretek" óra a középiskolákban, de csak elég kevésben.
• Sikló épülhet a Citadellához, ha sikerül kibogozni a Rác fürdő beruházás körüli kavarást.
• Egyre több pénz van a kaszinókban, de egyre kevesebbet keres ezen az állam.
• 8 új kikötőt építenek Budapestre a vizes vb-re, közel egymilliárd forintért.