Orsolya
7 °C
17 °C

Megnehezíti a társasházak felújítását az új reklámrendelet

2017.05.25. 07:14
A társasházak, közös képviselők szerint dugába dőlhetnek a felújítási terveik azzal, hogy egy kormányrendelet ellehetetleníti az építési reklámháló használatát. Kilenc négyzetméteres reklámháló ugyanis gyakorlatilag nincs, márpedig jövő hónaptól már csak annál kisebb lehet.

A homlokzatfelújítás állványzatára feszített építési reklámháló a 2000-es években kezdett el terjedni Budapesten, sok olyan társasház felújítását segítve, aminek nem volt erre forrása. Az üzletágnak hamarosan megjelentek az oldalhajtásai: tovább maradtak kint a plakátok, mint a felújítás ideje, sőt volt, hogy kiderült, hogy nem is folyt alatta semmilyen rekonstrukció. Elszaporodtak az óriás homlokzati molinók, amik már nem is kötődtek felújítási munkához. 

A jövő hónap elejétől hatályos, közterületi reklámokra vonatkozó kormányrendelet egy tollvonással elintézte az egész piacot: 9 négyzetméterre leszabályozta az építési reklámhálók maximális nagyságát. Piaci szereplők szerint ott, ahol eddig száz négyzetméter volt a lépték, egy ilyen húzás teljesen ellehetetleníti a piacot. 

Pedig az építési reklámháló, ha szabályosan alkalmazzák, akkor jó a társasházaknak, mert ingyen felújíthatják a bevételéből az épületet; jó a városképnek, mert a város legfrekventáltabb, legszembeötlőbb pontjain nem omladozó, hanem helyrehozott homlokzatokat láthatnak a járókelők; és jó az önkormányzatoknak is, hiszen csak Budapesten százmilliós közterület-használati díjat szedhetnek be belőle.

Senki nem tesz fel ekkorát

A kormányrendelet egyes bekezdései arra utalnak, hogy eredetileg az építési reklámhálót kivételként kezelték volna a többi közterületi reklámfajtához képest, ezzel elismerve, hogy többről van szó, mint egyszerű hirdetésről. A rendelet 2. paragrafusának 6-os bekezdése például feljogosítja az önkormányzatokat, hogy átmeneti időre (a homlokzatfelújítás alatt) eltérhetnek a szabályozástól az építési hálók esetében.

Sőt azt is részletezi a rendelet, hogy építésinapló-bejegyzéshez kell kötni a felújítás megkezdését, és kötelezi a felújítót a napló vezetésére. Tehát a lehetőség adott, de hiába: 9 négyzetméteres reklámhálót nem fog senki sem feltenni egy több száz négyzetméteres homlokzatra.

Széchy Attila, a Budapesti Társasházi Közös Képviselők Egyesülete elnöke szerint a kormányzat turkál a társasházak zsebében. Nincs, ami pótolja az építési reklámhálók eltűnése miatt kieső bevételt, kevesebb lesz a felújítás, sok társasháznak jövő hónaptól dugába dőlnek a tervei. Vannak ugyan pályázatok, de azok bonyolultak, és túl bürokratikusak, ezért nem helyettesíthetik a hálós módszert.

Bék Ágnes, Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke kissé árnyalja a képet azzal, hogy eddig sem minden társasház tudott élni az építési hálók adta lehetőségekkel, és az ezzel foglalkozó cégek is egyre kevesebbet ajánlottak az utóbbi időkben. De egyértelműen az a véleménye, hogy ezt az eszközt egy szigorúbb szabályozással fenn kellene tartani, mert vissza fog esni a felújított homlokzatok száma a városban.

Főváros: jó lenne, ha működne

Az építési reklámhálók valóban működhetnének pozitív módon is, ha a hálók mögött minden esetben valós építési munka folyna, ami a házak megújulását hozná, és a felújítás befejeztével az állványokat elbontanák, mondta lapunknak Láng Zsolt II. kerületi polgármester, a fővárosi önkormányzat közterület-hasznosítási bizottságának elnöke. A tapasztalat szerinte azonban az, hogy az esetek jelentős részében csak valamiféle alibi építési tevékenység folyik, és a fő cél minél nagyobb reklámfelületek létesítése a város legfrekventáltabb területein. 

Az a szerencsésebb forgatókönyv, amikor először valóban felújítják a homlokzatot, csak a hálót még hosszú hónapokig rajtatartják, de ebben az esetben is nyilván jobb lenne ha mielőbb látszódhatna a megújult felület. Sajnos a rosszabb eset is előfordul, amikor érdemi beavatkozás nem történik, csak olyan tevékenységek miatt állványozzák fel a házat, amikhez teljesen felesleges. Sőt, olyat is látunk, amikor nincs is valódi állványzat, csak egy falra szerelt tartószerkezetre feszítik fel a reklámhálót, tette hozzá Láng.

A bizottsági elnök szerint mára ez a fajta reklámozási mód Budapest leglátogatottabb részein annyira népszerű lett, és a valódi értékteremtés aránya olyannyira visszaszorult benne, hogy elengedhetetlenné vált a szabályok szigorítása. A társasházak és az önkormányzatok bevételei már nincsenek arányban a negatív hatásokkal, így sokkal inkább érdemes elgondolkodni azon, hogy hogyan lehetne alternatív pénzügyi forrást találni a társasházak felújítására, mint ezt a rendszert fenntartani, mondta Láng.

A rendelkezést ezért összességében indokoltnak tartja, annak reménye mellett, hogy a felújítások támogatására mielőbb sikerül kedvezőbb megoldást találni.