Milliárdos veszteséget halmozott fel az állami cég, ami évek óta nem csinál semmit

Fennállásának második évében nagy dolgokat ért el az állam egyik legfurább cége, a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt., avagy a KAF Zrt. Ez volt az a cég, amelyről tavaly novemberben azt írtuk, hogy több milliárd forintból nem csinál semmit. Most kijött a cég 2016-os beszámolója, amiben az elköltött milliárdok is látszanak, meg az is, hogy ehhez képest elég keveset tett le a cég az asztalra.

Nem is csoda, hogy veszteséges volt a cég, mert összesen kicsivel több, mint félmillió forint bevétele volt egész évben, miközben például 429 millió forintot költött bérköltségekre, tárgyi eszközökre pedig 270 millió forint ment el. A KAF-nál 39 ember dolgozik, kétszer annyi, mint 2015-ben, vezetője, Czakó Kálmán (aki októberig irányította a céget) összesen több mint 44 millió forintot keresett az állami vállalatnál. 

Amely mindeközben nem nagyon csinált semmit. Igaz, ez nem feltétlenül a cég hibája, ahogy egy korábbi cikkünkben leírtuk, inkább annak lett áldozata a vállalat, hogy a KAF-ot megálmodó Miniszterelnökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium területvitájában utóbbi jött ki győztesen, így Lázár Jánostól Seszták Miklós alá került vissza az energiapolitika, az ennek menedzselésére létrehozott cégekkel együtt. A KAF valószínűleg azért jött létre, hogy "a nemzeti érdekek védelmére, a rezsicsökkentés fenntarthatóságára" tekintettel csináljon valamit az energiaszolgáltatókkal, talán az államosított rendszert irányítsa, vagy a közműcégek elszámolását csinálja, bár ezt nem igazán tudni, mert engedélyeket a tevékenységére nem kapott.

Az éves beszámolóból is kiderül, hogy a cég eredeti feladataiból "a szabályozói környezetben és a kormányzati-tulajdonosi stratégiában bekövetkezett változások" miatt nem nagyon csinál semmit. A beszámolóban szerepel, hogy a jelentős esemény volt a cég életében" a KAF Zrt. eredetileg tervezett hatósági funkcióinak újragondolása", ugyanis "kiderült", hogy az EU-s jogharmonizációt követően azokat a feladatokat, amiket a KAF-nak kitaláltak, az Energiahivatal tudja a legjobban ellátni (valószínűleg mert addig is ez látta el őket).  Így a KAF 39,86 dolgozója azzal volt elfoglalva, hogy az Energiahivatallal egyeztessen arról, hogyan működhetnének együtt a jövőben, vagyis hogy legyen valami dolguk végre. 

Emellett felülvizsgálták még a KAF informatikai rendszerét és azon dolgoztak, hogy hogyan lehetne költséghatékonyabban működtetni a cégek addig is, amíg "véglegesítik" a cég "funkcióit és hosszabb távú operációs modelljét", vagyis amíg kiderül, hogy mi is lesz a KAF dolga. Szerencsére a cégnek van még 1 328 527 forint saját tőkéje, ami persze nyilvánvalóan állami pénz, amiből még akkor is el tudja látni azt, amit eddig ellátott, ha még egy évig nem sikerük kitalálni, hogy miért is létezik ez a vállalat egyáltalán.