Olivér
0 °C
4 °C

32 ezer halál lett volna elkerülhető egy jobb egészségügyi rendszerrel

2017.06.12. 16:36

Az összes haláleset 26 százaléka, több mint 32 ezer haláleset lett volna elkerülhető 2014-ben, ha megfelelő lett volna az egészségügyi ellátórendszer és hatékonyabb lett volna a népegészségügy,  - ez áll abban az egészségügyi teljesítményértékelésben, amelyet a Állami Egészségügyi Ellátó Központ koordinálásával készített a kormány. A jelentés szerint, amelyről a Napi.hu írt kedden (és amely teljes terjedelmében itt olvasható) bár javul az egészségügyi ellátás Magyarországon, így is egyre inkább lemarad a magyar egészségügy az uniós átlagtól bizonyos területeken . A jelentésben az áll, hogy 

a 65 évenél fiatalabbaknál minden második haláleset elkerülhető lett volna megfelelő egészségügyi beavatkozásokkal, 

a jobb ellátórendszerrel a halálesetek 14, hatékonyabb népegészségügyi ellátással pedig 12 százaléka lett volna megelőzhető. Mindezzel Magyarország a harmadik legrosszabb eredményt éri el az EU-ban.  

Annak ellenére, hogy az ellátás magához képest javul, még mindig nő a lemaradás az uniós átlaghoz képest abban, hogy hányan halnak meg légzőszervi betegségekben valamint mentális és viselkedészavarok következményei miatt. Nem ezek okozza viszont a legtöbb magyar halálát, a 65 évesnél fiatalabbaknál a daganatos betegségek jelentik a leggyakoribb halálokot, de sokakat visznek el a keringési  rendszer betegségei is. 

A várható élettartamban sem álltunk nagyon jól 2014-ben, a jelentés szerint akkor a férfiak születéskor várható 72,3 éves élettartama a huszonnegyedik, a nők 79,4 éve a huszonhatodik volt az EU-ban. 

Az országon belül is óriási eltéréseket talált a jelentés. Eszerint 2014-ben az észak-magyarországi régióban a férfiak átlagosan 7, a nők pedig 8 évvel hamarabb hamarabb halnak meg, mint az ebből a szempontból legjobbnak számító közép-magyarországi régióban. Az iskolázottság szerint is óriási különbségek vannak Magyarországon belül: az alapfokú végzettségű férfiak átlagosabb 12, a nők pedig  5,6 évvel rövidebb ideig élnek , mint felsőfokú végzettségű társaik, az alacsonyabb végzettségűek körében pedig a csecsemőhalandóság is háromszor gyakoribb.

A jelentés azt is megállapítja, hogy összehasonlításban a magyar állam keveset, a lakosság viszont nagyon sokat költ egészségügyre. A GDP 4,8 százalékát teszik ki az egészségügyi közkiadások, a lakosság pedig az egészségügyi kiadások 30 százalékát fizeti ki. A járóbeteg-ellátásban viszont az összköltség 43 százalékát állja a lakosság. Magyarországon a kormányzati kiadások 10,4 százaléka ment az egészségügybe 2014-ben, míg az EU-s átlag majdnem 14 százalék.