Profik shortolják a Richter Gedeon részvényeit

Létezik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján egy hasznos szolgáltatás, úgy hívják, hogy short selling lekérdező. Azt lehet itt látni, hogy a nagyobb befektetők mely magyar részvényeket shortolják legalább az alaptőke 0,5 százalékának erejéig.

Miről beszélünk? Remélem, mindjárt érthető lesz. Ha valaki nem bízik egy részvényben, vagyis annak áresését várja, akkor a börzén ebből is csinálhat pénzt. A short-ügylet lényege, hogy bár nincsen részvényem, mégis szeretnék eladni. Ez úgy lehetséges, hogy előbb kölcsönkérek részvényeket, azután azokat eladom, majd egy kicsit később visszaveszem a papírokat és végül visszaadom őket annak, aki kölcsönadta.

Számokkal talán érthetőbb! Tételezzük fel, hogy az OTP részvények áresését prognosztizálom. Ma 9000 forint a papír. Kölcsönkérek és eladok ezer részvényt. Kapok érte 9 millió forintot. Ha igazam volt, és a részvény árfolyama lemegy 8000 forintig, akkor egymillió forintot nyerek az ügyleten. Hiszen 8 millió forintért tudok úgy ezer részvényt venni, hogy abból visszaadom a kölcsönzött papírokat.

Remélem világos, de ha nem, gondoljanak a rossz matektanárra, aki a mínusz kettőt úgy magyarázza el a diákjainak, hogy akkor utazik mínusz két ember a buszon, ha csak két embernek kell felszállnia a buszra ahhoz, hogy ott ne legyen senki.

Veszélyes üzem

Igen ám, de a short veszélyes játék. Van egy fickó, aki mostanában nem igazán népszerű Magyarországon, elsősorban kormánypárti körökben. Soros György a neve. Nos, ez az ember a tőzsdei spekulánsok között sokkal nagyobb tiszteletnek örvend, talán éppen azért, mert ő az egyik legügyesebb shortos. Vagyis szeret úgy eladni valamit, hogy abból nem is rendelkezik pakettel. Akit érdekel keressen rá a Soros György és az angol font, vagy a Soros György és az OTP-részvények címszavakra! Ez csak azért veszélyes, mert ha még azok is eladnak, akiknek nincs is részvénye, akkor igen erős eladói nyomás keletkezhet egy részvénynél amely a mélybe tudja taszítani az árfolyamokat. Éppen ezért az MNB megköveteli, hogy aki egy részvénytársaság teljes alaptőkéjének 0,5 százalékánál nagyobb short-pozíciót vesz fel, legalább jelentse be.

Ezen az MNB-s közzétételi oldalon az elmúlt években szinte kizárólag OTP-shortokat látni. Na, nem mintha a bankrészvénnyel baj lenne, az remekül hasított mostanában, de ez a legnagyobb forgalmú, a leglikvidebb papír, aki Magyarországon shortol, az OTP-t shortol.

Legalábbis eddig.

Két rejtélyes alap

Ha azonban most rámegyünk erre az oldalra, a legfelső két short-bejelentés a Richter gyógyszercég részvényeire vonatkozik.

Az első név ismerős, a második nem annyira. A BNP Paribas egy gigantikus francia bank, a Basso pedig egy Connecticutban és Londonban működő egymilliárd dollárt kezelő pénzügyi cég.

A Richtert nagyon szokták szeretni az elemzők, illetve a befektetők. Jól vezetett, szép eredményeket hozó, innovatív cég, amelynek a részvénye mindezt visszatükrözi. Ugyanis évek óta töretlenül és nagy sebességgel vágtat felfelé, 3500 forinton zárta 2014-et, 5400 forinton 2015-öt, tavaly már 6200 forinton ment el év végi pihenőjére és immár 7000 forint körül mozog. Ez szép, mesésen szép, sőt váratlanul szép teljesítmény. De akkor miért kell eladni? Hát éppen ezért.

Részvényesek

A Richternek összesen 186 millió részvénye van, ha ezt megszorozzuk 7000-el, kiderül, hogy a piac 1302 milliárd forintra értékeli a céget. A Richter részben állami tulajdonban van. A részvények 25,25 százaléka a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. birtokában van. Ha jól számolunk, ez mintegy 330 milliárd forintos érték.

Az állam úgy finanszírozza ezt a jelentős vagyonelemét, hogy időről időre a Richter-részvényekre váltható kötvényeket bocsát ki.

Legutóbb a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2013-ban bocsátott ki ilyen kötvényeket, ezt a befektetők simán lejegyezték. A papírok csak 2019-ben járnak le.

Véd a felvásárlás ellen

A Richter szempontjából ez a megoldás nagyon megnyugtató volt, hiszen amíg az államnál van a társaság egynegyede, addig elég erős a védelem egy esetleges ellenséges felvásárlási ajánlat ellen. Éppen ezért a cégvezető Bogsch Erik mindig amellett szokott hitet tenni, hogy az állam maradjon benne a részvényesi körben.

Nézzük a nyugati befektetők (a kötvényesek) és az állami oldal szempontjait! A javarészt nyugati kötvényesek egy olyan papírt jegyeztek le, amely viszonylag jó (3,4 százalékos) eurókamatot fizet, de emellett bónuszként egy vonzó részvényvásárlási opciót is tartalmaz. Ha a Richter részvények árfolyama a futamidő végén (2019-ben) 5900-6000 forint felett lesz, az már tiszta nyereség a kötvényeseknek. Ők ugyanis ezen az áron tudnak papírhoz jutni. Képzeljük el például, hogy 2019-ben is a jelenlegi 7000 forintos árfolyam lesz érvényes! A kötvényesek a futamidő végén beváltják a kötvényeiket részvényre, és mivel azokat 6000 forinton váltják be és 7000 forinton adhatják el, azonnal még egy ezrest kaszálnak papíronként.

Miért engedi ezt az állam? Azért, mert ezzel a mézesmadzaggal kibővítve, kevesebb kamatot kell fizetnie. Az ilyen átcserélhető kötvényekben egyszerre van jelen ugyanis két elem, egy kötvény és egy részvényopció, utóbbi miatt kicsit alacsonyabb lehet a kamat, mint egy hasonló kötvény esetében.

Akkor mi a baj? Nagy baj nincsen, de most az történik, hogy egyes befektetők a már látható nyereséget nem akarják kiengedni, inkább „belockolják”, nem sokkal magyarosabb kifejezéssel „fixálják”. Shortolják a Richtert, és ezzel a ma látható ezer forintos részvényenkénti nyereséget biztosan megőrzik 2019-re. Ha a Richter árfolyama emelkedik, akkor a short-ügyleten veszteség keletkezik, de még jobb üzlet az átváltás. Ha a Richter esik, akkor csökken az átváltás potenciális nyeresége, de pénzt hoz a short-ügylet.

A kérdés az, hogy hogyan tovább. A short annyiból jó jel, hogy a shortosok egyszer majd megveszik a paketteket a piacon, ami áremelkedést hozhat. Ám, ha még több alap gondolja úgy, hogy ő már fixálná az elért nyereségét, akkor az újabb és újabb short-ügyletekhez vezethet, ami plafont jelent az árfolyamnak.

Úgy tudjuk, hogy a legutóbbi kibocsátásnál a stratégiai, illetve a long only mentalitású befektetők élveztek prioritást, ám látható: a shortolás mégis elindult.

És mit lép az állam?

Ha minden így marad, az állam vagy hagyja, hogy a befektetők elvigyék a részvényeit, vagy ha azokat megőrizné, akkor keletkezik egy fizetési kötelezettsége. Persze a részvénycsomag értéke megnő, az államot nem éri kár, de mégis ki kell fizetni 30-60-90 milliárd forintot a kötvényeseknek.

Vagy megint új kötvényt kell kibocsátani. Likviditási feszültség nem lesz, egy hasonló kötvénnyel megoldható ez a helyzet. Aggódni éppen ezért aligha kell. Az elmúlt 15 évben csak egy borzalmas költségvetési helyzetben merült fel komolyan, hogy az állam eladja ezt a részvénycsomagot. Ezúttal is vélhetően refinanszírozható lesz a pakett.

Ha a nemzetközi tőkepiacon erre kölcsönt vesz fel az MNV, akkor nem történik igazán semmi. Vagyis mégis,

És akkor mindezen okfejtés végén, felfelé, vagy lefelé megy innen a Richter-részvények árfolyama? Nem tudjuk. Más se tudja. De legalább talán azt megnyugtatóan deklaráltuk, hogy a Richter-shortok nem azt jelentik, hogy a nyugatiak szerint rosszak a cég kilátásai.