100 milliárdos kárt okozhat az aszály a kukoricatermésben

Egy-egy aszályos év csak a kukoricatermelést tekintve 100 milliárd forint kárt tud okozni, a helyzet megoldása érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara június 1-től visszavonásig tartós vízhiányos időszak kihirdetését kérte Pintér Sándor belügyminisztertől - mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke szerdán az M1-en. 

Egy járulék eltörléséért lobbiznak

Közölte, ha a belügyminiszter kihirdeti a tartós vízhiányos időszakot, akkor a gazdáknak az öntözéshez használt víz után nem kell kifizetniük az úgynevezett vízkészlet-járulékot. Az öntözés főként a magas hozzáadott értékkel rendelkező kultúráknál fontos, ilyen például a csemege kukorica, a vetőmagok és a rizstermesztés.

Győrffy Balázs példaként említette, hogy Magyarországon egy aszályos évben 6-6,5 millió tonna kukorica terem, amikor azonban az időjárás kedvező, akkor 9 millió tonna is teremhet. A vidékfejlesztési programban 50 milliárd forint áll rendelkezésre öntözésre, de Magyarországon a gazdák jelentős része nem igazán öntözi földjeit, ami az éghajlatváltozás miatt egyre komolyabb gond. 

Itt az új aszályindex

Az MTI beszámolója szerint az aszály méréséhez napi léptékű aszályindexet (NLA) dolgoztak ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Kutatóközpontjának munkatársai. A mutatószám egy adott növénytípus tulajdonságait is figyelembe véve, ötfokozatú skálán határozza meg az adott növényi állomány aszálykitettségét.

Az indexet az Országos Meteorológiai Szolgálat számítja ki. A szakemberek rácshálózattal fedték le az ország területét és minden egyes rácspontra vonatkozóan kalkulálják ki a szárazság mértékét. Az aszályindex kiszámításához figyelembe veszik a meteorológiai adatokat, valamint a talaj és az adott növénytípus tulajdonságait (fejlettség, levélfelület). A számításhoz szükséges egyéb paraméterek az időjárás függvényében alakulnak.

A szakemberek folyamatosan meghatározzák az adott rácsponthoz tartozó aktuális talajnedvesség-értékeket négy különböző talajszint mélységében, és kiszámítják a talaj napi potenciális párolgását. A talajmodell által adott értékek mellett az eljárás még az adott napra vonatkozó csapadékmennyiséget és a legmagasabb nappali hőmérsékletet is figyelembe veszi. A számítás során eredményül kapott NLA skála öt fokozatból áll, amely a nincs aszálytól (0) a súlyos aszályig (5) terjed.