Több tízezer magyar marad ki az egészségbiztosításból

Nagyjából ötvenezer magyar állampolgár esik el az olyan alapvető szolgáltatásoktól, mint a munkanélküli segély, a gyes vagy a nyugdíj, közel 38 ezer állampolgárnak, köztük több ezer gyereknek pedig nincs egészségbiztosítása csak azért, mert nincs érvényes lakcímkártyája – írja az alapjogok biztosának jelentése alapján a Magyar Nemzet.

Azoknak, akiknek nincs munkaviszonyuk és érvényes lakcímük, azt jelzi a rendszer, ha elmennek orvosi vizsgálatra, hogy nem számítanak belföldinek és nincs társadalombiztosításuk, így hivatalosan nem is lehetne őket ellátni, csak ha fizetnek érte. Székely László, az alapjogok biztosa egy így járt nyugdíjas panasza alapján indított vizsgálatot.

attól tartva, hogy úgy nehezebb lenne kitenni őket a lakásból. Pedig az, hogy valaki be van jelentve egy lakásba, semmilyen jogcímet nem teremt arra, hogy a bejelentett ember ott is lakjon, úgyhogy a bérbeadók egy félreértés miatt teremtenek olyan helyzetet, amely miatt tízezrek esnek el az alapvető ellátásoktól.

Az ombudsman kereste az ügyben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (a korábbi OÉP), amelynek vezetői szerint 2013-ban 49 181 magyar állampolgár nem minősült belföldinek, mert nem volt bejelentett lakcíme. Közülük

• több mint 14 ezer főnek a munkaviszonyán keresztül volt társadalombiztosítása, viszont minden más állami szolgáltatásból kiesik, például a munkahelye elvesztésével munkanélküli segélyt sem kaphat;
• 11,46 ezren jogosultak lennének gyesre vagy nyugdíjra,viszont lakcím hiányában nem számítanak belföldinek, így nem is kapják meg ezeket a szolgáltatásokat;
• több mint 23,5 ezer főnek viszont semmilyen jogviszonya nincs, ezért saját maguknak kellene fizetniük a tb-t, lakcím hiányában viszont ezt nem kéri el tőlük az állam.

A kormány egy nemrég megjelent határozattervezet szerint úgy orvosolná a helyzetet, hogy a be nem jelentetteknek települési szintű lakcímkártyát kellene adni – olyat, mint amilyet például a hajléktalan emberek is kiválthatnak, a gyermekjóléti szolgálatokat pedig köteleznék arra, hogy figyeljék, ha egy gyereknek megszűnik a bejelentett lakcíme. Ez viszont Székely László biztos és az ügyben már régóta kampányoló A Város Mindenkié szervezet miatt is aggályos. A települési szintű lakcímkártya ugyanis stigmának számít, nagy a diszkrimináció az ilyet felmutatókkal szemben, az esetleges gyerekelvételtől tartva pedig az ilyen problémával küzdő családok még kevésbé kérnének segítséget. 

hogy így meg lehessen oldani ezt a nagyjából 50 ezer magyart érintő problémát. A Város Mindenkié szerint pedig kötelezni kellene a járási hivatalokat, hogy a hatályos törvénynek megfelelően, a bérlők a szállásadó hozzájárulása nélkül is tudják jelenteni a lakcímüket, ha van érvényes,ügyvéd által ellenjegyzett bérleti szerződésük és két tanújuk.