Hogyan lett digitális nagyhatalom Észtországból?

Észtországot minden túlzás nélkül lehet Európa legdigitalizáltabb nemzetének nevezni. Az állami szektor szinte összes szolgáltatása online működik, az adóbevallástól elkezdve az egészségügyön át a szavazásig. A papírfelhasználás csökkenésével tavaly már GDP-jük két százalékával megegyező összeget takarítottak meg. Idén kezdődő EU-elnökségük kapcsán kifejezett céljuk, hogy digitális forradalmukat a többi tagállamban is népszerűsítsék.

A kis balti állam által nyújtott szolgáltatások kb. 99 százaléka folyik online, kivételt csak az úgynevezett "nagy kockázatú szolgáltatások" képeznek, mint például a házasságkötés, a válás és az ingatlaneladás. Ezekre kötelező személyesen is megjelenni, minden másfajta ügyintézéshez elég az internetkapcsolat, és néhány kattintás. Jüri Ratas, az ország miniszterelnöke szerint ezzel az ország 12 Eiffel-torony méretű papírhegyet takarít meg évente.

Az államigazgatás digitalizálása még 2000-ben az elektronikus adóbevallással kezdődött, írja a Portfólió. Mára az észtek 90 százaléka online készíti el és adja be adóbevallását, nagy részük kevesebb, mint három perc alatt. De az oktatás, az egészségügy, valamint a kisebb rendőrségi ügyek kezelése is egyre kevésbé történik papíralapon. Online platformok teszik lehetővé a kommunikációt a tanárok, a diákok és a szülők között, az orvosok online adnak ki recepteket, a kisebb közlekedési szabálysértések esetén hosszadalmas papírmunka helyett digitális aláírást használnak.

Az állami ügyintézés online felületre vitele fokozatosan történt az elmúlt két évtized folyamán. Ruth Praade, az adóbevételekért felelős osztály vezetője szerint csak az adóbegyűjtés digitalizálására 20 millió eurót fordított a kormány az elmúlt tíz év során. Ma az adóbegyűjtés hatékonysága szempontjából Svájc és Svédország mögött a harmadik helyet foglalják el az OECD-országok rangsorában, mivel átlagosan 40 centet költenek 100 euró adó begyűjtésére (ugyanez Magyarországon átlag 1,2 euróba kerül).

Észtországhoz e hó elejétől került rotációban az EU egyéves elnöksége. Ezt az időszakot a klímaváltozás elleni küzdelem mellett a digitális Európa fejlesztésére is fel akarja használni a kormány. “Olyan kezdeményezésekre kell fókuszálnunk, amik hozzájárulnak a gazdasági folyamatok digitalizálásához, hogy létrehozhassuk az európai okos gazdaságot” - írja a kormány hivatalos EU-elnökségi programja.

Ehhez a kezdeményezéshez kapcsolódik az ország úgynevezett “e-Residency” programja, amely mindössze száz dollárért virtuális letelepedést ajánl cégek és vállalkozók számára az országban. A vállalatok így akár egy EU-n kívüli országból is megvethetik lábaikat az európai piacon, és hozzáférést nyerhetnek a kormány adatcentrumaihoz.

“Teljes elérést adunk nekik az észt e-szolgáltatásokhoz, ezzel megnyitva előttük az utat, hogy globális EU-s cégeket alapítsanak és működtessenek bárhonnan a világból”, nyilatkozta a Forbes-nak Kersti Kaljulaid, Észtország elnöke.

Az ország nagyszabású törekvéseit apróbb problémák árnyalják. A felgyorsult digitalizálás mellett a szerzői jogok védelme nem fejlődött elég ütemesen, és a Financial Times szerint az ország elavult törvényeinek megreformálása eddig még nem történt kísérlet.