A gyári munkások fizetésének növekedése együtt járt a munkahelyek gyors automatizálódásával az ázsiai országban: a cégóriások vezetői azonban kezdenek kételkedni, hogy az olcsó munkaerő eltűnésére jó válasz-e a gyárszalagok robotizálásába fektetni, írja a Bloomberg egy friss tanulmány eredményeit ismertetve.
A tanulmány 1200 céget és 11300 munkást vizsgált Kína legnagyobb ipari tartományában, Guangdongban és Hubeiben, Közép-Kína jelentős iparvárosában. A vizsgálat eredményei kimutatták, hogy a havi gyári fizetések 2015-re elérték a 4126 jüan-t (kb. 165 ezer forint), míg 2006-ban ez a szám mindössze 1750 jüan körül mozgott. Mára az ország túllépett Mexikón, Indián és Vietnamon, a jelenlegi átlagfizetések körülbelül a brazíliaiakkal egyenlőek.
Mindezek ellenére sok cégnek problémái vannak az új kihívásokkal. A Hong Kong University tanulmánya szerint a kínai vállalatok a béremelkedés ellensúlyozására nagy számban hagyatkoznak állami támogatásokra, miközben alig termelnek profitot. A kínai gyártócégek egy ötöde még a kormány segítségével is veszteséges. “Gyorsan fogy az idő a kínai gyártóknak az alkalmazkodásra” - nyilatkozta a Bloomberg-nek Albert Park, a vizsgálat egyik vezetője.
A fizetésnövekedés tömeges felmondásokkal is járt az évek alatt. Csak Guandongban évente átlagosan az iparban dolgozók 26 százaléka hagyta el munkahelyét. Ez a szám a 28 évnél fiatalabb dolgozók körében még ennél is magasabb, 37 százalékra rúg.
A munkaerő drágulására a kínai ipar először tömeges gépesítéssel reagált. A tanulmányban vizsgált gyárak nyolc százaléka alkalmaz robotokat, és két ötödükben már automatizált a termelés. A Bloomberg által meglátogatott Hubei provinciabéli gyár munkaerejének negyedét tervezi leépíteni anélkül, hogy éves termelése csökkenne.
Azonban ez a trend is változóban lehet: a cégek állóeszközbe való befektetése alig két év alatt hat százalékkal csökkentek, és a kutatás-fejlesztésbe fektetett összeg is tíz százalékkal esett. Ez Park szerint a jövő kiszámíthatatlanságának tudható be. Ezért is játszik egyre több vállalat biztonsági játékot: munkaközvetítőkre hagyatkozva bérelnek munkásokat, így elkerülve jelentős mennyiségű közjóléti juttatás kifizetését