Komoly adok-kapok volt, de végül ez egy jó válás

Alapítója és hosszú ideig tulajdonosa volt a Brokernet (újabban Quantis) pénzügyi közvetítő- és tanácsadó csoportnak. Nemrég azonban kiszállt. Elárulja, hogy miért és milyen feltételekkel tette mindezt?

Bizonyos elemekben titoktartás köt, de amit tudok, azt szívesen elmesélem. Valóban sokáig, összesen 18 évig voltam tulajdonosa a cégcsoportnak. Hat évig dolgoztam a hálózatban, majd nyolc évig marketingért felelős alelnök voltam, végül az utolsó négy évben már csak a csendestárs szerepét vállaltam.

Az mit jelent?

2012 végén két alapítótársam, Kósa Erika és Kostevc Péter szétváltak. Kósa Erika új céget alapított, Kostevc Péter maradt a Brokernet főtulajdonosa és én 12 százalékos kisebbségi tulajdonnal a társa.

Egyetlen nap különbséggel, előbb Bogdánffy Péter vezérigazgató, majd én is felmondtunk: ő a klasszikus értelemben, én pedig hátrébb húzódtam az operatív funkcióktól. Ezt nevezem csendestársi szerepnek.

Min különbözött össze a három tulajdonos?

Amikor a válságban szűkülni kezdett a teljes piac, nyilván több feszültség halmozódott fel, az egyébként világnézetileg is roppant különböző tulajdonosok között. A különbözőség csak addig előny, amíg a résztvevők megértik, hogy éppen ebből a sokszínűségből merítik az erejüket. A válság megjelenésével azonban a felek kölcsönösen azt hitték, hogy a cég főképpen miattuk működik jól, pedig szerintem együtt voltunk igazán erősek. Aztán szétváltunk, és külön-külön már egyik tanácsadó cég sem volt olyan sikeres. Az egó-máglyán nagyon gyorsan el tud égni pár milliárd forint. Pozitív és követendő példaként a Prezi fenntartható sikerét említeném. A Prezi esetében ideálisan találkozott a háromféle alapító: az üzletember, a mérnök és a művész. Nyilván rengeteg türelemre és megértésre van szükség, hogy ez a három típus kijöjjön egymással, de mint a példa mutatja, megéri.

Miért nem szállt ki Ön is akkor, amikor Kósa Erika?

Már akkor felkínáltam a tulajdonomat Kostevc Péternek, de aztán végül évekig ment ezen a huzavona. Volt úgy is, hogy már az adásvételi szerződés aláírásánál jártunk, mégsem jött létre a deal.

Miért nem? Maradtak ki nem tárgyalt részletek, vagy vitatkoztak az áron?

Furcsa lesz, amit mondok, de igazából magam sem tudom. Tudtuk mi a portéka, többször is megegyeztünk az árban, de valahogy mégsem realizálódott az üzlet.

Jól tudom, hogy végül be is perelte Kostevc Pétert emiatt? Volt valamilyen konkrét kötelezettség-vállalása, amit nem teljesített?

Igen, nagyon összetett helyzet volt, de erről nem szeretnék beszélni. Ami fontos: végül nem a bíróság döntött, hanem viszonylag gyorsan, - három hónappal ezelőtt – peren kívül egyeztünk meg.

Nem volt csalódott? A Brokernet forgalma eddigre összezuhant. Gondolom korábban sokkal nagyobb összeget kaphatott volna...

Ha sikerült volna négy éve eladnom a részemet, nyilván többet kapok érte. De egyáltalán nem vagyok csalódott. Remélem nem hangzik nagyképűen, de a két összeg közötti különbség ma már nem befolyásolja a családom életminőségét. Életem delén számvetést készítettem.

Három alapvető célt fogalmaztam meg magamnak erre az eljövendő időszakra. 1. Több időt szeretnék a családommal tölteni. 2. Aktívan szeretnék nonprofit tevékenységgel is foglalkozni. Az aktív jelző alatt azt értem, hogy a jövőben nem csak adományozni szeretnék, ahogy a múltban tettem, hanem egy alapítvány fundraising tevékenységében is részt fogok venni. 3. Végül határozott célom, hogy csak olyan for-profit tevékenységet szeretnék építeni a jövőben, ami egyszersmind flow-profit vállalkozás is számomra.

Az micsoda?

Ezt a kifejezést tulajdonképpen magamnak találtam ki. Nem a nyereség-folyamra utalok ezzel, hanem Csíkszentmihályi Mihály flow-fogalmára. Az a célom, hogy a jövőben mindegyik vállalkozásom a flow élményre épüljön. A családom, a munkatársaim, az ügyfelek és jómagam számára is.

Akkor jól értem, hogy bár csak csendestársvolt az utolsó négy évben, a cégcsoport ügyei így is részben lekötötték a gondolatait.

Igen, eleinte azt hittem, hogy a napi operatív tevékenység helyett csak a tulajdonosi érdekeimet érvényesítve „le tudom venni a fókuszt” az általam is alapított cégcsoport mindennapjairól és az életem hátralévő részében más dolgom sem marad, mint a befektetéseimből élni, de rá kellett jönnöm, hogy nem ez a karakter vagyok. Továbbra is foglalkoztatott a cég,

Jó dolog utazgatni és bepótolni több évtized privát életének hiányosságait, de nekem hiányzott az üzleti pezsgés is. Ekkor kezdtem el felépíteni a Group 42 elnevezésű vállalkozás-csoportomat.

Egy pillanatra még visszaugornék a Brokernethez. A történet teljesen le van zárva, vagy van még nyitott eleme a szerződésüknek?

Nincs, mindennel elszámoltunk.

Hogy kell elképzelni egy ilyen peres-megegyezős viszonyt? Kostevc Péterrel azért még beszélő viszonyban maradtak?

Egy per stratégiájának felépítése során mindenki asszertív, erősen érvényesíteni szeretné az álláspontját. Nyilván komoly adok-kapokkal is járt az ügy, de mindkettőnknek volt gyerekszobája. Senki miatt nem szoktam átmenni az utca túloldalára. Összességében a mi történetünk szerintem a „jó válás” kategóriába tartozik.

A Brokernet alatt már foglalkozott más vállalkozásokkal is?

Nem igazán. A dán Bang&Olufsen prémium audiovizuális rendszereket gyártó cég vezérképviseletét ugyan már 7-8 éve átvettük Regős Dániel cégtársammal, de eleinte ez az egy vállalkozásom volt, és ezt is csak amolyan „oldalági tevékenységként” űztem.

Ez hogy jött? Volt valami kötődése az ágazathoz?

Sok márkaképviselet tulajdonosnál az a jellemző sorrend, hogy amikor elkezd egy márkát képviselni, a hitelesség miatt kezdi el használni a saját termékeit. Nálam ez pont fordítva történt. A nappalim már tele volt Bang&Olufsen termékekkel, amikor az egyik barátom megtalált ezzel az ötlettel. Így lettem ennek a márkának a képviselője itthon.

Működött az üzlet a Brokernettel párhuzamosan is, de tavaly jött az igazi fordulat, amikor a partneremmel már fókuszáltan is nekiálltunk az üzletfejlesztésnek. 2016-ban a hazai luxuspiac stagnálása ellenére is ugrásszerűen nőtt a forgalmunk, 2017 első félévében pedig tovább növeltük a fejlődés ütemét, pedig ebben az egész időszakban építkeztünk. Ekkor jöttünk át ide a Bálnába, ahol most beszélgetünk, nulláról felépítve az 500 négyzetméteren elterülő Hygge Központot.

Bocsánat, mit mondott?

Minden nyelvnek vannak nehezen lefordítható szavai, ilyen a dán hygge kifejezés is, amely tulajdonképpen az otthonos együttlétről' szól. Valami olyasmi, mint amikor egy jó síelés után a kandalló mellett melegszel a barátaid és egy forró ital társaságában. Szeretjük a szerény és boldog dánokat, valahogy így lett a helyünk neve ez a dán kifejezés.

Milyen vállalkozások vannak itt?

Sokféle non- és for-profit brand megfér itt egymással, amelyek között egyre nagyobb a szinergia. Van újhullámos kávézónk, a jövőben építünk egy barbecue és grillteraszt. A Route 42 egy exkluzív motorokat építő márka, de ősztől értékesítünk ehhez ruházati kiegészítőket is. A 42bit egy fiatal fotós-filmes csapat. Van saját konferenciatermünk és hamarosan bemutatjuk a magyar design-termékekkel foglalkozó boltunkat is. Továbbá amolyan startup-inkubátorként segítjük a Phenomenon.hu független pop-kulturális online magazint, illetve a művészek portfólióit bemutató Arthungry oldalt is.

Mekkora kockázatot fut ezzel az egésszel? Vagyis alig burkoltan arra kérdezek rá, hogy mennyi pénze van, mekkora hányada ez a cégcsoport a vagyonának?

Egyrészt tavaly rekordévet zártunk, másrészt „kockázat-porlasztó” típus vagyok. A teljes portfólióm nagyobb része továbbra is ingatlanokban és pénzügyi instrumentumokban dolgozik.

Azt mondta non-profit tevékenységnek is helyet ad a Hygge. Ez mit jelent?

Említettem már, hogy vágytam az aktív nonprofit tevékenységre is. Egy általam több szempontból is roppant hitelesnek tartott emberrel, Küllői Péterrel beszéltem erről és a Mosoly Alapítványt ajánlotta, ennek lettem végül a kurátora. Azóta kiderült, ez volt életem egyik legjobb döntése! Már túl vagyunk több nagyon sikeres fundraising eseményen és amellett, hogy rengeteget tanultam a non-profit működésről, sokkal nagyobb alázattal kelek fel minden reggel. Több vállalkozásom nevében előfordul a 42-es szám. Most például az a célom, hogy 42 ember – a barátaim és üzletfeleim közül – 42 hónapon keresztül, havi 42 ezer forinttal támogassa a Mosoly Alapítványt. Már többen igent mondtak.