Fenekestül felforgathatja a pénzvilágot a bitcoin riválisa

A bitcoin értéke 160 százalékos növekedést ért el idén az év első felében, és versenytársai is hasonlóan vagy még ennél is jobban teljesítenek. A kriptovaluták menetelése lázban tartja a befektetőket és az elemzőket egyaránt, nem egyértelmű ugyanis, hogy mennyire megalapozottak a drágulás hátterében álló remények. Néhányan a kétezres évek eleji dotcom-lufihoz hasonló piaci buboréktól tartanak, mások viszont olyan technológia felemelkedését jósolják, amely hosszabb távon felforgathatja a globális bankrendszer működését.

Bank helyett blokklánc

Ez utóbbi nem is maga a bitcoin mint fizetőszköz, hanem a mögötte álló blokklánc-technológia lenne. A blokklánc (blockchain) lényege, hogy úgy teszi lehetővé a különböző értékek cseréjét, hogy közben kiiktatja a rendszerből a központi felügyeleteket és bankokat, helyette egymástól független, egyenrangú számítógépek tartják nyilván a tranzakciókat.

A nyilvántartásra azért van szükség, mert a digitális pénzek legalapvetőbb problémája, hogy valahogyan ki kell iktatni a rendszerből egy egységnyi fizetőeszköz többszöri elköltését. A blokkláncon történő azonosítás biztosítja, hogy bár a digitális pénzhez nem tartozik semmi fizikailag (nem áll mögötte egy központi bank által kibocsátott érme vagy bankjegy), mégsem fizethetünk ugyanazzal a bitcoinnal kétszer.

A blokklánc egy sor olyan lehetőséget rejt magában, ami érthető okokból felkeltette a globális szereplők figyelmét. Használatával rengeteget lehet spórolni, elfelejthetjük például a banki illetékek és a központi szervezés költségeit, de mindez azt is jelenti, hogy veszélybe kerül az évszázadok óta alig változó szervezeti és üzleti modell a pénzügyi szektorban. Viszont a technológia csak úgy adaptálható, ha sikerül olyan keretet kialakítani, ami a bankok és nagyvállalatok számára is kecsegtető. És ebben – hiába az úttörő szerep a blokklánc-technológiában – egy újabb szereplő maga mögé utasíthatja a bitcoint.

A teljes üzleti életet megújítaná egy fiatal orosz

Az Ethereum nevű hálózatot és a rajta keresztül futó pénzt, az ethert 2015-ben alapította egy fiatal orosz fejlesztő, Vitalik Buterin (a techvilágban megszokott módon miután kibukott az egyetemről). Bár 6 éves lemaradásban volt a bitcoin berobbanásához képest, Buterin meglátott olyan, még ki nem használt lehetőségeket a blokklánc-technológiában, amelyek alkalmazásával vonzóbbá lehet tenni a rendszert a globális szereplők számára.

A nyílt forráskódú Ethereum lényege ugyanis nem annyira maga a fizetőeszköz, a cél egy

Ennek jelentősége túlmutat a pénzügyi ágazaton, többek közt az ügyvédi munka egy részét is kiválthatja, és nagyobb biztonságot hozhat a szerződő felek számára az üzletben. „Az Ethereum egy új módszert jelent a számítógépek és a való világ közti kommunikációban és a pénzmozgásban. Ennek értékét még nem mérték fel, és az is benne van, hogy teljesen újraírja a játékszabályokat” – mondta a Bloombergnek Emin Gun Sirer, a Cornell University informatikai professzora.

Buterin rendszere ugyanúgy blokklánc-alapon működik, mint a Bitcoin, de a sima tranzakciókénti azonosításnál többet tud: elfutnak rajta az okosszerződésnek nevezett programok, amelyek automatizáltan és biztosan kikényszerítik a felektől a megállapodásokban vállaltakat.

Ügyvédre sem lesz szükség a szerződéshez

Egy hétköznapi példa: lakás bérbeadása az Ethereumon keresztül okosszerződéssel. A bérlő a blokkláncon keresztül etherben fizet a tulajnak, a pénz átutaláskor egy digitális nyugtát kap, amelyet a virtuális szerződés eltárol. A lakástulajdonos ezután küld egy digitális belépőkódot, amelynek egy meghatározott időpontig meg kell érkeznie. Ha ez nem történik meg, a program automatikusan visszafizeti a pénzt bérlőnek. Ha a pénz és a kulcs is rendben megérkezett a felekhez, a program a megjelölt időpontig zárolva tartja mind a kettőt, majd a megadott pillanatban feloldja őket a felek számára.

Az egész a faék egyszerűségű logikai művelet, a „ha, akkor” premissza alapján működik, és függetleníthető az ethertől, bármilyen digitális valuta közvetítésével lefolytatható ugyanez.

Az okosszerződésekben hatalmas potenciál van az üzleti világ számára, mivel rendkívül széles skálán képzelhető el a használatuk: forradalmasíthatják a megszokott szerződéses modellt többek közt a biztosítási díjak, az ingatlanjogok, a hitelminősítés, a pénzügyi szolgáltatások, a származtatott ügyletek és a közösségi finanszírozás terén, de a sor folytatható.

Mindeközben a technika a szerződésszegés kockázatát is minimálisra csökkenti (szinte elképzelhetetlen mértékű számítási kapacitással kellene rendelkezni az elosztott hálózat meghekkeléséhez), arról nem is beszélve, hogy milyen sok ügyvédi (és egyéb közvetítői) munka válna feleslegessé az okosszerződések használatával. A blokkláncot és az azon futó programokat egyes szakértők az internethez hasonló jelentőségű áttörésnek tartják, ami végre valóban lerakhatja a digitális gazdaság alapjait.

Erre már a nagy cégek is felkapták a fejüket

Nem csoda, hogy a fejlesztési irány felkeltette számos nagy cég és bank érdeklődését, olyannyira, hogy a technológiát adaptálni kívánó szereplők már szövetségeket alakítanak és együtt dolgoznak az ügyön. A legnagyobb ilyen vállalati összeborulás most az Enterprise Ethereum Alliance, ebben olyan multik működnek együtt, mint a J. P. Morgan, a Microsoft, a Toyota, az ING, a Rabobank vagy a Deloitte, és a taglétszám egyre nő, a napokban magyar részről az OTP Bank is csatlakozott. Közös céljuk, hogy kitalálják, hogyan adaptálhatják a blokkláncot és az okosszerződés-technológiát mindennapi működésük során.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a publikus Ethereum-blokkláncba kapcsolódnának be, ehelyett a a J. P. Morgan például saját, zárt láncot fejlesztett Quorum néven, és az Airbus is ilyen projekten dolgozik. Ezeken ugyanúgy dolgozhatnak fejlesztők a világ bármely részéről, de a tranzakciók kódolására és az okosszerződések használatára csak a meghívott vállalatoknak lesz lehetőségük. A zárt rendszerek működése nem bántja az eredeti, nyitott hálózatot, egymás mellett létezhet a magánemberek használta közösségi Ethereum és a céges blokkláncok, bár a technoevangélisták többsége szerint az igazi áttörést egy az internethez hasonló, mindenki számára hozzáférhető hálózat hozná el (a világháló működését is a megosztott protokollok biztosítják).

Egy megállíthatatlan, cenzúrázhatatlan világszámítógépet építettünk

– mondta nem valami szerényen az Ethereumra utalva Joe Lubin, a blokklánc-applikációkat fejlesztő brooklyni ConsenSys alapítója.

A nagyvállalati hátszél gerjesztette piaci várakozásoknak köszönhetően az ether iszonyatos értéknövekedésen ment keresztül bevezetése óta, bár árfolyama a bitcoinéhoz hasonlatosan extrém volatilis. Eddigi csúcsát júniusban érte el, amikor közel 400 dollárt kellett fizetni egy egységért, pedig áprilisban még csak ennek tizedét érte. Jelenleg 200 dollár körül áll.

A Bitcoin-közösségben áll a bál

És ha a rivális felemelkedése nem lenne elég, a Bitcoin esélyeit belső feszültségek is rontják, a közösségen belül ugyanis kvázi polgárháború dúl. A konfliktus alapja két évvel ezelőttre nyúlik vissza, de csak most jutott odáig, hogy kenyértörésre kerülhet sor,

A probléma alapját ugyanaz jelenti, ami a kriptovaluták előnye is egyben: a központi autoritás (normál pénzek esetében ezt a szerepet a jegybankok látják el) hiánya. Egy mindenható szabályozó nélkül megvan rá a lehetőség, hogy a pénzre hatással bírók valamilyen érdekellentét miatt frakciókat alakítsanak, és ez a bitcoin esetében meg is történt.

A konfliktus alapját a bitcoin valódi identitásával kapcsolatos ideológiai vita jelenti, ami kapcsolódik az Ethereum által képviselt modellhez is. Leegyszerűsítve az egyik oldalon a (legnagyobbrészt kínai) professzionális bitcoinbányászok állnak, a másikon pedig a Bitcoin szoftver programozói, az úgynevezett Core.

A bitcoin blokkláncában a blokkoknak meghatározott méretük van, ez limitálja azt is, hány tranzakciót bír el a hálózat számítási kapacitása adott idő alatt. A limit forgalmi problémát idézett elő a láncban az utóbbi időben a megnövekedett piaci érdeklődéssel összefüggésben. A két oldal nem tud dűlőre jutni abban, hogyan kezeljék ezt a problémát: a bányászok amellett lobbiznak, hogy növeljék a blokkok méretét, ezáltal a hálózat teherbírását, a Core viszont inkább levenné a forgalom egy részét az alaphálózatról és átterelné új blokkláncokba. Ez egyúttal megnyitná az utat egy Ethereum-szerű működés előtt is, és a Bitcoin ráfordulhatna a nagyvállalati ügyfelekért folytatott versenyre okosszerződéses rendszerek piacán.

Az ellenállók egy részének ezzel elvi problémái is vannak, de még többet számít, hogy a forgalom levétele a központi hálózatról jelentősen gyengítené a bányászok befolyását a rendszerre. És ez nagyon nem tetszik nekik, tekintve, hogy sokan dollármilliókat fektettek nagy számítási kapacitású szerverparkok létrehozásába (a legnagyobb bányák egyébként Kínában működnek). Áthidaló megoldásként a felek hosszas huzavona után találtak egy ideiglenes megoldást, a SegWit2x nevű rendszert, amely a Core által eredetileg kidolgozott ötlet finomított változata, és tartalmazza a blokkméret kétszeresére növelését is.

A SegWit2x-be a bányászok 85 százaléka belement, július 21-én startol, de a közösség inkább egyfajta tűzszüneti megállapodásként tekint rá, ami időt ad egy hosszabb távon életképes irány kidolgozásához. És persze az egyetértés helyett nem kis részben az Ethereum rémisztő gyorsaságú nyakukra mászása kényszerítette ki a felekből, ami nem jelent garanciát a későbbi összetartásra.

Sok a bizonytalanság

Bár a blokklánc- és okosszerződés-alapú üzleti működéssel kapcsolatban sok a biztató jel, azért akad még jó néhány probléma, amit ki kell küszöbölni. Az Ethereum korábban meghekkelhetetlennek beállított rendszeréből tavaly év elején valakiknek sikerült ellopniuk 60 millió dollárnak megfelelő ethert, ami rávilágított a biztonsági résekre a kódon és a hálózaton belül.

Az ipari használathoz előbb minden kétséget kizáróan bizonyítani kell a blokklánc-technológia alkalmazhatóságát és biztonságosságát nagy léptékben, mindezt úgy, hogy a teljesen máshoz szokott szabályozó hatóságok számára is befogadható legyen.

Valószínűleg az sem lesz egyszerű kör, hogy meggyőzzék a versenytársakat, érdemes közösen használniuk egy hálózatot, amelyből kinyerhetők érzékeny üzleti információk. Az EEA-nak van már néhány riválisa, például az R3 konzorcium, a Digital Asset Holdings (amelynek magyarországi fejlesztőirodája is van) és a Hyperledger Project, de már ezeknél is jelentkeznek belső feszültségek: a korábbi tag Morgan Stanley és Goldman Sachs például tavaly kiszálltak az R3-ból és saját fejlesztésbe kezdtek, potenciálisan csökkentve annak esélyét, hogy a konzorcium életképes megoldásokkal tud előállni.

Ha egy saját lánc hatalmas versenyelőnyt képes nyújtani, akkor logikus, hogy egyes csoportok különálló láncokat megalkotására törekedjenek, amelyekhez ők ellenőrzik a hozzáférést, ez pedig szintén destabilizáló tényező lehet.

A kriptovalutákkal kapcsolatos bizonytalanságokra a piac is rendkívül érzékeny, amit a semmilyen más ágazatban nem szokványos árfolyam-ingadozások is jól mutatnak: a júniusi csúcshoz képest nyár közepére minden említésre méltó digitális fizetőeszköz értéke jócskán csökkent, így a teljes ágazat piaci kapitalizációja 100 milliárd dollárról 80-ra esett. Ebből azonban ugyanúgy nehéz bármilyen biztos következtetést levonni, mint a tavaszi rekordnövekedésből, az ágazat hosszú távú jövedelmezőségét leginkább a blokklánc- és az okosszerződés-technológia jövője határozza meg.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)