Belehányt a főnök a kandallóba, a menedzsment megtapsolta

Nem ismert határokat, ha arról volt szó, hogy a meetingeken éreztesse, hogy mennyire unatkozik. Néha egyszerűen csak befeküdt a tárgyalóban az asztal alá, hogy akkor ő most alszik egyet

– ezt Jeffrey Blue, a Magyarországon is jelenlévő sportszer-áruházlánc, a Sports Direct exmenedzsere mesélte Mike Ashleyről, a cég alapítójáról annak a pernek a tárgyalása során, aminek a napokban hirdették ki a Blue-ra nézve kedvezőtlen ítéletet.

Mike Ashley az angol bíróság szerdai bejelentése alapján pert nyert Jeffrey Blue-val szemben, aki a Meryll Lynch bankára volt, mielőtt a Sports Direct menedzsereként dolgozott együtt Ashley-vel a cég vezetésében. Blue azt állította, hogy 2013 januárjában Ashley egy a Sports Direct Oxford streeti boltjának közelében lévő kocsmában “keményen átivott” éjszaka során 15 millió fontot (több mint 5 milliárd forintot) ígért neki, ha a cég részvényeinek árfolyama megduplázódik, de mégsem fizetett, amikor ez megtörtént.

Szerdán George Legatt, az ügyben eljáró bíró kihirdette az ítéletet az ügyben. Az ítélethirdetéskor Legatt külön megemlítette, hogy ez az ügy “jóval érdekesebb volt sok más ügynél”. Azon kívül, hogy kiderült, hogy az átmulatott éjszakát a résztvevők egész máshogyan látták, leginkább azért lehetett a bírónak érdekes a történet, mert a vallomásokból elég sok olyan részlet derül ki Ashley menedzsment-módszereiről, amiket biztosan nem tanítanak a világ vezetői üzleti képzésein.

Legatt a konkrét estéről azt mondta, “senki nem gondolhatta komolyan”, hogy Ashley a kocsmában komoly üzleti ajánlatot tett, és külön megemlítette, hogy a Sports Direct vezetői értekezletein egyáltalán nem volt ritka, hogy Ashley alkoholfogyasztással kombinálta az üzleti ügyek megtárgyalását, de “arra nincs bizonyíték, hogy Mr Ashley és az üzlettársai valaha is eljutottak volna egy megegyezésig vagy egy szerződés aláírásáig ezeken a megbeszéléseken” - írta a bíró az ítéletében. Legatt ítélete alapján a kocsmai megbeszélés a szokásosnál is lazább volt, nem is volt lista az átbeszélendő témákról, így főleg csak hétköznapi dolgokról beszélgettek, üzletről nem annyira.

Keményen ittak, szóval tuti csak viccelt

Ashley személyesen nem volt ott az ítélet kihirdetésénél, de közleményben reagált: azt írta, “az egyetlen oka, hogy a Sports Direct részvényei 8 font fölé erősödtek – tehát megduplázódtak 2013 januárja óta –, hogy a cég alkalmazottai keményen dolgoztak”. Az üzletember a tárgyalások során következetesen azt állította, hogy nem emlékszik rá, hogy az ominózus kocsmázáskor 15 milliós ajánlatot tett volna Blue-nak. Azt mondta, annyi történt, hogy Blue-val és három másik pénzügyi vezetővel elmentek a Horse & Groom nevű kocsmába, ahol “nagyon sok alkoholt fogyasztottak”.

Arra nem emlékszem, hogy pontosan miről beszéltünk a kocsmában, mert elég keményen ittunk egész éjszaka

– mondta Ashley, aki szerint ha tényleg azt mondta Blue-nak hogy 15 milliót fizet, ha megduplázódik a részvény árfolyama, akkor a bankárnak tudnia kellett volna, hogy nem mondja komolyan. Ashley – aki a bíróság előtt következetesen Jeffersnek hívta Blue-t –, azt is elárulta, hogy "aznap este nem tárgyalt megegyezések alapján" 1 millió fontot fizetett a pénzügyi szakembernek azóta, de 15 millióról biztos nem volt szó.

A vezérigazgatónak egyébként nagyon jól jött a bíróság neki kedvező ítélete, ugyanis a Sports Directnek mostanában tényleg nem megy túl jól az üzlet. Ahogy az ábrán is látszik, 2014 februárjában a részvények 8 font fölé erősödtek, tehát összejött a duplázás 2013 januárjához képest. Azóta viszont – többek között a cég botrányai miatt – a részvény árfolyama három font alá esett egy kisebb megszakításokkal több mint három éves zuhanás után.

Ashleyvel ellentétben a felperes exbankár vallomása szerint nagyon is komolyan vette a főnöke mondatait. A vallomásokból az is kiderül, hogy Blue felesége még sms-t is küldött a menedzsernek, amikor az árfolyam 8 font fölé emelkedett.

A bíróságon Blue arról is beszélt, hogy “soha nem látott még lelkesedést és hatékonyságot, ami a Sports Direct munkaszervezésére volt jellemző, amikor ott dolgozott”, és azt is elmondta, hogy Ashley szerinte nagyon komoly üzletember, aki viszont “gyakran elég unortodox módon üzletel, eléggé szokatlan helyszíneken”. Ez a bírót viszont nem hatotta meg, így Blue-nak ki kell fizetnie Ashley 1,5 millió fontos perköltségét a saját 1 milliós perköltsége mellett.

Nem Obi Wan-Kenobi a Halálcsillag élén

Blue tehát bukta a bírósági tárgyalást, de azzal azért nagy szolgálatot tett a köznek, hogy a tanúvallomások alapján elég sok minden kiderült Ashley unortodox módszeriről és személyiségéről. A Bloomberg külön cikkben szedte össze, amit a vallomások alapján Ashleyről tudni lehet.

Az egyik legizgalmasabb történet ezek közül Ashley egyik vezetői értekezletéről származik. Eszerint a vezérigazgató ivóversenyre hívta ki a cég egyik fiatal lengyel elemzőjét, Pawel Pawlowskit. Sört és felest ittak felváltva, és a szabály az volt, hogy az veszít, akinek előbb el kell hagynia a kocsmát. Nagyjából 12 kör sör és feles után Pawlowski udvariasan elnézést kért, és kiment a kocsmából. Ezt követően Ashley azon nyomban belehányt a kocsma közepén található kandallóba, miközben a menedzserei lelkesen tapsoltak neki.

Blue egy másik történetéből az is kiderül, hogy Ashley néha nagyon kiakadt az alkalmazottaira, és nem igazán fogta vissza magát, amikor ennek hangot is adott. Blue elmesélése alapján egy középvezetőkkel átivott éjszaka után Ashley feldúltan lépett be az irodájába, és szidni kezdte az előző esti buli résztvevőit, akik szerinte mind képmutatóak: “hogy képzelik, hogy kioktatnak arról, hogy hogy kell egy céget vezetni? Már az is boldoggá teszi őket, hogy 3000 fontos bortól részegednek le, aztán másnap reggel majdnem elsírják magukat, hogy milyen szerencsések, ha egy 20 ezer fontos zsetont találnak a zsebükben az előző esti kaszinózásból.”

Ashleyről az is kiderült, hogy gyakran előfordult, hogy a megbeszéléseken úgy adta a vezetők tudtára, hogy unatkozik, hogy befeküdt az asztal alá aludni.

Nem a Halálcsillag irányításával megbízott Obi Wan-Kenobi vagyok

– mondta egyszer a cégben működésében betöltött szerepére utalva. A tárgyalások során az alkoholfogyasztási és étkezési szokásairól is mesélt: “szeretek berúgni, nagyivó vagyok. És mi van akkor, ha úgy érzem, berúgnék? Azért ittam ennyit, hogy lerészegedjek, és jól érezzem magam” - mondta az ominózus estéről. A külsőjéről pedig megjegyezte: “őszintén szólva már elég kövér vagyok, szóval nincs szükségem több ételre”. Ashley a vagyonáról is beszélt: “Akkoriban már elképesztően gazdag voltam. Mit gondolsz, mit csináltam? Felkeltem reggel és megvettem a szomszéd házát? Már az enyém volt amúgy is.”

A Derbyshire-i gulág

Annak ellenére, hogy Ashley elégedett a saját módszereivel, sokan nincsenek ezzel így, és ennek köze lehet a cég elmúlt időszakban bemutatott mélyrepüléséhez is. Pedig Ashley a Sports Direct története klasszikus self made man sztori: a vállakozó 16 éves korában otthagyta az iskolát, és squash játékosnak készült eredetileg, de egy sérülés keresztülhúzta a számításait. 1982-ben ezért végül családi hitelből megalapította az első boltját a dél-angliai Maidenheadben, ami sportszereket és sífelszereléseket árult. 

Az üzlet olyan jól ment, hogy a 90-es évek végére az addigra már Sports Soccer néven futó boltból több mint 100 volt Angliában. A belföldi terjeszkedést nemzetközi terjeszkedés követte, így jelenleg nagyjából 450 bolt tartozik az áruházlánchoz világszerte: csak Európában 270 boltot nyitottak 19 országban. Az Egyesült Királyságban egy ideig még piacvezetőnek is számítottak, de tavaly áprilisban a céget lenyomta piaci részesedésben a legnagyobb konkurense, a JD Sports. A cég 2007-ben ment tőzsdére, amin Ashley 1,8 milliárd dollárt kaszált, és még ebben az évben megvette a Newcastle Unitedet, aminek a rajongóit 2011-ben nagyon felbőszítette azzal, hogy a csapat stadionját Sport Direct Arénára keresztelték át. Azóta a skót Rangersbe is bevásárolta magát.

A Sports Directnek Magyarországon jelenleg 11 boltja van: a magyar leányvállalatot 2012-ben jegyezték be, és azóta egész jó eredményt produkál, 2014 áprilisáig egy év alatt 2,56 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, amit 4,32 milliárdos, majd idén áprilisig 6,2 milliárdos árbevétel követett. Az adózott eredmény is hasonló trendet követett, 34,6 majd 79,7 millió forintos eredmény után idén áprilisban a céges beszámolóban 104,7 millió forintos eredmény szerepelt. Osztalékot a tulajok az utóbbi három évben nem vettek ki a cégből.

A magyarországi eredmény viszont csak enyhít a cég gondjain, ugyanis a cég részvényeinek 2014 áprilisa óta tartó mélyrepülése még mindig tart. A részvények esése mellett Ashleynek amiatt is főhet a feje, hogy a cég befektetőinek is elegük van a Sports Direct körüli balhékból. Ilyen balhé volt például, amikor a vezérigazgató 26 éves lánya barátját nevezte ki a cég ingatlanfejlesztésért felelős menedzserévé egymillió fontos fizetéssel, miközben a férfi korábban fesztiválok és egyetemi bulik szervezésével foglalkozott.

Már 2013-ban cikkeztek róla, de csak a Guardian 2015-ös cikke után váltott ki közfelháborodást, hogy a cég elképesztően bánik a munkavállalóival. A cikkből többek között az derült ki, hogy a cég Derbyshire-i raktárában dolgozó alkalmazottak 80 százaléka ún. nullaórás szerződéssel dolgozott a cégnél - tehát teljes mértékben a munkáltató akaratától függ, hogy egy adott nap a munkavállalónak kell-e dolgozni, vagy sem – , ráadásul a minimálbérnél kevesebb pénzért. A raktárt a környéken csak gulágnak hívták, ahol 6 "fekete pont" után egyből felmondtak az alkalmazottaknak. Olyasmikért lehetett például fekete pontot kapni, mint a mobiltelefonozás, a beszélgetés, vagy a "hosszabb ideig tartó betegség".

Örülnének Obi-Wannak

A dolgozókat a raktárból való kilépés előtt a lopásoktól tartva negyed óráig motozták, a késésért kemény levonások jártak az amúgy is alacsony bérből, munka közben pedig egy központi hangszórón keresztül fegyelmezték a lassan, vagy más miatt nem nem megfelelő módon dolgozó munkavállalókat. Ashleyt végül még a parlamentbe is behívták meghallgatásra a raktárban uralkodó embertelen munkakörülmények miatt.

A munkaügyi botrányok azóta sem ültek el: 2016 augusztusában a cég elismerte, hogy egymillió fontot jogtalanul nem fizetett ki a dolgozóinak, novemberben a cégnek azzal sikerült bekerülni a hírekbe, hogy amikor 6 parlamenti képviselő a parlament munkaügyi bizottságából elment egy raktárukba, megpróbálták lehallgatni a magánbeszélgetéseiket, idén februárban pedig az derült ki, hogy megpróbálták eltitkolni, hogy a munkavállalóik személyes adai kiszivárogtak egy hackertámadás után.

Az angol munkaadókat képviselő Intitute of Directors elhatárolódott a cégtől. Simon Walker, a szervezet vezetője azt mondta, az IoD osztja a brit közvélemény felháborodását, és úgy vélik, hogy a cég sebet ejtett a brit munkaadók reputációján, amit "a tisztességes brit vállalkozásoknak nehéz elfogadnia egy ilyen időszakban, amikor amúgy is megkérdőjeleződött a bizalom a brit vállatokkal szemben".

Ilyen körülmények között nem is annyira meglepő, hogy a céget elkezdték otthagyni a dolgozói: a Bloomberg cikke szerint tavaly a cég alkalmazottainak 22 százaléka cserélődött le, ami három százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

Ezek a botrányok nem tettek jót a Sports Direct pr-jának, de a cég befektetőit valószínűleg sokkal jobban zavarta, hogy a cégnek négy évig nem volt pénzügyi vezetője. Ashleynek júliusban sikerült végül betöltenie ezt a pozíciót, és az a terve, hogy egy éven belül legalább 12 "új generációs" boltot nyisson az Egyesült Királyságban és Írországban, ezzel pedig 5-15 százalékos bevételnövekedést szeretne elérni.

És bár a cégnek az Egyesült Királyságban és nemzetközi szinten is nőttek az eladásai az elmúlt időszakban, a versenytársak erősödése mellett kérdéses, hogy a részvényárfolyam vissza tud-e még menni a Jeffrey Blue által annyira várt 8 fontos szint fölé. Ashley valószínűleg minden tőle telhetőt meg fog tenni az ügy érdekében. De közben persze be fog rúgni, ha úgy érzi, hogy lerészegedne, és jól érezné magát: ha sikerül azért, ha nem, akkor meg azért.