A kormány most citromos sörökkel támad a multikra

Folytatja a kormány a márciusban elkezdett hadjáratát, amely szerint az élelmiszergyártó multicégek másmilyen összetételű és a kormány értelmezése szerint rosszabb minőségű termékeket hoznak Magyarországra és Közép-Európába úgy általában. Most éppen a nyári szezon slágertermékeit – jégkrémeket, grillhúsokat, szószokat, söröket, import zöldségeket és gyümölcsöket stb. – hasonlított össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.

A vizsgálat a 39 termékpár (ebből 23 csomagolt élelmiszer, 8 zöldség és gyümölcs, 8 ital) mintegy harmadánál talált valamilyen összetételbeli vagy érzékszervi eltérést, igaz, az eredményt sok tényező torzítja. Ez persze nem tartotta vissza Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert attól, hogy úgy értékelje: a nyári termékeken folytatott vizsgálat

ismételten alátámasztja a kettős minőség EU-n belüli meglétét.

A legtöbb érzékszervi eltérést az összehasonlított import gyümölcsöknél találták, a 10 termékpárból 9-nél volt különbség, néhol a magyar, néhol a külföldi minta javára. A Sparban vett olasz nektarinból és a Lidlben kapható spanyol görögdinnyéből például a magyar volt érettebb, sárgadinnyéből és kajsziból viszont a külföldi volt a jobb.

vagyis a 39 termékből összesen hatnál. Ez a hat termék a következő:

• egy piskóta tortaalap (a külföldiben van édes savópor és keményítő, a magyarban nincs)
• Cornetto jégkrém (a külföldiben napraforgóolaj, a magyarban pálmaolaj van, a magyar nehezebb, de habosabb, több benne a levegő)
• Knorr zöldfűszeres salátaöntetpor (többféle zöldfűszer van a magyarban)
• citromos Gösser sör (a magyar termék gumiarábikumot, glicerinésztert gyantából, antioxidánst is tartalmaz, nem tartalmaz viszont almalé-koncentrátumot. Ennek ellenére a Nébih nem tudta megállapítani, hogy a magyar rosszabb vagy jobb-e, mint a külföldi)
• citromos Zipfer sör (a magyarban lime van, a külföldiben lime mellett cirtom és citromsav)
• Pepsi kóla (a külföldi termék cukrot, a magyar termék fruktóz-glükóz szörpöt tartalmaz)

Ezenkívül öt terméknél talált érzékszervi különbséget a labor, de ezek között olyanok vannak, mint hogy picit érettebb volt a magyar camembert vagy sósabb a külföldi érlelt sajt, ami még a Nébih megjegyzései szerint is simán előfordulhat ugyanolyan gyártási folyamatnál is. Vagyis ha a gyümölcsöket leszámítjuk, akkor a 39 termékből 11-nél volt akármilyen eltérés, és ezek közül többnél a Nébih is elismeri, hogy annak nem feltétlen a gyártók akaratához van köze.

Az eredményeket a Nébih színes-szagos kiadványában itt böngészhetik át.

Az összességében nem túl meggyőző eredményű vizsgálat persze nem akadályozza meg a Földművelésügyi Minisztériumot (FM) abban, hogy fullba nyomja a kettősminőségezést, az FM sajtóiroda közleménye szerint megalapozott a vád, hogy olcsóbb alapanyagokból készülő termékeket kapnak a magyarok.

A közlemény szerint a minisztérium „továbbra is kiáll a magyar vásárlók érdekei mellett”, és „megkezdte egy egyeztetés előkészítését, melynek célja, hogy a szakmai szervezetek javaslatait megismerje a kettős élelmiszer minőség jelenségének megoldására”.

A kipécézett termékeket előállító cégeket tömörítő Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) már készült az újabb vizsgálat eredményeire, és hétfőn kiadott egy közleményt. Ebben újra leszögezték: az, hogy néhány termék összetételében van különbség az osztrák és a magyar piacon, egyáltalán nem jelenti, azt, hogy a Magyarországra szállított termékek rosszabbak lennének, vagy hogy a gyártók különbséget tennének a közép-kelet-európai és a nyugati fogyasztói között.

A közlemény szerint ÉFOSZ a továbbiakban is mindent megtesz azért, hogy a helyzet megnyugtatóan tisztázódjon, ehhez pedig mindenekelőtt harmonizált, független, transzparens uniós vizsgálati módszer kidolgozására van szükség. A gyártók azt is megjegyzik, hogy a kormány eddig egyik vizsgálatánál sem egyeztetett a cégekkel vagy az ÉFOSZ-szal,

a márkákat érintő országos hitelrontó kormányzati kommunikációt megelőzően a vállalatok nem kaptak lehetőséget a vizsgálatok eredményeinek és körülményeinek megismerésére és kommentálására.

Tavasz óta megy a harc

A Nébih legutóbb márciusban végzett hasonló elemzést, amelyet akkor Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Zsigó Róbert államtitkár úgy kommunikált, mint ami teljesen igazolta a kormány sejtéseit azzal kapcsolatban, hogy a multik a silány vacakkal etetik a magyarokat. Fazekas interpretációja szerint a Nébih a vizsgált 96 termék 70 százalékánál talált valamilyen minőségi eltérést a Magyarországon és Ausztriában vagy Olaszországban kapható termékek között, általában a nyugati termék javára.

A miniszter arról beszélt, hogy a multik silány minőségű élelmiszereket etetnek a magyarokkal, és „megtévesztik, becsapják” a magyar vásárlókat, sőt, a magyar vásárlókon spórolnak, mert olcsóbb, silányabb alapanyagokból készítik az ide szánt élelmiszereket.

A Nébih vizsgálatának eredményeit közelebbről megnézve azért messze nem tűnt olyan felháborítónak az eltérés a nyugati és magyar termékek között, sok esetben csak érzékszervi különbségeket találtak, például azt, hogy az osztrák fűszer, csoki vagy gabonapehely színe vagy állaga egy picit eltérő, esetleg kicsit kevésbé sós vagy édes, mint a magyaré, stb.

A 96 termékből 25-nél volt összetételbeli különbség, ráadásul a Nébih nem is tudta minden esetben ugyanazt a terméket összehasonlítani, így volt, hogy azonos gyártó névben hasonló termékét vetette össze a magyarral, vagy azonos lánc saját márkás termékét (a 25 eltérő összetételű termékből 10 volt ilyen), amit viszont egyáltalán nem biztos, hogy ugyanaz a cég állított elő, így nem is olyan meglepő, ha lehetett találni különbséget.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azóta már próbált hasonló eredménnyel összehasonlítást végezni a tisztítószereknél és kozmetikumoknál, ebből viszont még annyira sem sikerült semmi, a kormányt igazolót kihozni, mint a Nébih vizsgálatánál, úgyhogy nem is hozták nyilvánosságra addig, amíg az Index meg nem kapta a kiszivárgott eredményeket. Pedig az NFM annyira próbálta bizonyítani, hogy a magyar mosószerek és tusfürdők rosszabbak, hogy még az Ázsia Centerbe is elmentek bevásárolni, talán abban reménykedve, hogy ha valahol, akkor ott megtalálják a gagyi árut.

Fazekas legutóbb három héttel ezelőtt jelentette be, hogy a Nébih újra vizsgálódik, most a nyári termékeknél. A miniszter arról is beszélt, hogy húszpontos akcióterv van készülőben az élelmiszerminőség területén. Többek közt a hatósági munkát erősítik majd erősebb technológiai háttérrel, és az élelmiszerkönyvben is várhatók újabb módosítások, például a tejtermékek területén (eddig a kenyérfélék és a húsok kerültek sorra). Fazekas elmondta, egy a némethez hasonló hazai minősítési rendszer bevezetésén is gondolkozik a kormány, ennek segítségével pontosan látszana, melyik a hazai termék, melyik régióban készült az adott áru.

A nemzetközi helyzet egyre fokozódik

Akármennyire nem sikerül kihozni a vizsgálatokból, hogy a multik silány termékkel etetik a magyarokat, miközben a németeknek és osztrákoknak a jót viszik, a kormány elhatározta: ebből a kérdésből politikai ügyet kreál, már törvényt is írtak az egész köré. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítása szerint minden élelmiszer csomagolásán jelezni kellene, ha az más összetételben kapható Magyarországon, mint más piacokon. A törvény elfogadása után pedig nyolc napjuk lenne a cégeknek arra, hogy elkezdjenek megfelelni a törvénynek.

A gyártók szerint viszont ez egyrészt teljesíthetetlen, mert 12-18 hónapba is beletelik, mire csomagolást lehet váltani a termékeken, másrészt ez szinte minden olyan termékre vonatkozik majd, amelyet nem csak a magyar piacon lehet kapni, így a szabályozás azon kívül, hogy nagy terhet ró a gyártókra, teljesen értelmetlen. A gyártók véleménye szerint a törvénytervezet ellentmond az EU alapszerződésének, ugyanis egy közös piacon nem igazán lehet így árukat megkülönböztetni.

A törvénytervezet most éppen EU-s notifikációs eljárásban van, vagyis a magyar kormány megküldte az uniós szerveinek és tagállamainak, amelyek véleményezhetik azt. A tervezettel kapcsolatban már több tagállam és az Európai Bizottság is adott ki véleményt, most az ezekben szereplő aggályokra kell válaszolnia a magyar kormánynak. Ezzel együtt az eljárásrend szerint november 20. előtt biztos nem lehet törvény a tervezetből.

Amúgy már az Európai Bizottság is nyilatkozott az ügyről, kiállva amellett, hogy a kettős minőség egyszerűen nem létezik, a 21 országból begyűjtött adatok alapján nincs bizonyíték arra, amit Magyarország és több más keleti tagállam állít. Ennek ellenére nem valószínű, hogy a magyar, szlovák vagy cseh kormány leállna az „élelmiszerbotrány” nyomatásával, ugyanis

és amelyre valamiféle közös identitást és együttműködést lehetne építeni. Az egész ügy Csehországból és Szlovákiából indult, ezen felbuzdulva melegített föl a magyar kormány is egy 2014-es vizsgálatot, amelyet akkor nem érzett fontosnak kommunikálni. Volt még hasonló összehasonlító elemzés Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában és Szlovéniában is, ezek közül a lengyel és szlovén vizsgálat nem talált különbséget, a bolgár és a román talált némi eltérést, de a magyar kormánnyal szemben a vizsgált márkákat és termékeket nem hozták nyilvánosságra.

Az EU a keleti tagállamok problémáinak orvoslására jelenleg dolgozik azon, hogy harmonizált uniós vizsgálati módszert dolgozzon ki, így egyszer és mindenkorra el lehet majd dönteni, hogy akkor most van-e kettős mérce az élelmiszeriparban, vagy nincs.