A fiatalok negyede ahogy megkapja a pénzét, el is veri

Tömegesen szoronganak az anyagi problémáik miatt, mégis, ahogy pénz üti a markukat, elverik az egészet. Költségvetést nem csinálnak, és nem ismerik túl jól a pénzügyi fogalmakat sem. Szerintük a pénz arra való, hogy elköltsük, holnap meg majd csak lesz valami. Egy kutatás szerint így van ezzel a magyar fiatal felnőttek negyede, úgyhogy nem ártana odafigyelni a témára az iskolában.

Ha ön 18 és 35 év közötti fiatal, akinek fogalma sincs a pénzről, akkor egyrészt kezdhet aggódni, mert ebből még baj lehet, másrészt viszont ne féljen, nincs egyedül. Egy új tanulmány szerint a korosztály negyedére igaz, hogy folyamatosan szorong az anyagi helyzete miatt, de ahogy pénzhez jut, azonnal elkölti, miközben azt sem tudja, mi fán terem a kamatos kamat.

Nemrég mi is írtunk róla, hogy a középiskolások szinte semmit sem tanulnak a pénzügyekről, és sokat hallani róla, hogy a nyugat-európaiakhoz képest alig konyítunk valamit a dologhoz. Ha ez igaz is, a helyzet nem fekete-fehér, hiszen vannak, akik képesek tudatosan megtervezni a költéseiket, és otthon vannak a banki szolgáltatások világában is.

Németh Erzsébet (Budapesti Metropolitan Egyetem, Állami Számvevőszék), Zsótér Boglárka (Budapesti Corvinus Egyetem) és Luksander Alexandra (Állami Számvevőszék) éppen arra voltak kíváncsiak, hogy milyen a 18 és 35 év közötti fiatalok viszonya a pénzhez, mennyire értenek hozzá, hogyan bánnak vele, és ez alapján hányféle csoportot lehet elkülöníteni a korosztályban. A kutatáshoz a GfK 2015-ös reprezentatív felmérését használták fel, ami az OECD kérdőívén alapult. Az eredményekből írt tanulmány nemrég jelent meg az Esély című folyóiratban.

A pénz arra való, hogy elköltsük, holnap meg majd csak lesz valami

Mielőtt jobban belemennénk, kik a kuporgatók és kik a hedonisták, lássuk, mi derült ki általában a fiatal felnőttek pénzügyi kultúrájáról. A nyolc kérdésből álló, pénzügyi intelligenciát mérő feladatsoron átlagosan 5,73 pontot értek el a nyolcból, de alig 13 százalékuk tudott minden kérdésre helyesen válaszolni. A kölcsön kamatának értelmezése sikerült a legjobban, és elég sokan tudták a választ az inflációról vagy a kockázat és a hozam viszonyáról szóló feladatokra is. A kamatos kamat viszont pocsékul sikerült, csak 38,7 százalékban válaszoltak rá helyesen.

Megnézték azt is, hogy a válaszadók vajon mennyire látják reálisan a saját pénzügyi tudásukat. Ez azért fontos, mert ha valaki túlságosan pozitívan látja magát, az indokolatlan kockázatvállaláshoz vezethet, ha viszont túl negatívan, akkor akár nyereséges üzletektől is eleshet. Kiderült, hogy csak a fiatalok húsz százaléka látja olyannak a tudását, amilyen a feladatok alapján valójában.

A pénzügyi viselkedést (vagyis hogy az illető készít-e költségvetést vagy figyel-e a tartalékaira) viszont ennél jobban befolyásolja, hogy valakinek milyen az érzelmi viszonya a pénzhez. A kutatás alapján a 18-35 évesek az idősebbekhez képest inkább hosszú távú célokat tűznek maguk elé, és nagyobb megelégedéssel tölti el őket, ha elköltik a pénzt, mint ha félreteszik. Inkább a mának élnek, hiszen a pénz arra való, hogy elköltsük, holnap meg majd csak lesz valami.

A fiatalok inkább kockáztatnak, és vásárlás előtt kevésbé fontolják meg, hogy telik-e arra, amit meg akarnak venni. A következő ábrán látszik, hogy egy ötös skálán átlagosan hányas pontszámot adtak a fiatalok és az idősebbek a pénzügyi hozzáállással kapcsolatos kérdésekre.

A kérdések harmadik része a pénzügyi magatartásról szólt, amiből kiderült, hogy

• a fiataloknak csak 22,1 százaléka készít költségvetést, elsősorban a nők és a fővárosban élők,
• 40,5 százalékuknak van megtakarítása, többségüknek lakossági számlán vagy odahaza készpénzben, és
• 53,2 százalékuknak vannak pénzügyi céljai.

A fiatalok és az idősebbek egész más stratégiákkal próbálják elérni a céljaikat. A 18-35 évesek inkább cselekvési tervet készítenek és keresnek valamilyen kiegészítő munkát, az idősebbek viszont inkább csökkentik a kiadásaikat, megtakarítják vagy befektetik a pénzüket, esetleg hitelt vesznek fel. Ezen a diagramon jól látszik a különbség:

De ez mind csak általánosítás, valójában a fiatalok közt is többféle csoportot lehet elkülöníteni. A tanulmány szerzői hármat találtak, az aggódó költekezőkét, a tudatos kockáztatókét és az óvatos megfontoltakét. Utóbbiakból van a legtöbb, egészen pontosan így oszlanak el a korosztályon belül:

Vagyis a fiatalok negyede tartozik az aggódó, de költekező kategóriába, akiket már a cikk elején is említettünk: ők folyton szoronganak, mert állandóan pénzügyi problémákkal küzdenek. Nincs megtakarításuk, költségvetést sem terveznek, de ahogy pénzhez jutnak, hajlamosak rögtön elkölteni.

Ők alkotják a leginkább sérülékeny csoportot, és kevésbé tájékozottak a többieknél: az egyszerű kamatos, a kamatos kamatos és az inflációs feladatokban teljesítettek a legrosszabbul. Az aggódó költekezők vagy teljesen egyedül döntenek a pénzügyekről, vagy valaki más dönt helyettük, de a közös döntéshozatal nem jellemző. Inkább kisebb településeken élnek, keveset keresnek, és pénzügyi céljaik sincsenek.

A tudatos kockáztatók vannak otthon a leginkább a pénzügyekben, és ők bíznak magukban a leginkább. Ők szoktak a leggyakrabban közösen dönteni pénzügyi kérdésekben is. Az óvatosak ugyan náluk kevésbé teljesítettek jól a feladatokban, de gyakrabban csinálnak költségvetést, és nagyobb eséllyel is tesznek félre.

A tanulmány szerzői szerint a kutatás újdonsága, hogy kiderült, a fiatalok körében van egy pénzügyileg különösen sérülékeny csoport, amelyre oda kell figyelni. Az iskolában pedig tanítani kellene a pénzügyi célok kitűzését, a stratégiaalkotást, vagy hogy hogyan kell elhalasztani a vágyainkat.