Alig hiszik a vörös csillagos cégek, hogy ez megtörténhet velük

Nyáron, mikor már azt hittük, csak műbalhé volt az egész, illetve hogy az Európai Bizottság úgyis elkaszálja, meglepő hír érkezett: az EB-n átcsúszott és jó eséllyel még ősszel a parlament elé kerülhet a lex Heinekenként elhíresült törvénytervezet. 

A vörös csillag (és minden egyéb, a hatályos magyar jog szerint önkényuralmi jelképnek minősülő szimbólum) kereskedelmi használatának betiltása eredetileg a Heineken–Csíki sör-viszály kapcsán merült fel mint Lázár János végső fegyvere. Annak elsimulása után viszont nem volt biztos, az egész ér annyit a kormánynak, hogy újabb fronton kezdjen háborút több nagy márkával. A tervezet lekerült az aktuális napirendről, előzetes normakontrollra elküldték az Európai Bizottságnak, ezzel több hónapos munkát adva a testületnek. Az EB kisebb meglepetésre jóvá is hagyta még június végén a törvényt, de ettől még eredeti indokát vesztve akár el is tűnhetett volna a fiókban.

De láthatólag erről szó sincs: a kormány szócsövének számító Magyar Időkben a Miniszterelnökség megszellőztette, hogy a terv él és virul, és szándékuk szerint még szeptemberben meg is szavazhatják. 

Ezen még faragni kell

A törvény belengetésekor a legtöbb szakmai fórumon egyetértettek abban, a javaslat nem fog tetszeni az Európai Bizottságnak (a Magyar Ügyvéd blog témába vágó jogászkodós bejegyzése itt olvasható), és ha megszavazzák, abból akár kötelezettségszegési eljárás is lehet. Ehhez képest most mégsem ezt látjuk, Szatmáry Kristóf azt nyilatkozta, az EB „nem emelt kifogást a magyar szabályozás ellen”. 

Bizottsági forrásunk szerint ugyanakkor a valóság ennél árnyaltabb: az EB valóban átengedte a törvényt, de hozzáfűzött bizonyos nem nyilvános kommentárokat, módosítási javaslatokat, amelyekkel EU-konformmá tehető a szabályozás. Hogy pontosan mik ezek, arról egyelőre csak sejtéseink lehetnek, de mivel a vizsgálat versenyjogi, antidiszkriminációs szempontokra terjedt ki, valószínűsíthetjük, hogy az EB javasolta például annak a pontnak a törlését, amellyel szelektálni lehetne az egyes gyártók, illetve termékek között.

A vonatkozó passzus szerint ugyanis egyedi kormánydöntéssel kivételezni lehet olyan esetekben, amikor az önkényuralmi jelkép használatához olyan különös méltánylást érdemlő magánérdek fűződik, amely „az önkényuralmi jelkép által sértett társadalmi csoportok érzékenységét nem sérti”. Ez első ránézésre is egészen furcsának tűnik, az uniós versenyjogot pedig szinte biztosan sérti, így ha egy módosítással nem veszik ki a törvényből,

Brüsszelnél megáll, de a vajon a bíróságon is?

Tegyük fel, hogy a kormány elfogadja az uniós módosítási javaslatokat, és piaci szempontból megfelelő tervezetet szavaztat meg az Országgyűléssel. Ekkor vajon bezárul minden jogi lehetőség az érintett cégek előtt? 

A kérdés bonyolult, mert a vörös csillag esetében (a többi jelkép valójában csak a rend kedvéért szerepel a törvényben, nem léteznek ugyanis horogkeresztes és sarlókalapácsos nagy márkák) gazdasági, politikai és kulturális szempontok rétegződnek egymásra, ráadásul nemzeti sajátosságokkal megspékelve. 

A vörös csillag Magyarországon önkényuralmi jelképnek számít a vonatkozó 1993-as törvény értelmében, ez azonban nincs minden országban így, és a nemzetközi bíróságok nem is feltétlenül a magyar jogszabályokat veszik alapul az ilyen ügyek megítélésénél. A kétezres években több vörös csillagos eset is volt, amiben végül a magyar állam húzta a rövidebbet: a csillag viseléséért megbírságolt Frantolo János és Vajnai Attila is több ezer eurós kártérítést zsebelt be hosszadalmas pereskedés végén, miután a magyar jogi kereteket kimerítve a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak. 

A bíróság véleménye az volt, hogy a vörös csillagra vonatkozó magyar tilalom túlságosan széles körű, a jelképnek többféle jelentése lehet (tény, hogy még ha maradunk az ideológiai kereteken belül, akkor is régebb óta jelképe a nemzetközi munkásmozgalomnak, mint az államszocialista diktatúráknak). 

Kérdés, jelent-e ez bármit a mostani törvény által érintett cégek (elsősorban a Heineken, de a Milky Way csomagolása miatt a Mars, egyes cipői miatt a Converse, a San Pellegrino vagy a Red Star Jeans) számára. Mivel itt nem emberekről és nem politikai vélemény kifejezéséről van szó, az ügyben valószínűleg nem Strasbourg az illetékes. Az viszont simán elképzelhető, hogy a versenyjogi aggályok elhárulásától függetlenül más szempontból lehet fogást találni a jogszabályon, és a cégek összefogva vagy külön-külön végigvihetik az ügyüket az Európai Unió Luxemburgban székelő bíróságáig.

Ez egy sokéves folyamat lenne, de a végén lehetséges, hogy számukra kedvező ítélet születne, és az Európai Bizottság helyett az Európai Bíróságon vérezne el a törvény. Viszont az sem kizárható, hogy a bíróság figyelembe venné a magyar történelmi sajátosságokból fakadó érzékenységet, és a kormány szája íze szerint döntene. 

Kivárnak, reménykednek a cégek

Tekintettel a jogi folyamatok hosszadalmas, költséges mivoltára és kétes kimenetelére, valószínűleg egyik érintettnek sem a pereskedés az elsődleges célja. A cikkhez megkerestük a cégeket, amelyek reakcióiból leginkább tanácstalanság és óvatosság volt kiolvasható, mintha még reménykednének, hogy valamilyen kompromisszumos megoldás születik végül. A San Pellegrino ásványvizet forgalmazó Nestlé közölte, hogy a „rendelkezésre álló információk alapján nem tudják a hírt kommentálni”, a Mars „egyelőre vizsgálja a helyzetet”, megvárja a törvényt, és majd annak alapján fog dönteni.

A Converse regionális márkaképviselete szintén megvárná még az Alkotmánybíróság felülvizsgálatát, mielőtt stratégiát alkot, további lépéseken akkor fognak gondolkozni, amikor világossá válik, „meddig terveznek elmenni ezzel az ötletkezdeménnyel”. Hozzátették azt is, 

nem tervezzük a termékek megváltoztatását, és sok sikert kívánunk a kormánynak ahhoz, hogy meggyőzzön egy nemzetközi márkát arról, hogy a 109 éve használt logója önkényuralmi jelkép.

A tervezet eredeti célkeresztjében lévő Heinekennél információink szerint hétfőn már tanácskoztak a felröppent hírekkel összefüggésben, egyelőre azonban ők is várakozó állásponton vannak, és természetesen sok függ a holland anyacég szándékaitól is. Az mindenesetre biztos, hogy akár

a kicsinek számító magyar piacon, ezért nem tűnik valószínűnek, hogy simán belemennének egy ilyen megoldásba. Emellett még tavasszal a Heineken Global az Indexnek azt nyilatkozta, a cég „mindig, mindenhol és minden eszközzel meg fogja védeni a Heineken márkát, amihez a vörös csillag is hozzátartozik”. Ha valósággá válik a törvénytervezet, egy ekkora cég érdekeinek védelméért még a holland állami lobbi beindulására is lehet számítani az unióban. 

A sörpiac lenyúlása a cél?

Szintén nyitott kérdés, mi értelme van igazából ennek az egésznek. Amíg a Csíki sör védjegyvitájával kapcsolatos erőfitogtatásba lehetett illeszteni, politikai szempontból még érthető volt a vörös csillagos támadás, a két cég megegyezése után azonban kevésbé.

A kormány úgy érvel, „a tiltott jelképek mögött álló eszmék idehaza ne képviseltessék magukat haszonszerzés céljából”. De senki nem gondolhatja komolyan, hogy olyan globális kapitalista multicégek mögött, mint a Heineken, a Converse vagy a Nestlé, a kommunista eszmék állnának, és az egész dolog láthatólag nem is érdekelte a választópolgárokat a rendszerváltástól mostanáig.

A Heineken címkéjén látható vörös csillagot a cég a középkori szimbolikából vette át; a csillag négy sarka a vizet, a földet, a levegőt és a tüzet szimbolizálja, az ötödik pedig a mágikus erőt, ami itt konkrétan a főzet különlegességére utal. Egyébként jóval a kommunista eszmék hatalomra jutása előtt, már az 1890-es években is rajta volt a sörön.

A vörös csillagos törvény újbóli napirendre kerüléséről beszámoló Magyar Idők-cikkben ugyanakkor megemlítenek még egy fejleményt, ami akár közrejátszhat a Heinken-szívatásban: a lap kormányközelből megerősített értesülései szerint

Ha a kormány célja hosszabb távon a külföldi kézben levő multik kiszorítása a hazai piacról (például a Matolcsy rokonok kezébe került Pécsi Sör és társai javára), akkor ennek lehet az egyik eszköze az önmagában értelmetlennek látszó logótiltás, a többi érintett cég pedig csak az „ahol fát vágnak, ott hullik a forgács” elve alapján került bele a körbe.