Jolán
0 °C
6 °C

Különös tőzsdei reakciók: drágulhat a Mol-részvény a felaprózástól

2017.09.14. 11:15
Szeptember végén a Mol nyolc új részvényre cseréli a régi papírjait. Az ilyen részvényaprózás áremelkedéssel szokott járni, noha ezt valójában semmi sem indokolja üzletileg. Nem ez az egyetlen irracionális tőzsdei megfigyelés.

A tőzsdék világa tele van racionálisan teljesen indokolatlan megfigyelésekkel. Nincs igazán oka a Mikulás-rallye-nak, vagyis a gyakran visszatérő november végi, december eleji áremelkedésnek. Szintén nehezen érthető, pedig szignifikáns a január-effektus, azaz az év eleji bikapiac is.

Az üzleti racionalitáshoz nem sok köze van, legfeljebb a brókerek frissességét és optimista hangulatát lehet esetleg azért felelősnek tenni, hogy a hétfő historikusan is jobb tőzsdei nap, mint a péntek, illetve, hogy naposabb időjárásban az indexek inkább mennek felfelé, mint borús időben.

New Yorkban, ahol évszázados adatsorokból lehet már kimutatásokat készíteni, azt is megállapították, hogy a novembertől márciusig tartó öt hónapos időszak szignifikánsan jobb árfolyam-teljesítményt hoz, mint az áprilistól októberig tartó hat hónap, amely kifejezetten gyenge időszak. Érdekes, hogy az egyedi hónapok közül nem csak az említett január, hanem november is felfelé lóg ki, míg augusztus és szeptember a másik végpont, vagyis a két leggyatrább hónap.

Az aprózás

Mégis talán a legérthetetlenebb, legfurcsább, ugyanakkor kifejezetten kimutatható tőzsdei tapasztalat, hogy a befektetők imádják a részvények felaprózását, vagy angol nevén a split időszakát.

A részvények felaprózása annyit jelent, hogy a túlzottan nagy nominális árfolyamú részvényeket felosztják tíz, esetleg száz ugyanakkora összértékű, tehát egyedileg tized-, vagy századakkora névértékű részvényre.

Hogy ez miért jó? Ki érzi jobban magát, ha a zsebében nem egy ötezres lapul, hanem tíz darab ötszázas? Vélhetően senki. Vagy mi néz ki jobban egy tálcán, egy szép nagy Esterházy-torta fele, vagy egy húsz szeletes torta tíz szelete szépen kiporciózva? Ebben már lehet racionalitás, a pizzát is szeretjük felszeletelve kérni. Nem kell nekünk felvágni. Csakhogy a részvény-felaprózással amúgy nem kellene nekünk bajlódni.

Optikai tuning

Akármilyen hasonlattal is élünk, mindenképpen legfeljebb optikai tuningról van szó, ráadásul a részvények felaprózásának nem elhanyagolható költsége is van egy részvénytársaság életében: bejelentési, jogi, adminisztratív terhek sora.

Akkor miért jó mégis ez az egész?

Momentum-alapok


A rendkívül gazdag angolszász befektetési alap kultúrában nem pusztán az aprózásra, de szinte minden lehetséges megközelítésre szakosodnak alapok. Sok ilyen részvénypiaci momentum elképzelhető, például a merge, vagy más néven M&A, vagyis a vállalati tranzakciók, az ilyen egyesülésekre szakosodott alapok egyébként rendre a kiszemelt célpontot és nem a vevőt szokták felhalmozni az alapjukban.

A buy back fund-ok olyan cégekből vásárolnak részvényeket, amelyek éppen visszavásárolják a saját részvényeiket.

A különböző regionális, vagy ágazati alapok mellett érdekes fókusz a generációs megközelítés, az ilyen alapok között vannak a fiatalok körében menő márkákra szakosodó Y alapok, de a fejlett nyugati társadalmak elöregedésében üzletet látó idős alapok is. Az előbbiekbe az intenzíven fogyasztó és jó módú fiatalok által kedvelt FCE, vagyis fashion-car-entertainment (divat, autó, szórakozás) márkák kerülnek inkább. Utóbbiakba pedig a mind vagyonosabb és jó karban maradó idősek számára releváns részvények, például gyógyfürdők, gyógyszergyártók, biztosítók, magán-egészségügyi intézmények papírjai.

A pozitív oldalon azt szokás említeni, hogy ha egy papír a kisbefektetők számára már pszichikailag túl drága (az Egyesült Államokban a száz dollár már ilyen szint, itthon talán inkább a tízezer forint említhető határként), akkor érdemes lehet vágni. Más azt a marketingértéket emeli ki, hogy

a split végigszalad a sajtón, az elemzésekben,

ha amúgy rendben van a cég, akkor a keresletnek már az is segít, hogy a befektetők figyelme ráirányul az adott társaságra.

Igazán racionális magyarázat azonban tényleg nincsen a jelenségre, de az esetek döntő többségében a split, vagy annak bejelentésekor, vagy a feldarabolás tényleges megtörténtekor drágulással jár.

Alapok is vannak

Ez olyannyira visszatérő tapasztalat, hogy elsősorban a New York-i Értéktőzsdén még hivatalos split-vadászat is zajlik. Vannak olyan „momentum-alapok”, amelyek kifejezetten az aprózásokra lőnek, nem csupán a bejelentett vágásokra, de már előre figyelik, hogy hol várható majd vágás, és azokból a részvényekből i bevásárolnak. Magyarországon most a Mol Nyrt. jelentett be aprózást, de hogy még a szokásosnál is bonyolultabb legyen a matek, nem tizedel, vagy „századol”, ahogy ez jellemzően szokás, hanem egy régi részvényt, nyolc újra cserél.

Vagyis az olajipari cég az eddigi 102,4 millió, egyenként ezer forintos névértékű törzsrészvényét 819,4 millió, egyenként 125 forint névértékű törzsrészvénnyé alakítja. A régi papírokat 2017. szeptember 25-én lehet a Budapesti Értéktőzsdén utoljára adni-venni: Másnap már az új részvényekkel kell kereskedni. Arra majd a brókereknek kell figyelni, hogy amennyiben valaki szeptember 25-én még jó vételnek gondolja 24 ezer forinton a Molt, az másnap ne tapsikoljon, ha 23 ezerért tud venni, hiszen akkor már csak 3 ezer forint lesz a reális Mol-árfolyam.

Eddig bejött

A hazai blue chipek közül korábban az OTP és a Richter esetében is volt split és ezekben az aprózásokban bejött a nemzetközi papírforma, vagyis pozitív tőzsdei hatásokkal, árfolyam- és a forgalom-emelkedéssel járt együtt a vágás. A negyedik blue chipnél, a Magyar Telekomnál is lemászott ugyan az árfolyam a korábbi négyszámjegyű szintekről, a háromszámjegyű régióba, de a távközlési társaságnál ehhez nem kellett aprózás. Ám, akármit is mutat a múlt, a tőzsdén mindig fontos hangsúlyozni, hogy a múlt semmit nem jelent a jövőre nézve. Jó időben, hétfőn és januárban is eshet a tőzsde, az aprózás sem jár feltétlenül áremelkedéssel.