Hedvig
7 °C
23 °C

Most akkor mennyit is költ Magyarország oktatásra?

2017.09.16. 09:47

Palkovics László oktatási államtitkár a héten egy sajtótájékoztatón az MTI beszámolója alapján arról beszélt, hogy Magyarország sokkal többet költ az OECD és az unió átlagánál az iskolák és az oktatási rendszer fejlesztésére. „Ha a GDP-arányos ráfordítást nézik, akkor a 2014-es adatok szerint az oktatási kiadások mintegy négy százalékot tesznek ki, ami az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között. Ugyanakkor 2015 óta folyamatosan nőnek a források, és míg 2013-ban 1386 milliárd forint volt az oktatási rendszerre fordított összeg, addig jövőre a becsült adatok szerint a 2100 milliárdot is meghaladja majd” - mondta.

Az állítások egy része igaz, egy részük pedig ebben a formában hamis, de nézzük részletesebben!

2681710 f63107ac47fe1ca48b43a40838902c1a wm

Állítás: Magyarország többet költ oktatásra GDP-arányosan az uniós átlagnál.

Ítélet:  Igaz.

A tények: az uniós adatokból a 2015-ös számok a legfrissebbek: látszik, hogy Magyarországon akkor a GDP 5,2 százalékát költötte oktatási kiadásokra, ami meghaladja a 4,9 százalékos átlagot.

3198126 8a2f9d50583fe210f1dbed81b853a495 wm

Állítás:  Magyarország többet költ oktatásra GDP-arányosan az OECD-átlagnál.

Ítélet: Hamis.

A tények: Magyarország az OECD-mezőnyben már bőven az átlag alatt van, 2014-ben a világ leggazdagabb országait tömörítő szervezetben az utolsó előtti helyet csíptük meg.

Az OECD-ben a tagállamok átlagosan a GDP 5,2 százalékát költötték oktatásra, miközben Magyarország csak 3,8 százalékot. A kormány.hu-n Palkovics sajtótájékoztatójáról "Magyarország sokkal többet költ az OECD átlagánál az oktatási rendszer fejlesztésére" címmel jelent meg beszámoló, de ez a cím ebben a formában konkrétan hazugság, ugyanis

egyelőre semmit nem lehet tudni arról, hogy többet költünk-e oktatásra, mint az OECD-átlag.

Annyit tudunk, hogy 2014-ben kevesebbet költöttünk oktatásra, mint az OECD-átlag.

Mindez első ránézésre elég kaotikusnak tűnik, de az EU- és az OECD-helyezés közötti eltérést több minden is magyarázza. A fő különbség abból fakad, hogy egyrészt eltérő évekről van szó, másrészt viszont az OECD és az Eurostat más módszertan alatt számolja ki, hogy az egyes tagállamok mennyit költenek GDP-arányosan oktatásra, és bár nagy az átfedés a két szervezet tagsága között, az átlag nyilván a különbségek miatt is eltér.

3315224 0286c264b55faa80d5824963c12850f7 wm

Állítás:  2015 óta folyamatosan nőnek a források.

Ítélet: Lehet, hogy igaz, lehet hogy hamis, egyelőre nincsenek nyilvános adatok, ami alapján ezt meg lehetne mondani.

A tények: Tovább bonyolódik a dolog, ha azt akarjuk megnézni, hogy hogyan alakultak az utóbbi években az GDP-arányos oktatási költések Magyarországon. Trendszerűen az látszik, hogy 2010 és 2013 között összességében csökkentek, 2013 és 2015 között viszont nőttek, de arról egyelőre friss adatok hiányában nem lehet semmit mondani, hogy 2015 óta mi történik. Ráadásul mivel az Eurostat és a KSH különböző módszertant használ, az arányok is eltérnek, bár a trend itt hasonló. Az ábrán az is látható, hogy az oktatási költések GDP-arányos visszaesése nem a Fidesz-kormányok alatt kezdődött, hanem már a szocialista kormányok alatt is évről évre csökkent az oktatási kiadások aránya.

Miből jön az eltérés pontosan?

A KSH-ban külön vizsgálják azt, hogy mi a különbség a két módszertan között, egyelőre még nem zárult le az ezzel kapcsolatos kutatás, de azt már lehet tudni, hogy eltérés van például a következő tételek mérésében:

nemzeti számlák eredményszemlélete; transzferek kezelése; pénzforgalmi és eredményszemléletből adódó különbségek; a nemzeti számlákon a felhalmozási kiadások elsődleges forrása a beruházás-statisztika, és nem az intézményi beszámoló; külföldi finanszírozás figyelembe vétele; ellátottak pénzbeli juttatásának kezelése.

Palkovics arról is beszélt, hogy 2015 óta folyamatosan nőnek a források, azonban ez a hozzáférhető adatok alapján egyáltalán nem egyértelmű. Zárszámadás a 2015 és 2017 közötti költségvetések esetében a 2015-ös esetében áll rendelkezdésre: az államháztartás funkcionális mérlege alapján ebben az évben pénzforgalmi szemléletben a magyar költségvetés 2451 milliárd forintot fordított oktatási célokra (.pdf, 245. o). 2016-ban a 2017-es költségvetési tervezet alapján 1978 milliárd fordítottak ilyen célra (de ez nem a végleges, zárszámadásban szereplő szám). 2017-re a 2018-as költségvetési tervezet szerint 2182 milliárd van betervezve, 2018-ra pedig 2341 milliárd.

Ezek viszont nem végleges számok, ráadásul az Emmi 2016-ban például úgy állította, hogy a GDP 6,14 százalékát költjük oktatásra, hogy EU-s forrásokat is a kiadásokba számoltak, ami az OECD módszertan alapján nem megengedett. Az Eduline-nak elküldött részletes kiadási lista alapján pedig nagyjából csak 1640 milliárdnyi költés jött ki, ami tovább rontja Palkovics arra vonatkozó állításának hihetőségét, hogy jóval többet költenénk oktatásra 2015 óta.

A biztonság kedvéért azért rákérdeztünk a KSH-nál, hogy mi okozza az eltérést az adatokban. Azt tudtuk meg, hogy a KSH által használt adatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma számolja, az Eurostat pedig ún. a nemzeti számlás nemzetközi módszertan alapján számolja ki az arányt. Ez szofisztikáltabb, de azt nem lehet mondani, hogy jobb lenne az Emmi által számolt adatnál. 2014-ben az arányos költés megugrását egy módszertani váltás is magyarázza, mert ott a KSH átállt kormányzati funkciók szerinti elszámolásra.