Gyöngyi
9 °C
9 °C

Kötelező vagyonnyilatkozat mindenkinek: egy 25 éve elgáncsolt ötlet

2017.09.17. 09:53

Vagyonnyilatkozat benyújtását rendelte el a kormány 1992. november 30-i határidővel. Az intézkedés célja - a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón elmondottak szerint - az, hogy kiderüljön: „a bejelentett jövedelem, és az időközben bekövetkezett vagyonosodás között van-e összefüggés”.

(idézet a Népszabadság 1992. szeptember 18-i számából)

A rendszerváltás környékén vagy azután születettek biztosan nem, de jó eséllyel az idősebbek közül sem sokan emlékeznek az Antall-kormány éppen 25 évvel ezelőtti hamvába holt kíséreltére, amellyel az összes állampolgárt vagyonnyilatkozat tételére kötelezték volna. Az Alkotmánybíróság azonban rövid úton elgáncsolta a kezdeményezést, így már az első nyilatkozattételre sem került sor.

Nyilatkozzatok a szakadt Trabantról

A rövidéletű törvény mindenkit érintett volna, aki 1988. január 1-je után adóköteles jövedelemre tett szert, belföldi vagyontárgy tulajdonosa és Magyarországon van az állandó lakhelye, vagyis 7 millió magyart. A gyakorlatban a kötelezettség nem vonatkozott volna kötelezően a takarék- betétet és a devizamegtakarításra, valamint a kétszázezer forintnál kevesebb készpénzre, de az APEH akkori elnöke, Minarik György "a későbbi bonyodalmak elkerülése végett" arra biztatott mindenkit a törvény megszavazásakor, hogy mégis inkább valljon be mindent.

Önkéntes alapon egyébként 1988 óta lehetett vagyonnyilatkozni bárkinek, de nem kifejezetten meglepő módon nem volt egy népszerű tevékenység, összesen 67 ezer magánszemély és 38 ezer család élt ezzel a lehetőséggel.

Leleplezni a rejtett GDP-növekedést

Az APEH úgy kalkulált 1992-ben, hogy Magyarországon évente minimum százmilliárd forint láthatatlan jövedelem keletkezik, 1988 és 1992 között pedig 20 százalékkal nőhetett volna Magyarországon a GDP ha sikerül bemérni és megadóztatni a feketegazdaságot.

Ennek leleplezésére szolgált volna elviekben az új szabály, amitől 1994-re már a költségvetési bevételek növekedését várták – bár első körben még csak a kiadások nőttek volna vele, az intézkedés a gyakorlati kivitelezésének költségeire 550 millió forintot különítettek el az általános tartalékalapból.

Nem aratott osztatlan sikert

A kormány nagy ötlete azonban rögtön heves ellenállásba ütközött. Hatékonyságát is kritizálták (többek közt azzal, hogy kibúvókat teremt, hogy csak a készpénzt kell bevallani, a banktitok által védett devizaszámlát és a takarékbetétet nem), de súlyosabbak voltak a jogi, alkotmányossági aggályok.

A Független Jogászfórum választmánya az Alkotmánybírósághoz fordult a törvény benyújtását követő hónapban, mivel úgy ítélték meg, mezei állampolgárok esetében a vagyonnyilatkozatra kötelezés sérti a tulajdonhoz és a személyiséghez fűződő jogokat. Az ellenzék és a jogászok érvelés szerint csak konkrét célra lehetne ilyen adatokat bekérni, ami lehetne például a vagyonadó bevezetése, ezzel kapcsolatban azonban a kormány többször megerősítette, nem szándékozik meglépni.

Az alkotmánnyal nem fért össze

A tiltakozás eredményeképpen Sólyom László, az Alkotmánybíróság akkori elnöke levelet írt Antall Józsefnek, amelyben jelezte, célszerűnek tartaná, ha a vagyonnyilatkozat benyújtásának határidejét legalább hat hónappal meghosszabbítanák, addig az AB rendesen meg tudná vizsgálni. Az APEH erre azonnali hatállyal leállította a vagyonnyilatkozatok postázását, ami akkor egy hete zajlott már, a határidőt pedig novemberben kitolták következő év május végéig.

A nyilatkozatok tényleges benyújtásra azonban már nem került sor, 1993. március 31-én ugyanis az Alkotmánybíróság egyhangúlag úgy határozott, a törvény nem alkalmas az eltitkolt jövedelmek feltárására és adózhatóvá tételére. A testület teljes egészében alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette az általános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megállapító rendelkezéseket.

A politikusokra és magas pozícióban levő állami tisztségviselőkre persze a fenti törlés nem vonatkozik, nekik máig kell vagyonnyilatkozatot tenniük. A közhatalmat gyakorlókra vonatkozó vagyonnyilatkozat intézménye bár széles körben elterjedt antikorrupciós szabály a világon, Magyarországon jellemzően azt látjuk, hogy igen kétes hatákonysággal tölti be a célját.

Egyrészt annak sincs semmi értelmezhető jogi következménye, ha egy politikusról kiderül, kifelejtett ezt-azt (gondoljunk csak Rogán Antal rejtélyesen növekvő lakására), másrészt az igazi mutyikirályoknak nyilván nem okoz problémát, hogy strómanokra, rokonokra írassák, vagy külföldre menekítsék a titkolnivalót. Persze a nehézségi fokon csavarna egyet, ha az 1992-es törvény nem bizonyul alkotmányellenesnek, és a strómanok sem maradnának rejtve, de az offshore-ozáson keresztül például ugyanúgy kijátszható lenne az általános vagyonnyilatkozati rendszer is.