Kóka János Mekkában üzletelne
További Gazdaság cikkek
- Magyar műholdakat bocsátanak fel az űrbe, és ez csak a kezdet
- Mindjárt megszűnik az Ügyfélkapu, ezt kell tudni a változásokról
- Ott tartják a magyar gyerekek a zsebpénzt, ahol nagyon nem kéne
- Elárulta Nagy Márton, mit gondol a román fizetésekről
- Kipécézték és támadhatják a forintot, hatalmas dilemma Matolcsy Györgyék asztalán
Lehet-e mobile payment szolgáltatást eladni Mekkában? Az iszlám vallás egyik fontos pillére a haddzs elnevezésű szent zarándoklat. Minden muszlim – amennyiben anyagi, szellemi és egészségi állapota megengedi – életében egyszer köteles részt venni ezen a zarándoklaton, amely minden évben a nyugati napév más-más háromnapos időszakára esik.
Mekka és a turizmus
A haddzs természetesen nem az élvezetekről, nem a mértéktelen evés-ivásról szól, de a kétmillió embert kiszolgáló kereskedelmi sátorváros, vagyis az Abrádzs al-Bajt hipermodern szállodasor puszta léte is azt jelzi, hogy fogyasztás azért bőven van. Tavaly 15 millió látogatóból 18 milliárd dollár turisztikai bevétele származott Szaúd-Arábiának. Az országba egyéni vízumot nem is lehet kérni, üzletemberek és turistacsoportok érkeznek ugyan, de becslések szerint az idegenforgalom legalább felét így is a zarándokok adták.
Rengeteg szabály határozza meg, hogy milyen viselkedéssel vagy éppen milyen ruházatban kell ekkor kizárólag Allahra koncentrálni. Érdekesség, hogy a nők számára kifejezetten engedékenyebb ilyenkor az öltözködési szabályzat, mint általában, így például nem kötelesek eltakarni az arcukat, hiszen a zarándokok gondolatai ilyenkor nem terelődnek el „egyéb”, méltatlan irányokba.
A modern kor vívmányaival azonban a zarándokok is élnek, szívesen vásárolnak vagy éppen kommunikálnak, esetleg fotóznak, így zseb hiányában a legtöbb vendég egyik kezében okostelefon van, a másikban pedig készpénz.
Kóka János üzletei
Kóka János üzletember, korábbi gazdasági miniszter mostanában két vállalkozással foglalkozik sokat, a Cellum Global mobilfizetési szolgáltatásokat fejlesztő céggel, illetve a Festipay feltöltős kártyás vállalkozással, amely mindenféle kreatív fizetési lehetőséggel szolgálja ki a nagy létszámú rendezvényeket, fesztiválokat, bulikat.
Mindezek után aligha meglepő, ha a két bevezetőnket összekapcsoljuk végre, és eláruljuk: Kóka János üzleti lehetőséget lát a világ legnagyobb zarándoklatában.
A pontosság kedvéért érdemes megemlíteni, hogy a 2-2,5 milliós haddzs mellett Mekkába egész évben érkeznek látogatók is, és ennek a nem zarándoklat jellegű vizitnek is van vallási vonatkozása és elnevezése, ez az umra.
Igen ám, de
így ő személyesen be sem léphetne a zarándoklat területére (se Mekkába, se Medinába), és aligha fogadnák sok szeretettel a cégeit sem.
Hátsó ajtó
Ha nem megy a főkapun, akkor érdemes a hátsó ajtón vagy valamilyen összefogással támadni.
Már csak azért is, mert a Cellum lassan húsz éve működik, Magyarországon tényleg sikeres, kapott már jeremie-s kockázati tőkéstől is pénzt (Portfolion), itthon a legnagyobb cégek az ügyfelei, hiszen a Cellum dolgozik az OTP-nek, az Erstének, a Mastercardnak, a Telenornak, illetve a Magyar Telekomnak, de a nemzetközi áttörés eddig elmaradt, és
Magyarország ugyanis csak egy tízmilliós ország, a Cellum kitöréséhez pedig valami nagyobb piac kellene. Ezért a cég az utóbbi években Indonéziában, Mianmarban, Indiában, Pakisztánban és más délkelet-ázsiai országokban próbálkozik.
Indonézia
A mi történetünk főleg Jakartába vezet. Kóka János elmondta az Indexnek, hogy még az Informatikai Vállalkozók Szövetségének (IVSZ) volt az elnöke, amikor Kovács Kálmán informatikai és hírközlési minisztert elkísérte Indonézia fővárosába. Azóta legalább harminc alkalommal megfordult ott, mert a cégei számára optimális piacot talált (Kóka cikkünk elkészítése idején is éppen Jakartában tartózkodott, szeptember 15-én indult az indonéz Telkom csoport a Cellum és a Festipay együttműködésében a helyi autópálya-díjfizetési projekt tesztüzeme).
Miért éppen Jakarta?
Indonézia lakossága 260 millió fő, amelynek a fele 30 év alatti, és mindenki imádja a kütyüket, hatalmas az okostelefon-penetráció. Az ország akkora, mint Európa, vagyis óriásiak a távolságok, de viszonylag fejletlen a bankrendszer. Ezért a mobile payment valóban sokaknak az egyetlen innovatív fizetési megoldás (Magyarországon ma ez még inkább kényelmi lehetőség, tudunk telefonnal parkolni, de azért általában mellette létezik a bedobálós infrastruktúra is).
Ráadásul, ha apadó számban, de a térségben vannak írástudatlanok, ők szeretnek piktogramokat követve kommunikálni, esetleg fizetni is.
Hódítás
Megérkezni azért nem könnyű egy ekkora piacra, hiszen a hazai referenciák nem sokat mondanak.
Az informatikában van egy mondás: azért még egyetlen IT-vezetőt sem rúgtak ki, mert az IBM-et választotta egy beszerzésen,
így érthető, ha nekünk nehezebb ebből a régióból, teljesen ismeretlenként nyertesként kikerülni egy-egy óriási tenderen. De már így is vannak sikereink” – mondja a cégvezető.
Versenytársak bőven akadnak, Indonéziában 24 e-money szolgáltató működik, és támadnak a gigászok is, köztük a kínai AliPay, az amerikai Paypal, a nagy kártyatársaságok. A Cellum ugyancsak itt szeretne fogást találni, amihez helyi szövetségesek kellenek.
Juszuf Manzúr
A Cellum már viszonylag sok és sokféle megállapodást kötött, például Indonézia első számú mobilgyártójával (Evercross) és a Telkom nevű vezető távközlési szolgáltatóval is, de Mekka szempontjából egy harmadik deal lehet a legérdekesebb. A Cellum ezt egy neves indonéz hitszónok (Juszuf Manzúr) PayTren nevű vállalkozáscsoportjával ütötte nyélbe.
A hitszónok nemrég Budapesten is járt a Cellumnál, mert szép dolog a hit, de azért ő szerette volna a saját szemével is megnézni a partnercégét.
akik egyfajta előfizetői díj ellenében mindenféle árucikket és szolgáltatást tudnak kedvezményesen megszerezni.
Mobilfizetési szolgáltatásával ide szeretne bejutni a Cellum. És hogy mi köze mindennek Mekkához? A haddzsnak évek óta Indonézia és Pakisztán a két legfontosabb küldőországa (Kóka Indonézia mellett egy nagy pakisztáni szerződésen is dolgozik), és a kényelmes mobilfizetés a hívőknek, például a sok paytrenes zarándoknak alkalmas lenne a zarándoklat költségeinek rendezésére, ahogy egyébként a külföldön dolgozó indonéz munkavállalóknak a hazautalásoknál is kedvező lehetne. Mekkára visszatérve, akár mobiltelefonnal, akár egy karpereccel vagy hasonló kütyüvel.
Az ötlet nem tűnik rossznak, de természetesen majd akkor válik igazán jóvá, ha már pengő indonéz rúpiák vagy szaúdi riálok is áramolnak a mobilfizetési megoldásokkal, és így a Cellum majd kaszál a forgalomarányos díjakból.