Nándor
7 °C
23 °C

A felesleges kaja fele a kerül kukába, és ez nagyon jó eredménynek számít

2017.09.21. 09:22 Módosítva: 2017-09-21 11:17:18

A magyarországi Tesco csütörtökön nyilvánosságra hozta az áruházaikban keletkező élelmiszerhulladék részletes adatait. A számokból kiderül, hogy regionális összehasonlításban a multi magyar része teljesít a legjobban a felesleg megmentésében, de még így is hulladék lesz a vásárlóknak el nem adható élelmiszer közel 50 százalékából. 

A magyar Tesco saját közlése szerint a 2016-2017-es pénzügyi évben összesen 944 ezer tonna élelmiszert adott el áruházaiban, és 19 ezer tonnából lett felesleg. Utóbbi közel fele (8,6 ezer tonna) eleve nem alkalmas emberi fogyasztásra, mert olyan típusú sérülése, minőségromlása van. A 8,6 ezer tonna, embereknek nem adható felesleg állatok számára még hasznosítható részét, 3,6 ezer tonnát menhelyeknek küldik, a többi pedig a kukába ment. A felesleg emberi fogyasztásra is alkalmas részéből, 10,5 ezer tonnányi élelmiszerből a múlt évben 5,5 ezer tonna adomány jött ki, de ennek közel 40 százaléka végül állatmenhelyekre ment, 60 százalékából rászoruló családokat élelmeztek. Az emberi fogyasztásra alkalmas ételből fennmaradó 4,9 ezer tonna nem volt már menthető, hulladék lett belőle.

A cégnek nem csak a magyar leányvállalata végez hasonló összesítést, ugyanezek az adatok rendelkezésre állnak a V4-országok mindegyikéből. Az alább látható grafikonból látszik, hogy kifejezetten nagy eltérések vannak mind a keletkezett felesleg mennyiségében, mind annak sorsában az egyes országok Tesco-láncai közt.

A mennyiségi különbséget részint magyarázza az országok méretéből és lakosságszámából adódó eltérés a Tescók mennyisége között, szembetűnő azonban, hogy Lengyelországban kevesebb felesleg alakul ki, mint hazánkban, pedig a lengyel bolthálózat mintegy duplaakkora, mint a magyar. Bérces Éva, a Tesco működésfejlesztési osztályán a hulladékgazdálkodásért felelő munkatárs az Index kérdésére elmondta: a különbség a lengyel szárny tájékoztatása szerint abból adódhat, hogy az ottani üzletekben kevesebb élelmiszer megy át a dolgozók kezén adott idő alatt, így jobban oda tudnak figyelni az árura pakoláskor, és a lejárati idő kezelésére is. Ez egyébként onnan is látszik, hogy az adatok szerint a sokkal nagyobb lengyel bolthálózat alig több terméket értékesített a múlt évben, mint a magyar (994 ezer tonna vs. 1,1 millió tonna).

Ezen felül az országok eltérő élelmiszerlánc-biztonsági szabályaiból is adódhatnak eltérések, nem mindegy például, hogyan szabályozzák az értékcsökkent áru eladásának feltételeit – ha hamarabb, nagyobb mértékben le lehet árazni valamit, akkor nagyobb eséllyel fogy el. 

Szintén durva különbségek vannak, mégpedig Magyarország javára a felesleg hasznosításának terén. Míg az itthoni áruházak esetében az összes eladatlan élelmiszer nagyjából fele végzi a kukában, ugyanez az arány a Tesco saját adatai szerint sokkal rosszabb a V4-ek többi tagjánál, ahol gyakorlatilag elhanyagolható az adomány mennyisége. Az eltérés a Tesco tájékoztatása szerint helyi szabályozási okokkal magyarázható.

A nagynak tűnő számok egyébként ne tévesszenek meg senkit, a témával foglalkozó átfogó cikkünkből kiderül, hogy a kereskedelem uniós szinten mindössze az élelmiszerhulladék 5 százalékáért felelős, a kidobott étel több mint felét a háztartások számlájára írhatjuk. Magyarországon több nagy áruházlánc is együttműködik a felesleget hasznosító Élelmiszerbankkal, a Tesco 2013-ban, az Auchan 2015-ben, az Aldi 2016-ban kezdte meg az élelmiszermentést, de a többi kiskerlánc még nem adott ki ehhez hasonló statisztikát. A Tesco Magyarországon 118 bolttal vesz részt a programban, és 2020-ra tervezi, hogy az összes közép-európai áruházát bevonja.