Gyöngyi
9 °C
9 °C

Lakást is adunk, csak dolgozz!

fortepan 84696
2017.09.22. 15:14
Egyelőre egy önkormányzat pályázott sikeresen arra a programra, amivel a kormány azt szeretné elérni, hogy új munkásszállók épüljenek az országban. A cél a munkaerőhiány enyhítése, ugyanis sokszor a megfelelő szállás hiánya nehezíti azt, hogy a munkások a lakóhelyüktől messzebb dolgozzanak. A nagyobb cégeknek pedig láthatóan van igényük a munkásszállókra, ugyanis egy ideje már piaci alapon is pörög a munkaerő elszállásolása. Egyelőre úgy tűnik, a nagyobb városok és a gazdaságilag már egyébként is fejlettebb régiók profitálhatnak a munkaerő vándorlásából.

Manapság a munkásszállókról leginkább lerobbant épületek külvárosi épületek juthatnak az ember eszébe, vagy a szocializmus, hiszen 1978-ban még Cseh Tamás is megénekelte Bereményi Géza dalszövege alapján a jelenséget. Most viszont úgy tűnik, hogy a munkaerőhiány miatt újra reneszánszát élheti a munkásszállás, erre utal legalábbis, hogy már évek óta fellendülőben van a magáncégek által üzemeltetett szállások piac, nemrég pedig a kormány is előállt egy támogatási programmal, ami az önkormányzatoknak segítene be a szállóépítésben.

A kormány májusban hirdette meg, hogy 9 milliárd forintot szán munkásszállók építésére és felújítására. Szeptember 30-ig lehet pályázni az önkormányzatoknak az állami támogatásra, amiből a kormány szerint összesen 18 munkásszálló is kijön, és így összesen 4000 munkavállalót lehetne elszállásolni.

A közelgő határidő ellenére eddig még csak Mórahalomról lehet tudni, hogy ott új szálló épül állami támogatással.

Megkérdeztük az önkormányzatot a beruházás és a terv szerint 2018 végére elkészülő szállóról, amiből kiderült, hogy nagyjából hogy fog kinézni az új szállók üzemeltetése és működése.

Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármester elárulta, 16 céggel kötöttek előmegállapodást, de az üzleti titok, hogy mely cégekkel. A támogatás egyik legfontosabb előfeltétele ugyanis, hogy a kérelmet benyújtó önkormányzat, valamint a térség munkaadói között előzetesen kössenek egy megállapodást, amiben a munkaadók megígérik, hogy a támogatással létrehozott munkásszálláson helyezik el a mobilitási problémákkal küzdő munkavállalóikat

A 94 ember elszállásolására alkalmas szállást elsődlegesen a mórahalmi Ipari Park munkavállalói fogják használni, és a szállót az önkormányzat fogja üzemeltetni. A teljes beruházás összege 441 millió forint lesz, amiből 263 millió forint az állami támogatás. Az önkormányzatoknak 40 százalékos önrészt kell vállalniuk, ha pályáznak az állami pénzre.

A nagyvárosok járhatnak jól

Az önkormányzat az üzemeltetési költségek megtérülését tartja csak szem előtt, beruházási megtérüléssel nem is számolnak. Mindez egyébként abban az esetben lehet érdekes, ha egy önkormányzat konkrétan egy munkásszálló felhúzásával tudja elérni, hogy vállalatok a környékre települjenek, és az így bejövő plusz iparűzési adóból meg is térülhet a beruházás.

Ezt már Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke vetette fel, amikor arról kérdeztük, hogy hogyan értékeli a kormány terveit. Koji szerint az építőiparnak jelenleg nagy szüksége van munkásszállásokra, - ahogy részben az ábrán is látszik a kiadott építési engedélyek alapján – leginkább Budapesten, Pest megyében, és a megyei jogú nagyvárosokban épülnek most ingatlanok. Koji szerint Budapesten már annyira kritikus a helyzet, hogy sok esetben már csak vidéki székhelyű cégek közreműködésével tudnak új projektek beindulni. Az építőiparon kívül az autógyártás vagy a gépgyártás területén is hasonlóan nagy szükség van szállókra.

Koji szerint a kormány intézkedése egy kicsit talán a Modern Városok Programmal van összhangban, hiszen az ebben részt vevő megyei jogú városokba irányul olyan léptékű migráció, ami mellett megéri szállást építeni. Budapest mellett például Győrt, Szombathelyet, Debrecent, Kecskemétet és Miskolcot említette meg.

Fekécs László, a ManpowerGroup Hungary Értékesítési és Operációs Vezetője is megerősítette az Indexnek azt, amiről Koji beszélt, tehát hogy a nagyobb városokban van igény szállókra. Ők elsősorban budapesti és nyugat-magyarországi vállalatok számára nyújtanak munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást, ami az alapvető toborzás és kiválasztási feladatok mellett sok esetben magában foglalja a munkavállalók szállásának biztosítását is.

Azt tapasztalják, hogy munkásszállást elsősorban gyártás-termelés területén, fizikai munkavállalók veszik igénybe. Az utóbbi hónapokban az is előfordult, hogy az adott városban – kiemelten Győr és Veszprém környékén – ideiglenesen nem volt elegendő szállókapacitás, így más városokban kellett a munkavállalók lakhatását biztosítani. A Manpower jelenleg is több mint hatszáz fizikai pozíció betöltésén dolgozik országos szinten. Úgy látják, hogy a jobb minőségű munkásszállások építése sokat segíthet a munkaerőmobilitáson, és ezzel a foglalkoztatás bővüléséhez is hozzájárulhat.

A programmal kapcsolatban az is felmerült, hogy nem korlátozza-e a 40 százalékos önrész a szegényebb önkormányzatok mozgásterét, de ezzel kapcsolatban úgy tűnik, a kisebb falvakban, ahol az önkormányzatok kisebb büdzsével rendelkeznek, amúgy is inkább a munkaerő elvándorlása jellemző, így valószínűleg nem is merül fel, hogy ezeken a településeken szállásokat építsenek.

Ha marad a munkaerőhiány, a cégek is szállásépítésbe kezdhetnek

„A munkavállalók szálláson elhelyezése fejenként plusz hatvan-nyolcvanezer forintos többletköltség havonta a vállalatnak. Ezen felül költségesebb kiválasztási folyamat is társul hozzá, illetve a foglalkoztatás alatt is több figyelmet igényelnek a szálláson lakó dolgozók” - magyarázta Hamrák Viktor, a Trenkwalder kölcsönzési üzletág vezetője.

Hamrák szerint a vállalatok most még vállalják ezt a mértékű többletterhet, de ha a munkaerő-piaci helyzet stabilan ilyen marad, az fogja elmozdítani a cégeket a munkásszállók építése felé. Ennek a beruházásnak a mérete jócskán meghaladja a jelenlegi havi többletöltséget, de hosszú távon jobban megéri a cégeknek.

„A szállásoknak kifejezetten minőségieknek kell lenniük, elvárás a 2 ágyas szoba, lehetőleg saját vizesblokkal, szintenként konyhával, mosási lehetőséggel és természetesen wifi-vel. A munkavállalók megszerzéséért történő versenyfutásban döntő lett ezek milyensége, illetve az sem mindegy, hogy egy megyeszékhely központjában vagy egy kisebb település szélén van a szálló. Előbbi esetben könnyebb feltölteni a szállást, de növeli a beruházás költségét. A vállalatok közös munkásszállóval mérsékelni tudnák a kitettségüket, ám egyelőre egymással versenyeznek a munkavállalókért” - mondta Hamrák.

Mindehhez hozzájön az önkormányzatok bevonhatósága, akik támogató hozzáállás esetén is nagyon körültekintően mozognak a legtöbbjük számára ismeretlen terepen. Hamrák szerint a beruházást valószínűleg azok a nagyvállalatok tudják megvalósítani, akik jelenleg is együttműködnek az önkormányzatokkal, méretük, cégcsoporton belüli szerepük, egyediségük, és szakemberigényük alapján hosszú évekig számolnak munkaerőhiánnyal.

Szegmentálódik a piac

A munkaerőhiány sok munkát ad a munkaerőkölcsönzőknek, és a Trenkwalder és a ManpowerGroup válaszai alapján látszik, hogy az önkormányzati tulajdonú munkásszállók mellett már a piaci alapú szállásadást is felpörgette a cégek szállások iránti kereslete. Erre a piacra az jellemző, hogy egy tulajdonosnak általában egy szállása van, amit munkásszállóként üzemeltet.

Már olyan cég is van viszont, ami több saját tulajdonú ingatlant is munkásszállóként használ. "Egy-egy adott ingatlant munkásszállóként üzemeltető tulajdonosból több is van, azonban a munkaadói igényeket rugalmasan kiszolgáló munkaerő elszállásolást nyújtó vállalkozás tudomásom szerint egyedül vagyunk a magyar piacon. Saját tulajdonú ingatlannal is rendelkezünk, de többségében bérelt ingatlanokat üzemeltetünk. Külön ingatlan kutató csapattal rendelkezünk, így számunkra nem nehéz feladat" - mondta Ferencz Ramón, a Staff House Zrt. ügyvezetője arra a kérdésre, hogy mennyire nehéz ilyen célra ingatalnt találni.

A Staff House szeptembertől  30 ingatlanban közel 3000 dolgozót szállásol el főleg Nyugat-Magyarországon és Budapesten, de voltak már szállásolási projektjeik Szlovákiában és Romániában is.

"2007-ben egy partnerünk vetette fel, hogy tudnánk-e segíteni a Nokia vidéki munkavállalóinak elszállásolásában és 2010-ben már a gyár stratégiai partnereként mintegy 1800 munkavállalót szállásoltunk Komárom környékén" - mesélte Ferencz az indulásról. A cég ügyvezetője szerint amit ők csinálnak, az nem egy ingatlanfejlesztői munka, hanem egy összetett szaktudást igénylő, kockázatos és nehezen tervezhető üzlet. "Ez nem ingatlanfejlesztői, hanem egy nagyon speciális HR-munka. Így is tartanak minket számon a partnereink, nem pedig munkásszálló üzemeltetőként" - mondta.

A kormánytámogatással épülő szállókról Ferencz azt mondta, jó kezdeményezésnek tartja, de a feladat kisebbik része az ingatlanfejlesztés, az igazi probléma a hasznosítás kérdése. "Befektetésként egy szakmai bérlő konstrukcióban kezelve sikeres projekt lehet, az igény pedig a gazdaság változásaival párhuzamosan rugalmasan alakul". Attól viszont Ferencz nem tart, hogy az önkormányzati fenntartású szállók a piaci szállók konkurenciái lesznek, ugyanis szerinte nagyobb igény van szállásokra, mint amennyit a kormány által előirányzott pénzből megépíthető szálláshelyekkel ki lehet szolgálni.

Több új adókedvezmény is vonatkozik a szállóépítésre

Az RSM Hungary Indexnek elküldött összefoglalója alapján több új kedvezmény is létrejött munkásszállókkal kapcsolatban a 2017-es adószabályok alapján. Az egyik ilyen a társasági adót, a másik a személyi jövedelemadót érinti. Az idei adótörvény alapján alapján a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére az adóévben elszámolt költségek összege számvitelileg elismert költségeknek minősül, de emelett még csökkentő tételként is elszámolhatóvá vált a társasági adóalap számítása során, az adózás előtti nyereség összegéig. A másik változás az szja-t érinti, ez alapján a nem pénzben kapott juttatások közül adómentessá vált a munkásszálláson történő elhelyezés.

(Borítókép: A székesfehérvári könnyűfémmű munkásszállójának presszója 1968--ban. Fotó: Fortepan / Magyar Hírek Folyóirat)