Karba tett kézzel várjuk a robotáldást

A világ egyik legnagyobb repülőgépgyártója, az Airbus 2006-ban kezdte el fejleszteni az egyik legújabb modelljét, az A350-est. A modell 2015 óta van forgalomban, és a Boeing 777 és 787 legnagyobb vetélytársának számít. A gyártást a technológia hatékonyságának növelése mellett az is fel tudja gyorsítani, ha a kevesebbet áll a rendszer hibák miatt, ezért az A350-es projekt esetében úgy döntöttek, hogy a hibaelhárítás fejlesztését célozzák meg. A többmilliárdos beruházásnál a cég biztosra akart menni, ezért úgy döntöttek, hogy mesterséges intelligenciát használnak ahhoz, hogy az új modell gyártási sebességét felpörgessék.

Konkrétan egy olyan programot fejlesztettek ki, ami a gyártás közben folyamatosan monitorozza a különböző folyamatokat, és az adatokat eltárolva a korábbi meghibásodások alapján egy új hiba esetén már konkrét megoldási javaslattal áll elő. A fejlesztésnek köszönhetően harmadával csökkent a leállások miatt kieső idő a termelésben.

Bár ez csak egy példa, de sok nagy cég használ már mesterséges intelligenciát (AI), vagy az Airbushoz hasonlóan lehetőségként tekintenek az ilyesféle technológiák felhasználására, amikor új projektekbe kezdenek. Sok cég viszont egyelőre még eléggé el van maradva az alkalmazkodással, pedig a robotok nemcsak a munkaerőpiacot forgatják majd a következő néhány évtizedben, hanem

Az MIT Sloan Management Reviewban megjelent, az MIT és a Boston Consulting Group kutatói által készített tanulmányt több mint 3000 menedzser, cégvezető és elemző megkérdezésével készítették el, de a tanulmányhoz több mint 30 technológiai területen dolgozó vezetőt és szakértőt is megkérdeztek. A felmérést 2017 tavaszán készítették 112 országban és 21 különféle iparágban, a kutatásban részt vevő cégeknek csak az egyharmada volt amerikai.

Bár nyilván 3000 cég alapján még nehéz egy egész világgazdaságot érintő jelenségről valami átfogó következtetésre jutni, a kutatásból azért elég sok minden kiderül arról, hogy a cégek hogyan állnak ehhez az egész helyzethez, illetve arról is sok minden kiderül, hogy milyen nehézségekre ütköznek a munkafolyamataik automatizálása során, illetve hogy mindez milyen hatással lehet a munkahelyekre a jövőben.

Sokat várnak tőle, keveset tesznek érte

Bár a tanulmány fő fókusza nem az, ami a hétköznapi értelemben vett kisembert leginkább érdekli, tehát hogy elveszik-e a robotok a munkát, a kutatás részben erre a kérdésre is kiterjed. A cégvezetők nagy többsége azt mondta, hogy nem számít arra, hogy a következő 5 évben csökkenni fog a munkahelyek száma a vállalatában, hetven százalékuk pedig azt mondta, hogy arra számít, hogy a mesterséges intelligencia segítségével megszűnnek az unalmasabb pozíciók a cégében, és érdekesebbek jönnek létre.

Emiatt viszont a cégek többsége arra számít, hogy a meglévő alkalmazottaknak egyrészt meg kell majd tanulniuk kezelni a mesterséges intelligenciát, ami viszont nem leváltja, hanem kiegészíti majd a meglévő képességeiket. A tanulmány itt azt az Erik Brynjolfssont idézi, akivel korábban mi is interjúztunk: „az AI még akkor sem fogja tudni megszüntetni a közeljövőben a munkák többségét, ha nagyon gyorsan fejlődik majd, de

arra biztosan lehet számítani, hogy szinte minden iparágban előnybe kerülnek a mesterséges intelligencia kezeléséhez értő munkavállalók azokkal szemben, akik ehhez nem értenek, és ez a trend csak gyorsulni fog”.

Az AI térnyeréséhez – és a munkerőpiac átalakulásához – viszont arra lenne szükség, hogy a cégek aktívan rajta legyenek a fejlesztéseken: a kutatás alapján ugyanakkor az derül ki, hogy a cégek konkrét lépései és az elvárások között elég nagy eltérés van, tehát még eléggé az elején járunk ennek a folyamatnak.

A felmérés során megkérdezett vállalatok 85 százalékánál gondolták úgy, hogy mesterséges intelligencia segítségével megtarthatják a versenyelőnyüket a piacon, és a háromnegyede arra számít, hogy új piacokra is betörhet az új technológia segítségével. Ehhez képest viszont csak a cégek ötödénél alkalmazták már valamilyen módon az AI-t, és csak a cégek 39 százaléka rendelkezik AI-stratégiával. A leggyakrabban a nagy – tehát 100 ezernél több alkalmazottat foglalkoztató – cégeknek van AI-stratégiája, de még ezek közül is csak a cégek fele rendelkezik ilyesmivel.

Nagyon optimisták, de számítanak rá, hogy mások is lépni fognak

A kutatás alapján az is kiderült, hogy annak ellenére, hogy a vezetők egyelőre nem igazán látják a mesterséges intelligencia terjedésének hatásait (csak 14 százalékuk mondta azt, hogy már most is meghatározó technológia a cégben az AI), arra számítanak, hogy nagyjából öt éven belül nagy hatással lesz az AI a cégükre (63 százalék számít erre).

A cégvezetők egyébként eléggé optimisták az új technológiával kapcsolatban: a felmérés szerint 50 százalékuk kizárólag lehetőséget lát az AI-ban, negyven százalékuk pedig azt gondolja, hogy nem egyértelmű, hogy a cége veszteni vagy nyerni fog az AI térnyerésével. Kevesen vannak viszont akiket hidegen hagy a dolog, csak a válaszadók 13 százaléka mondta, hogy se veszélyt, se esélyt nem lát a mesterséges intelligenciában. Mindezek ellenére

Arról, hogy mi áll a cégek nagy optimizmusa mögött, nem lehet semmi egyértelműt mondani, de a legtöbben (84 százalék) abban bíznak, hogy az új technológiának költségcsökkentő hatása lesz, és hogy segít majd fenntartani a cég versenyelőnyét. A menedzserek háromnegyede abban is bízik, hogy új piacokra tudnak belépni az AI segítségével, de azért a többség (69 százalék) számít arra is, hogy a versenytársai is alkalmazni kezdik a mesterséges intelligenciát.

Mindent felforgathat

Iparágtól függően eléggé eltérő annak a megítélése, hogy mekkora felforgató potenciált látnak a mesterséges intelligenciában a cégek, de alapvetően azért elég nagyot, legalábbis erre utal, hogy a vezetők 41 százaléka még a közszférában is komoly változásokra az elkövetkező öt évben (jelenleg 11 százalék érzékeli az AI hatását), pedig ezen a területen számítanak a legkisebb felfordulásra. Leginkább a médiában és a telekom iparágban (72 százalék számít alapvető változásokra öt éven belül), valamint a pénzügyi szolgáltatások területén és a kereskedelemben számítanak nagy változásokra.

A cikk néhány konkrét példát is hoz az AI felhasználására. Az IT területen tevékenykedő Infosys menedzsere például arról számolt be a kutatóknak, hogy arra számítanak, hogy a korábban Kelet-Ázsiába kiszervezett adminisztrációs munkákat a következő években teljesen automatizálhatják. A BP az olajfúrótornyain olyan szoftvert alkalmaz, ami folyamatosan gyűjti a kitermeléssel kapcsolatos adatokat, és tippeket ad a mérnököknek a kitermelés optimális paramétereinek beállításával kapcsolatban, valamint arra is figyelmeztet, ha valami szokatlant lát a rendszer működésében.

A pénzügyi szektorból a tanulmány a kínai Ping An biztosítási céget említi, aminek van olyan hitele, amit online három perc alatt lehet igényelni, köszönhetően egy olyan mesterséges intelligenciával dolgozó ügyfélértékelő szoftvernek, ami például saját fejlesztésű arcfelismerő funkcióval rendelkezik.

Adatok? Ja, azok is kellenek?

A cégeket meg lehet különböztetni az alapján, hogy hogyan állnak a cégek az alkalmazkodással. Ez alapján az jött ki, hogy a cégek nagyjából fele még sehogy, tehát még csak tervezi az AI alkalmazását, vagy még ez se merült fel. A cégek 23 százaléka viszont már legalább egy pilot projektet fel tudott mutatni, és nagyjából a vállalatok 23 százaléka már a tevékenységeinek egyes részeiben alkalmaz AI-t, vagy a teljes profilja erre épül. Itt leginkább olyasmi különbségek vannak a cégek között, hogy például mennyire tudják megbecsülni pontosan, hogy a mesterséges intelligencia milyen plusz lehetőségeket jelent a cégnek, vagy hogy mekkora plusz értéket tudnak a technológia segítségével előállítani.

Az alkalmazkodásban előrébb járó cégek abban is jobbak, hogy jobban fel tudják mérni, hogy a gépek munkafolyamatokba való becsatornázása milyen változásokat idéz elő a szervezet egészében. Itt konkrétan arról van szó, hogy ameddig az AI csak az emberek által végzet munkafolyamat egy részét végzi el, addig új feladatok jönnek létre, amiknek a lényege az ember és a mesterséges intelligencia közötti együttműködés. A kutatás szerint ez nehéz terep, és ebben jobban az AI-integrációban előrébb tartó cégek.

Szintén nagy különbség van a vállalatok között abban, hogy mennyire értik, hogy mit lehet egyáltalán kezdeni a mesterséges intelligenciával: a legmenőbb cégek a kutatás szerint 12-szer nagyobb arányban értik az algoritmusképzés menetét a bénább cégeknél, és ez a különbség a fejlesztési költségek becslésének sikeressége esetén tízszeres, a projekthez szükséges adatok megtalálása esetén pedig nyolcszoros.

Az AI-technológiára készen álló cégeknek gyakran nagyon sok és jó minőségű adatuk van, és jó analitikus rendszereik, a mesterséges intelligenciával még csak kísérletező cégeknek viszont

Erre egy érdekes példa, hogy sok cég például nem rendelkezik elég jó adatokkal a hibáiról, tehát arról, hogy mit rontottak el egy termékfejlesztésnél, vagy egy adott munkafolyamat fejlesztésénél. Szintén probléma lehet, ha egy cég különféle szervezeti egységei között nincsenek összehangolva az adatok, vagy ha egyes egységeknél vannak, másoknál viszont nincsenek statisztikák a működési folyamatokról.

A tanulmány mindezek alapján azt ajánlja az átmenetre készülő cégeknek, hogy igyekezzenek jó minőségű adatokhoz hozzájutni a saját munkafolyamataikról, és ezeket megfelelő minőségű eszközökkel elemezni. Mindez viszont önmagában semmit nem fog érni, ha a munkaszervezésben nem találják ki, hogy milyen módon tudja az emberi és a gépi munka kiegészíteni egymást úgy, hogy együtt nagyobb értéket állítsanak elő, mint külön-külön. Ezért a tanulmány szerint manapság már egy cég sem úszhatja meg AI-stratégia nélkül, és ha ez elmarad, annak hirtelen bukta lehet majd a következménye.

Borítókép: Manjunath Kiran / AFP.