Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Kína már nem épít, leépít

GettyImages-688516980
2017.10.04. 06:50
Kína sokáig a világ termelési központja volt, ma azonban már a belső fogyasztása és a jól képzett munkaereje növeli a helyi gazdaságot. Raymond Ma (Fidelity International) előadásán jártunk, aki ma a világ egyik legismertebb Kína-specifikus tőkepiaci szakértője.

Raymond Ma tényleg nagy név a szakmában. Kínai, aki iskoláit még Sanghajban végezte, de aztán a nyugati hátterű befektetési világban kezdett el dolgozni, immár 11 éve a Fidelity International portfólió-menedzsere, Hongkong-i bázissal.

Különböző nagy kínai alapokat kezel, évek óta publikál elemzéseket arról, hogy már nem a kínai fröccsöntőkben és gyárakban, hanem a fogyasztásban, például a biztosító társaságokban, az e-commerce cégekben van a business.

Igaz, olyan befektetési alapot is irányít, amelyik a kínai befektetési fókuszt Tajvannal és Hongkonggal is kibővíti. Ezek a piacok most nagyon hasítanak, Raymond Ma a különböző portfólióival 30-35 százalékos hozamot ért el egy év alatt, így nem csoda, hogy budapesti előadására a hazai privátbanki világ krémje is eljött. A szervezők pedig büszkén mesélték az Indexnek, hogy a szakember nyugat-európai turnén van, a régióba egyedül Budapest kedvéért rándult át.

Már nem gyár

A szakember fő tézise szerint a mai Kína teljesen más, mint ami miatt az elmúlt évtizedekben a befektetők beleszerettek. Vagyis nem egészen, mert a végső tünet, vagyis a kiemelkedően gyors növekedés fennmaradt, csak éppen annak hajtóereje változott meg.

Már nem a termelés, és az ehhez számolatlanul rendelkezésre álló olcsó munkaerő segít átpumpálni a fejlett világ pénzét Kínába, hanem a képzett munkaerő,

a kutatás-fejlesztés ás bónuszként megindult a belső fogyasztás is.

A jelenlegi kínai pártvezetéssel szemmel láthatóan rendkívül elégedett szakember szerint most a legfontosabb a politikai reform.

Mégpedig a kínálati oldali reformja, ami egy szép kifejezés, amúgy a kapacitások drasztikus és erőszakos leépítését jelenti.

Kína 2008-ig elképesztő összegeket fektetett kapacitások építésébe, sokszor a kantonok egymással is versenyeztek, saját fontosságukat igazolva építettek ki párhuzamos kapacitásokat. Meg is lett a következmény: feleslegek, túlkapacitások nőttek ki, már legfeljebb a termelési lehetőségek 70 százaléka találkozott valós piaci kereslettel.

A termékárak így alacsonyak maradtak, a vállalati profitok silányak és ráadásul a vállalatok egy részénél tabunak számított az elbocsátás. Mindez nem a legszerencsésebb mix. Minden elemén változtatni kellett.

Jönnek a környezetvédelmi szabadcsapatok

Most azonban a kormányzat éppen nagyon visszavágja a kapacitásokat, ami összességében jót tesz a gazdaságnak, hiszen nőnek a termékárak (Ma példái a cement- és az acéliparra vonatkoztak), igaz, ezzel óhatatlanul az infláció is elszállt. Viszont javul a vállalati jövedelmezőség.

Politikailag azért volt ez nehéz, mert korábban a központ a helyi önkormányzatokra bízta volna a kapacitások leépítését, ez nem ment, most már központilag intézi. A helyi vezetéseket ugyanis kár is megkérdezni, mert azok az iparűzési adó miatt, vagy a regionális GDP miatt ebben ellenérdekeltek.

Immár van egy csomó bürokrata, egy összességében körülbelül 6000 fős csapat, nevezzük őket felülvizsgálati szakembereknek, akik a környezet-védelemre hivatkozva lecsapják a biztosítékot a túlkapacitásoknál. Plasztikusan hangzik, de állítólag tényleg ez szokott történni, valóban levágják az elektromos vezetékekről a felesleges üzemeket.

A vasárnapi suszter

Jól hangzik, de abból azért még egyetlen ország sem virágzott fel, hogy minél több üzemet bezárnak. Csak az egyszeri suszter tud abból megélni, hogy vasárnap nem nyit ki.

A reformok egy része Raymond Ma szerint dinamizált, pozitív hatású volt, bár előadásában nem tért ki részletesen a modern selyemút program (One Belt One Road) részleteire, amely növelni hivatott a kínai gazdasági és politikai befolyás mértékét, illetve az Ázsia és Európa közötti kereskedelmi aktivitást élesztené fel, természetesen Kína vezető szerepével.

Ám az október 18-án Pekingben megkezdődő 19. Nemzeti Pártkongresszus előtt azt mondta, hogy sok a politika által is befolyásolható fontos gazdasági összetevő,

  • csökken a tőke elvándorlása Kínából,
  • erős fókusz van újra a gazdaságon,
  • a legfontosabb vezetők ügyében nincsenek nyitott kérdések, vagyis stabilitással lehet számolni és
  • Kína ügyesen gyorsítja fel az amúgy leértékelődő kínai deviza globális súlyának fokozását.

Oktatás, internet

Végül a legfontosabb elemek. Kínában valami mindig nagyon gyorsan gyarapodik. Korábban sokmilliós metropoliszok nőttek ki pillanatok alatt a semmiből, vagy évente sokezer kilométer autópálya készült el. Ma Kínában a biztosítási piac, az oktatási piac, az okostelefon penetráció nő évente két számjegyű százalékkal.

A mobilinternet penetráció bővülése itt a leggyorsabb a világon, tíz éve 1 százalék volt, ma 50 százalék a lefedettség, és olyan neves kínai cégek nőttek hatalmassá ezzel a piacbővüléssel, mint az Ali Baba, a Tencent, a Baidu, a Netease, a 360, a Ctrip, az 58com, a Qunar, a JD.com és a Sina.com.

Beszélgettem egy befektetési szakemberrel, aki elmesélte, hogy amikor évekkel ezelőtt Kínában járt, valaki azt tanácsolta neki, hogy

amennyiben semmit nem hisz el a kínai növekedési sztoriból, egy cég, a Tencent részvényeiből azért vegyen!

Az ár a beszélgetés időpontjához képest ma 5000 százalékon van, a Tencent a világ legnagyobb netes, okostelefonos játékcége, fizetési megoldása, médiaközpontja lett, csak hát az ember mindig halogatja a beszállást, ha már tízszeres, vagy harmincszoros a drágulás, akkor nem akar balekként az emelkedő tetején beszállni, pedig még ott sem lett volna késő.

K+F

Ne maradjon le semmiről! (PREVIEW)

Bármennyit is javult már a kínai iskolák minősége, az oktatási piac méretében azért Kína még jelentősen le van maradva, de megdöbbentő módon a GDP-arányos K+F-re (kutatás-fejlesztésre) fordított összegben már veri a fejlett világ egy részét is.

Nincs még ugyan a japán, koreai, vagy svéd szinten, de például a briteket már lehagyta. Konfuciusz, a bölcs ókori filozófus Kína hivatalos szlogenjévé tette, hogy „ami jó, azt nem szégyen ellesni, azt tanuld meg, azt másold le”.

Volt is ezzel gondja sokáig a világ licenc-tulajdonosainak és szabadalmi hivatalainak, ám Raymond Ma szerint Kína ma már nem copycat, nem másolja a világot, hanem sokszor trendindító, már olykor őt másolják.

A jövő szektorai

10 éve a Huawei évente 1,8 millió okostelefont gyártott, ma 150 millió darabot készít. A szakember szerint, a kínai jövő motorjai, a mesterséges intelligencia, a big data, a felhőszolgáltatások és a robotok.

De hát eleve ki is lehetne jobb big data kutatásokban, mint egy olyan ország, ahol a legkisebb rétegszolgáltatásra is sokmilliós adatbázisok vannak?

A hatalmas ország legfontosabb jelenlegi komparatív előnye, az olcsó, de jól képzett munkaerő. Nem a szolgáltatásokban versenyképes Kína, ott semmit nem lehet kezdeni az angolul eleve beszélő indiaiakkal, abban India verhetetlen.

De ott, ahol képesítés, tudás kell, nem csak valami sablonszöveget kell bemondani a telefonba, ott a kínaiak sokkal jobbak.

Kockázatok

Ha a reformok nem törnek meg, ha a nemteljesítő hitelek nem okoznak likviditási problémákat, ha nem lesz erősebb az inflációs nyomás, vagy a tőkekiáramlás, esetleg a renminbi volatilitása, akkor Kína nagyon jó piac marad, mondja Raymond Ma.

Annyiban hihetünk neki, hogy nem most kezdte el ezt mondani, hanem évekkel korábban, és az elmúlt időszakban igen sok pénzt keresett ezzel a gondolattal.

Facebook Post Comment Embed placeholder.