Orsolya
7 °C
19 °C

Matolcsy: Botrány, hogy botrányosnak tartják a jegybanki fizetéseket

2017.10.10. 13:27 Módosítva: 2017-10-11 08:26:32

Kedden az országgyűlés gazdasági bizottsága elfogadta a Magyar Nemzeti Bank 2016-os jelentését és beszámolóját. Az ülésre eljött Matolcsy György jegybankelnök is, hogy élőben ismertesse a beszámoló lényegi pontjait és kérdésekre válaszoljon.

Matolcsy felszólalásában az MNB eredményeit hangsúlyozta, beszélt többek közt a hitelezési fordulatról, a bővülő lakossági fogyasztásról, az államadósság után fizetett kamat csökkenéséről, az MNB utóbbi évekbeli nyereségességéről, és méltatta a pénzügyi felügyelet teljesítményét. Ezek után jöttek a kérdések, amelyeket főleg a bizottság ellenzéki tagjaitól kapott a jegybank elnöke, kivéve a fideszes Galambos Dénes álkérdését, ami lényegében a növekedési hitelprogram dicséretéről szólt.

Az ellenzék az alábbi témákat firtatta a jegybank 2016-os működése kapcsán: 

  • Alapítványok. Az MSZP-s Szakács László a közbeszerzések hibáit hozta szóba, vagyis hogy a Pallas alapítványokat több tízmillió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság szabálytalanságok miatt, amit szintén közpénzből kellett kifizetni. Arról is beszélt, nincs rendjén, hogy egyes jegybanki dolgozók több (akár 9) tisztséget is visznek az alapítványoknál. 
  • Pénzszórás. Az LMP-s Schmuck Erzsébet azt rótta fel Matolcsynak, hogy a jegybank szórja a pénzt, aminek legfőbb szimbólumai maguk az alapítványok, pártja nevében ezek megszüntetésére kérte a jegybankot. Majd felhozta az MNB-alkalmazottak számának és fizetésének növekedését is. 
  • Túlfűtött gazdaság, buborék. Szintén Schmuck meglátása volt, hogy részben a növekedési hitelprogramnak köszönhetően eszközoldali buborék fújódik a magyar gazdaságban, a jegybank erőlteti a hitelezés bővülését, ezzel felelőtlen hitelezésbe sodorva a bankokat, amitől nem független a lakásárak megugrása sem. A bankok szolgáltatási ráadásul régiós összehasonlításban drágák, ami ellen fel kellene lépnie az MNB-nek. 
  • Jegybanki nyereség nem megfelelő felhasználása. Szabó Tímea a Párbeszédtől Schmuckkal együtt firtatta, az MNB árfolyamnyereségét nem tervezi-e befizetni a költségvetésbe, hogy ezzel is hozzájáruljon a devizakárosultak, a végrehajtás alatt vagy kilakoltatás szélén álló családok megsegítéséhez. Schmuck felvetette, milyen alapon várja majd el az MNB, hogy esetleges jövőbeli veszteségét a költségvetés állja, ha most nem teszi be a pénzt a közösbe.
  • Kevés devizatartalék. Az MSZP-s Tóth Csaba szerint kockázatokat rejt magában, hogy jelenleg a 2008-2009-es, alacsony szinten áll a devizatartalék.
  • Monetáris politika. Az LMP nem ért egyet a jegybank jelenlegi monetáris politikájával, amely szerintük szándékosan gyenge forintra játszik, hogy a jegybank bezsebelhesse az ebből származó árfolyamnyereséget.  
  • Rokonok. Szabó Tímea (aki nem tagja a bizottságnak) Matolcsy hétfői, 7,5 milliárd rokonáról szóló megszólalását vette elő, és arról érdeklődött, hogy ha mostanában így kibővült a rokonság köre, esetleg ő maga, vagy a sok bajbajutott magyar család is számíthat-e kedvezményes jegybanki hitelre, uniós pályázatok elnyerésére, stb. 

Matolcsy György majdnem minden felvetésre reagált valamit, bár az elején közölte, hogy valójában politikai támadásnak is tekinthetné az elhangzottak egy részét. Szerinte az MNB-alapítványokra továbbra is szükség van, ugyanis ezek segítenek Magyarországon meghonosítani a modern felvilágosult közgazdasági gondolkodást. Az "elvesztette közpénzjellegét"-témához annyit fűzött hozzá, a jegybank szándéka az alapítványok létrahozásával valójában a magyarországi "civil vagyon" gyarapítása lett volna, de mivel az alkotmánybíróságon a törvény nem állt meg, a Pallas alapítványok azóta is a törvénynek megfelelően közbeszereztetnek. Az MNB alkalmazottai pedig nem vesznek fel egy fillért sem az alapítványoknál viselt pozícióikért, tette hozzá.

A jegybank fizetési rendszerével kapcsolatban Matolcsy közölte, "botrány, hogy botrányosnak tartják" egyesek, ugyanis az MNB-alkalmazottak bérei a magyar pénzügyi szektor közepes sávját érik csak el, az unión belül pedig Magyarországnál csak Észtországban és Litvániában keresnek kevesebbet a bankárok. Alkalmazottaknak szóló kedvezményes hitelek 1969 óta vannak a jegybankban, régebben ezek kamatmentesek voltak, ma az alapkamat szerint kamatoznak, szerinte ez igazságos rendszer. 

A jegybankelnök szerint nincs pénzszórás, már csak azért sem, mert megszüntették a veszteségtermelő jegybankot. Ha nem lett volna vezetőváltás az MNB-ben, az elmúlt években sok százmilliárd veszteséget termelt volna az intézmény, és talán túlzottdeficiteljárásból sem került volna ki az ország, állította. A devizatartalék mennyiségét a Guidotti-Greenspan szabály alapján határozzák meg, ami kimondja, hogy az éves kötelezettségeknek megfelelő összegnek kell lennie, a magyar devizatartalékban most ennél valamivel több is van, közölte. 

Matolcsy azt mondta, meglátásuk szerint nincs szó túlfűtött gazdaságról és eszközoldali buborkéről, a bankokkal pedig semmilyen formában nem kivételeznek, sőt: a fogyasztóbarát lakáshitelt például ellenállás fogadta a pénzintézetek részéről.

Az árfolyamnyereség kapcsán a jegybankelnök közölte, az abból befolyt 136 milliárd forint most az eredménytartalékot gazdagítja, de ha befizetnék a közösbe, akkor sem lehetne a devizakárosultakat segíteni belőle, ugyanis a törvény szerint csak az államadósság csökkentésére használható fel. Ezt meg lehete változtati a jegybanktörvényben, de Matolcsy szerint jól van így, az ugyanis nem lenne jó, ha rövidtávú költségvetési céloknak rendelődne alá a jegybanki működés. Az MNB-nek jelenleg nincs sem árfolyam-, sem nyereségcélja, mondta. A nyereség pozitív, de nem azért keletkezett, mert kifejezetten ez lett volna a monetriás politika célkitűzése, egyébként pedig nagyobb része amúgy sem az átváltásból származott, hanem a kamateredményből, tette hozzá. 

A családjának sikereit firtató felvetésre Matolcsy a szokásos választ adta: Magyarországon senkit nem érhet hátrány a neve miatt, így az ő rokonai is ugyanúgy elindulhatnak uniós pályázatokon, mint bárki más, felesége pedig önszántából lemondott minden jegybanki alapítványi tisztségéről a házasságkötésük után. 

A kérdések és válaszok után a bizottság 9 igen és 4 nem szavazat mellett elfogadta a jegybank 2016-os beszámolóját.