Munkahelyteremtés nélkül is kaptak pénzt multik munkahelyteremtésre
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Megjöttek a friss üzemanyagárak, vakarhatja a fejét a kormány - Kiderült, mekkora a tényleges munkanélküliség Magyarországon
- Rég látott pénzeső zúdul a kulcságazatra, aki nem él vele, elbukik
- Nagy Márton személyesen is felszólította az üzemanyagpiaci szereplőket
- Megszólalt a Gazdasági Versenyhivatal a versenytörvény módosításainak elhalasztásáról
A kormány több esetben is úgy adott egyedi kormánydöntés alapján kötött támogatási szerződés formájában állami támogatást cégeknek, hogy a támogatás feltételeként megszabott munkahelyteremtésre már a szerződés megkötése előtt sor került.
KKM: Nem a szerződés megkötésétől kell számolni a munkahelyteremtést
Cikkünk megjelentése utána a Külgazdasági és Külügyminisztérium reagált az Mno.hu cikkére. A reakciót változtatás nélkül közöljük:
"A bázisértékek meghatározása nem a támogatási szerződés megkötéséhez fűződik, hanem a beruházás megkezdéséhez, amely sok esetben jóval a támogatási szerződés aláírása előtt, a támogatási döntéshozatali eljárás korábbi szakaszában megtörténik.
Ennek értelmében hibás és téves minden olyan megközelítés, amely a szerződés aláírásának időpontjához képest kéri számon a megteremtett munkahelyeket és beruházási költségeket.
Az uniós jogszabályok világosan kimondják: a munkahelyteremtést és a beruházási költségeket onnantól kezdve kell számolni, amikor egy cég elfogadja a kormány támogatási ajánlatát, és nem onnantól amikor a szerződést aláírják."
Az egyedi kormánydöntések alapján adott támogatások esetében többnyire három feltételnek kell megfelelniük a cégeknek a pénzért cserébe: a bevétel mellett szerződésben kellett vállalniuk, hány új munkahelyet teremtenek, és hány százalékban alkalmaznak felsőfokú végzettségűeket.
Ehhez képest az Mno.hu cikke alapján a Külgazdasági és Külügyminisztérium úgy kötött támogatási szerződést a Hell-csoport vállalkozásaival, hogy a cégek már a szerződés megkötésekor 600 munkavállalót alkalmaztak, miközben a szerződésben az volt az elvárás, hogy a 172 fős munkavállalói létszámot 492 főre növeljék. Az árbevétellel kapcsolatban 2020-ig 27 milliárd forint volt az elvárás, miközben a támogatás kiosztásakor a cégcsoportnak már 30,4 milliárd forint volt a nettó árbevétele.
A szintén támogatásban részesülő Continental azt vállalta, hogy a veszprémi gyárában a meglévő 1699 fő mellé 130 új embert vesz fel, és árbevételét 67 milliárd forint fölé emeli. Ehhez képest a szerződés megkötésekor már 2023-an dolgoztak a gyárban és az üzem árbevétele 73 milliárd forint volt. A lap által megszerzett dokumentumban szereplő listából csak a miskolci Takata teremtett valóban munkahelyeket, vagyis nem a meglévő létszámra kapott támogatást.
A jogszabályok szerint a kormányon kívül a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék, de az Európai Bizottság is ellenőrizheti a szerződésben foglaltak teljesülését, de nem egyértelmű, hogy volt-e bármilyen ellenőrzés. Mivel nem tiszta, hogy a külügy mi alapján osztja ki ezeket a pénzeket, a lap a Transparency International jogvédő szervezettel közérdekűadat-igénylési pert indított a külügyminisztériummal szemben a döntést megalapozó dokumentáció kiadása érdekében.
Az EU-s átlaghoz képest is sokat költünk nagyberuházások támogatására, ami jellemzően azt jelenti, hogy német multiknak adunk elég sok ingyenpénzt autóipari állásokért. A multik állami támogatásáról itt írtunk részletesebben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
