Tőkehal helyett hekk volt a halrudacskában

Nincs nehézfém a hazai halrudacskákban, viszont elég sok a jelölési hiba, derült ki a Nébih halrudacskatesztjéből. Harminc terméktípust ellenőriztek, tizenöt ellen indult valami eljárás.

Nehézfémet szerencsére nem találtak egyik készítményben sem, pedig az ipari szennyezésekkor, mezőgazdasági vegyszerekből, de még a levegőből is bőven kerülhet ilyesmi a természetes vizekbe. Ólmot, higanyt és kadmiumot mértek egyébként. 

A legtöbb gond azzal volt: nem jelölték jól, hogy a halrúd nem halfiléből van, hanem mondjuk aprított halból, ez tíz terméket érintett. A termékek sótartalma a jelzett szinten volt, fehérjéből viszont a jelzettnél kevesebbet mértek két terméknél is.

Érdekes volt még, hogy kalciumtartalmat is mérték. Az extrém magas kalcium-artalom arra lehet jó jelzés, hogy zsigerelés után az egész halat minden csonttal együtt ledarálják a spórolós élelmiszeripari  vállalkozók. Hat terméknél is kiugróan magas kalciumtartalmat találtak, ezek a CBA, az OceanCatch, a Vici, az S-budget, a Tesco Value és a Halrudak márkájú temékek voltak. 

A húsoknál egyébként kötelező feltüntetni, ha mindent bedarálnak, ki kell írni a termékre valahova a „csontokról mechanikusan lefejtett hús" feliratot. De nálunk a halrudacskáknál ez nem kötelező, nem is csinálják jellemzően. Emellett a halfajták azonosításánál egy terméknél az írták, hogy chilei szürke tőkehalból van, de sima hekk volt igazából. 

A Nébihnél csináltak belső kedveltségi tesztet is, ezen a Coop halfilérudak nyert, második a Tesco halrudak lett, harmadik a Gran Mare halrudak lettek. Általában véve azok teljesítettek jobban, ahol ki volt írva és tényleg halfiléből is készült a halrúd, nem aprított halból vagy bármi másból. Mondjuk pont a győztes Coop rúdjaiban volt messze a legtöbb arzén is, nagyjából 5-8-szor annyi, mint a többinél, de itt nem adtak meg határértékeket.