Semmit nem akart fizetni, hiába tűnt korruptnak Pintér embere

A kétezres évek egyik legnagyobb korrupciós ügyében, az Eclipse-ügyben eleve különösen enyhének tűnő ítéletek születtek, pedig a legszűkebben számolt kár is legalább 15 milliárd forintos. És akkor még távolról sem számoltuk azokat a tízmilliárdokat, amiket a gépkocsi-tulajdonosok fizettek ki a tökéletesen értelmetlen autóeredetiség-vizsgálatokra. 

A fordulatos Eclipse-ügynek itt olvashat alaposabban utána. A lényege, hogy a kétezres évekre az állam kitalálta, hogy autóeredetiség-vizsgálatokat tesz kötelezővé, ehhez pedig 2003-ban milliárdos szoftvermegrendeléssel bízott meg egy frissen alakult céget, az Eclipse-t. Ez a megrendelősdi éveken át folyt, számos titkosítással tarkítva, végül csak 2010-ben indult nyomozás az ügyben.

Eleve a milliárdos szoftver is néha teljesen kamu lehetett, de magára az eredetiségvizsgálatra sem volt az égvilágon semmi szükség, miután tökéletesen hatástalan volt, ellenben nagyon drága. Mindezt egyébként tudtuk is. Az egyik főkolompos az állami részről a megrendelő szerepében lévő vezető, Eiselt György volt. 

A Nemzeti Közlekedési Hatóság volt főigazgatója nem mondhatni, hogy visszafogottan intézte volna az állam számára botrányosan hátrányos szerződéseket, ugyanis nyíltan menő Mercedesekkel látta el őt és családtagjait az Eclipse.  Végül még ő is csak felfüggesztettet kapott, és vissza kellett volna fizetnie 14,4 millió forintot, a Mercedesek összesített használati értékét. És még rá se lehet azt mondani, hogy korrupt lett volna, a bíróság indoklása  szerint ugyanis csak a látszat volt kellemetlen, pontosabban:  

a gépjárművek használatával sérült a hivatali személyek befolyástól mentes működésébe vetett bizalom.

Eiselt György viszont még ezt sem érezte elég enyhének, ezért az Alkotmánybíróságtól (AB) kérte az ítélet megsemmisítését. Ezt utasította most el az AB, írja az Átlátszó. 

Eiselt Pintér Sándor egyik bizalmas beosztottjának számít, hiszen utóbbi országos rendőrkapitányként 1993-ban nevezte ki a főkapitányi titkárság vezetőjévé. Később ismét együtt dolgoztak az első Orbán-kormány idején, majd a kormányváltás után egy időre máshol dolgozott, de 2007. december 1-jén előbb a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalhoz tért vissza, két héttel később már a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalánál köztisztviselői jogviszonyban elnöki tanácsadó, majd programiroda vezető lett, 2009 augusztusától pedig stratégiai és módszertani főigazgató volt a hatóságnál.

Az ügy kirobbanásakor, 2010-ben helyettes államtitkár volt már az új Belügyminisztériumnál, de erről lemondott, hogy a tárca „hírnevét védje”, és a „gyanú árnyéka se” vetődhessen rá. Viszont lemondása után azonnal kinevezték főosztályvezetőnek Pintér Belügyminisztériumában, ahol nyugdíjig ott is maradt.Az Eclipse emellett az irodáját is Pintér Sándor cégétől bérelte.

Az egész per elég mulatságosnak is tűnhet,  ismeretlen időpontban a nyomozást vezető ügyészt leváltották, és több érintett nyomozót is félreállított az állam. Eközben némely érintett nyomozók arról számoltak be név nélkül, hogy a nyilvánvalónak induló ügy bizonyítékait ismeretlen hozzáférők módszeresen meghamisítják, némely potenciális tanúknak pedig felrobbantották a kocsiját. Az ügyben számos bizonyítéknak számító lehallgatási anyag egyszerűen eltűnt a rendőrségről, a nyomozást pedig ismeretlen időpontban titkosították.

Pintér lányát, Pintér Hajnalkát, az Eclipse közbeszerzési kapcsolattartóját ki sem akarták hallgatni a nyomozók. Eiselt mellett a  másik fő állami vevő, Ignácz István  soha nem lett gyanúsított, de még tanúként sem lett kihallgatva sem. Egyesek azt is próbálták elterjeszteni, hogy az Eclipse csupán egy bebukott titkosszolgálati cég volt a szocialisták alatt.

Ezt a vélekedést ugyanakkor erősen árnyalhatja, hogy az Eclipse tagjai nehezen parádézhattak volna jobban azzal, hogy irdatlan állami pénzeket kapnak szinte a semmiért. Az elvileg informatikai cég honlapjára csak annyi volt kiírva hogy "Welcome to the real world...", vagy épp nagy sportkocsiparkot tartottak, magánversenyeikhez néha kibérelték állítólag a Hungaroringet is.

Még érthetetlenebb lenne az a részlet, hogy akkor miért csaltak volna látványosan adót is az alaptevékenység mellett: ugyanis egyszerűen hamis építkezési számlákkal is növelték közben a költségeiket, milliárdos szinten. Ráadásul az eredetiség-vizsgálatokkal a szabályozók magyarok millióinak okoztak felesleges kárt közben országosan, egy évtizeden át.