A nagy gázüzlet és a százmilliárdos per mögötte

Újabb fontos céget vett meg az állami Nemzeti Közművek (leánykori nevén ENKSZ). Maga a társaság, az eddig francia kézben levő Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. is izgalmas, de bónuszként egy több százmilliárd forintos washingtoni per is lezárulhat. Nem meglepő, hogy végül összejött a nagy üzlet, hiszen a felek régóta dolgoztak rajta, ráadásul valóban találkozott a kereslet és a kínálat.

Francia exit

Lássuk először a franciák helyzetét. Az Engie (vagy korábban GDF Suez) gigantikus energetikai multi már nagyon el akart menni a magyar gázpiacról. Könnyű lenne mindezt Orbán Viktorra és a nem éppen a francia multinacionális cégeket támogató hazai gazdaságpolitikára fogni, de valójában

A kelet-közép-európai gázpiacok évek óta nem perspektivikusak. A franciák deklaráltan sokkal inkább Dél-Amerikára, illetve egy ideig Törökországra fókuszáltak (aztán Erdoğan aktivitását látva ebből mostanában visszavettek).

De mi volt a bajuk a mi térségünkkel? Pár év alatt csak Magyarországon évi 14 milliárd köbméterről 8 milliárd köbméterre apadt a gázfogyasztás. A gázpiac szenved, mert

• nincs népességszám-növekedés;
• mind nagyobb teret hódít a megújuló energia;
• a telek egyre enyhébbek;
• a gázalapú erőművek nem gazdaságosak.

Semmi sem volt biztató. Ezért a franciák a szabadpiaci tevékenységüket és az erőművüket (Dunamenti Erőmű) eladták a MET energiakereskedő cégnek, míg a lakossági szolgáltatást, illetve most az elosztóhálózatukat az állami gázcégnek (Főgáz, illetve NKM).

Az NKM eközben továbbra is lelkesen terjeszkedik, mint a mindenevő kisgömböc.

De mi is az az NKM? A hazai energiapiacon nem könnyű eligazodni. Mindenki folyton nevet változtat, leválaszt, összeolvaszt, értékesít. Az NKM neve még nem sokat mond az energiapiacon kívül, de ez a cég az a nagy hazai, állami lakossági közműcég, amelyet korábban ENKSZ-nek hívtak. Három területen is aktív

• a gázpiacon óriási;
• az árampiacon növekszik;
• a távhőpiacon pedig próbálkozik.

Megteheti

A mostani bejelentés szerint az NKM Nemzeti Közművek Zrt. vásárolt az Engie International Holding B.V.-től.

A gázszolgáltatásban erős állami cég most az elosztás területén aktív társaságot vett meg. Ezt megtehette, mert bár az unió megtiltotta a vertikálisan integrált társaságokat, de a tulajdonosi összefonódásokat nem, vagyis a magyar állam lehet ugyanott tulajdonosa a gázszolgáltatónak (kereskedőnek) és az elosztónak (hálózatüzemeltetőnek), csak nem tarthatja a két tevékenységet ugyanabban a cégben. Ahogyan például az E.ON-nak is lehet áramelosztó és kereskedő cége is.

A gigaper

A közlemény nem szól a tranzakció kapcsán egy további érdekes körülményről. Sőt, mondhatjuk, hogy ehhez a perhez az NKM-nek nincs is semmi köze.

De akkor ki perel kit? Az Engie Washingtonban (becslések szerint több százmilliárd forintos) pert indított a magyar állam ellen. Az ICSID nevű washingtoni választott bíróságon a francia fél azt rótta fel, hogy sérültek a befektetővédelmi elvek, amikor az állam a szabályozásával ellehetetlenítette a mostani adásvételben érintett hálózatok gazdaságos működtetését.

Ez a per vélhetően már nem lesz lényeges, jó eséllyel a franciák visszalépnek. A követelések egy jelentős része ugyanis a jövőbeli elmaradt nyereségtermelés ellehetetlenítéséről szól, így

Könnyen lehet, hogy az egész eljárás célja leginkább az volt a franciák részéről, hogy az adásvétel előtt az alkupozíciója javuljon.

Részletek

A tranzakció a hatósági jóváhagyásokat követően zárulhat. A vagyonértékelést független, nemzetközileg elismert szakértők végezték. Kóbor György, az NKM Nemzeti Közművek Zrt. elnök-vezérigazgatója rövid kommentjében jelezte, hogy a nyereséges elosztó társaság tökéletesen illeszkedni fog a nemzeti közműszolgáltatási rendszerbe.

Ez igaz, és az ország déli területein épül ki először mindenestül az NKM lakossági biznisze, vagyis a földgáz- és áramszolgáltatást – a szükséges hálózattal és ügyfélszolgálattal – már teljesen az állami NKM biztosíthatja az ügyfelek számára. A Nemzeti Közművek saját forrásaiból finanszírozza a tranzakciót tulajdonosi forrásbevonás nélkül.

(Borítókép:  Koszticsák Szilárd / MTI)