AB: Alkotmányellenes a Nemzeti Földalap vagyonát érintő szabályozás

Alkotmányos mulasztást és mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a Nemzeti Földalap vagyonát érintő hiányos szabályozás kapcsán az Alkotmánybíróság (AB) keddi nyilvános ülésén kihirdetett határozatában.

Az AB két indítványt vizsgált,

• az egyik esetében az indítványt beadók felvetéseit nem találta megalapozottnak, de mégis arra kötelezik az Országgyűlést, hogy módosítsák a törvényt egy részszabály miatt;
• a másik esetében viszont megalapozottnak találta az AB Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselőnek és további 51 ellenzéki képviselőtársának indítványát – írja az MTI.

Jobban kell védeni a magántulajdonba került Natura 2000 földeket

Az Alkotmánybíróság (AB) keddi nyilvános ülésén kihirdetett határozatában alkotmányos mulasztást állapított meg a Natura 2000 földek – ezekről ebben a cikkben írtunk részletesebben – értékesítésére és azt követő hasznosítására vonatkozó szabályozással kapcsolatban. A Natura 2000 földeken az élővilág védelme érdekében csak speciális természetvédelmi előírások betartásával lehet gazdálkodni.

A kormány a „Földet a gazdáknak!” program keretében sok Natura 2000 területet értékesített. Sallai R. Benedek LMP-s honatya és 51 ellenzéki képviselőtársa az erre vonatkozó szabályok megsemmisítését kérte az AB-től a természeti értékek védelme érdekében.

Kedden az AB kimondta, hogy a jogi szabályozás változatlansága esetén is

A jelenlegi szabályok pedig nem nyújtanak az állami tulajdonnal azonos szintű védelmet a magántulajdonba kerülő Natura 2000 területeknek. Az AB 2018. június 30-ig szabott határidőt az Országgyűlésnek a Natura 2000 földekkel kapcsolatban az alkotmányos szabályozás megalkotására.

Nem volt utólagos törvényesítés

A másik indítvány szerint a kormány és az Országgyűlés egyszerű többsége a „Földet a gazdáknak!” program keretében lefolytatott értékesítés utólagos törvényesítése érdekében hozta létre a vitatott rendelkezéseket, ami Sallaiék szerint alkotmányellenes.

A képviselők azt is indítványozták, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet összhangban van-e az alaptörvénnyel.

Bár az AB az indítvány felvetéseinek nem adott helyt, észlelte, hogy

Az AB szerint az alap földjeinek további értékesítése csak olyan mértékben lehetséges, amennyiben az még nem veszélyezteti az alap rendeltetésszerű működését, ezért arra kötelezik az Országgyűlést, hogy a törvényt módosítsák ennek megfelelően 2018. május 31-ig úgy, hogy 2019. évi költségvetést már ennek figyelembevételével fogadják el.

Az alap célja a természeti erőforrások – különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok – védelme és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított, hiányos szabályozás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a bevételeknek az államadósság csökkentésére fordítása e célok megvalósítását veszélyeztesse. Az AB döntése szerint azonban a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek további értékesítése csak olyan mértékű lehet, amely még nem veszélyezteti az alap rendeltetésszerű működését.

Mindezek miatt az AB kimondta: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná az alap kétharmados szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését.