Kelemen, Klementina
3 °C
7 °C

Duplájára fújná a magyar turizmust Rogánék szuperügynöksége

2017.10.17. 07:29
Előállt a kormány a nagy, 2030-ig terjedő turisztikai stratégiájával, amiből látszik: Orbánéknak nagy tervei vannak az ágazattal. Maga a stratégia gazdag buzzwordökben és nagyszabású álmokban, részletekben viszont nem annyira. Mindenesetre az biztos, hogy sok százmilliárdos állami projektek hivatkoznak majd erre a dokumentumra a következő 12 évben.

Hogy milyen kiemelten kezeli a kormány a következő évtized gazdaságfejlesztésében a turizmust, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy a terület fejlesztésére létrehozott állami szuperszerv, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) nagy tervét, a társadalmi vitára bocsátott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 című dokumentumot nem más, mint Orbán Viktor mutatta be hétfőn.

Egy desztináció mind felett

Az anyag első és második ránézésre is leginkább azt hivatott megindokolni, hogy szükség van egy olyan központosított szervezetre, mint amilyen a kormányon belüli kisebb torzsalkodás után létrehozott Magyar Turisztikai Ügynökség. A dokumentum szerzői láthatóan sok energiát fordítottak arra, hogy leírják, mennyi különböző feladat van a turizmus átgondolt fejlesztésében a konkrét fejlesztési tervek kidolgozásától és menedzselésétől a szakemberek képzésén át az egységes szabályozások megalkotásáig, amit legjobban egy MTÜ-szerű nagy intézmény tud elvégezni.

Az MTÜ létjogosultságát pedig egy nagyon érdekes, már-már komikus szakzsargonnal átitatott manifesztum alapozza meg, amelynek abszolút kulcsszava a „desztináció”. Ez egyébként annyira fontos szó, hogy összesen 281-szer szerepel a 110 oldalas szövegben, vagyis egy oldalra átlagosan 2,5 desztináció jut. A kedves olvasó pedig olyan mondatokból tudhatja, hogy itt szakszövegről van szó, mint hogy

az egyes motivációkra épülő turisztikai termékeket építő attrakciók közösen biztosítják a desztináció élménykínálatát.

Mindezzel az MTÜ szakemberei valami olyasmit akarnak kifejezni, hogy nem csak úgy összevissza kell fejleszteni a turizmust, egy kicsit itt, egy kicsit ott, hanem azon kell gondolkodni, hogy milyen élménycsomagot kap a kedves látogató, ha mondjuk Budapestre vagy Tokaj-Hegyaljára akar menni, pontosabban milyen élmények azok, amelyek miatt ide akar majd jönni, és azokat egy komplett csomagban kell tudni nyújtani.

Fejlődhet az ország

Az anyag szerint amúgy a turizmus mint iparág elég szépen fejlődik Magyarországon, főleg 2010 óta, viszont több állami segítséggel még dinamikusabban fejlődhetne. A stratégiában nagy célokat határoznak meg, például hogy

2030-ra közel kétszer annyi vendégéjszakát töltsenek turisták magyar vendéglátóhelyeken, mint tavaly,

27,6 millió helyett 50 milliót, amibe a külföldi és magyar vendégeket is beleszámolták. Emellett olyan célokat tűzött ki magának a kormány, pontosabban a turisztikai ügynöksége, hogy

  • 2030-ra a GDP 16 százalékát a turizmus adja a 2013-as 9,8 (és a 2016-os 10,5) százaléka helyett;
  • az ágazat a 2013-as 364 ezer fő helyett 2030-ra 450 ezer embert foglalkoztasson közvetlenül;
  • a Kisfaludy Szálláshely-fejlesztési Konstrukció keretében megújuljon 30 ezer szoba;
  • és az MTÜ levezényeljen 400 fejlesztést.

Ilyen fejlesztésből meg is van említve pár, bár túl sok konkrétum nélkül, amolyan „2030-ra ez már meglesz” stílusban. Itt van egy lista arról, hogy miket álmodik Magyarországra az ügynökség, a teljesség igénye nélkül:

Balaton: Itt annyi látványosság és élmény várja majd a turistákat, hogy a térség egész évben fontos nemzetközi prémium turisztikai célpont lesz. Mindezt wellnesshotelek fejlesztése, a Badacsonynál és Kis-Balatonnál kialakított látogatóközpontok, a felfejlesztett világörökségi helyszínek és megújított infrastruktúra-hálózat teszi majd lehetővé.

Felső-Tisza vidék: Magyarországnak ez a része lesz az ökoturizmus Mekkája a kerékpáros és vízitúra-infrastruktúra fejlesztésével, de lesz itt kulturális látnivaló (például a felújított kisvárdai vár és a Becsky–Kossuth-kúria) és egészségturizmus is (a fejlesztett kisvárdai fürdő képében). Tokaj pedig egy olyan prémiumdesztinációvá változik majd, ami méltó a környék jó híréhez és világörökségi címéhez.

Nyírség : Itt lesz Magyarország San Diegója, ahol a Nyíregyházi Állatpark mellé még egy másik „meghatározó tematikus park” is létrejöhetne az MTÜ szerint, de emellett fejleszteni lehet Sóstógyógyfürdőt, a Leveleki-tó környékét, a Sóstói Múzeumfalut, a nyíregyházi Szabadtéri Színpadot és a máriapócsi zarándokutat is.

Ezenkívül

  • megújul majd Sopron belvárosa és a Fertő tó partja;
  • a Hortobágy kihagyhatatlan, „ezt látnom kell” kirándulóhellyé változik;
  • a Dunakanyarban a Gran Budapest” koncepció keretében a gyorshajózást fejlesztenék;
  • valószínűleg bővíteni kell a ferihegyi reptér kapacitását, mert annyian akarnak majd Budapestre jönni; de szó van a vasút és úthálózat fejlesztéséről is.

Ezekhez a fejlesztési tervekhez vagy inkább ötletekhez árcédula még nincs csatolva, de az látszik, hogy az MTÜ Magyarország minden részére kitalált valami fejleszthetőt. A legtöbb fejlesztést amúgy EU-s forrásból – a gazdaságfejlesztő GINOP,  a területfejlesztési TOP, illetve ahol lehet, a közép-magyarországi VEKOP programból – fizetnék, bár utalnak a 3400 milliárdosra becsült Modern Városok Programra is.

Emellett sokszor szerepel a stratégiában a bizonyos Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program, amelynek keretében (a Kisfaludy Szálláshely-fejlesztési Konstrukcióban) szállodák pályázhatnak majd felújítási pénzekre, az MFB pedig külön Kisfaludy Turizmusfejlesztési Hitelprogramot indít, amelynek részeként turisztikai fejlesztésekre kedvezményes hitelt lehet majd felvenni. 

Azért lát kockázatokat is a turisztikai ügynökség, bár a számításba vett veszélyek többségével kapcsolatban elég optimista a jelentés. Az például csak valószínűleg bekövetkező, de alacsony kockázatként szerepel az anyagban, hogy esetleg kevesebb uniós pénzt kapunk majd 2023 után, mint eddig, az pedig nem túl valószínű, de közepesen kockázatos, hogy nem lesz elég magyar állami forrás a fejlesztések kivitelezésére, és nem sikerül megfelelő ütemben lehívni az uniós pénzeket. Ami viszont keresztülhúzhatja az MTÜ számításait:

  • ha egyszercsak recesszióba fordul a világgazdaság, és nem jönnek a betervezett turisták;
  • ha megerősödnek a versenytársak, és elszívják előlünk a vendégeket;
  • és mindenek felett, hogy tartós lesz az ágazatot már most is megterhelő munkaerőhiány.