Hamis ruhát veszünk legszívesebben

Tavaly óta enyhén emelkedett a hamisított termékek iránti kereslet a magyar lakosság körében, legszívesebben hamis ruhát vesz a magyar lakosság, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. A felmérés alapján leginkább a férfiak, illetve a Budapesten élők vásároltak a nagyobb arányban hamis terméket az elmúlt évben.

A válaszadók 15 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket. A kétes eredetű áruk megvásárlásával kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy nem történt jelentős elmozdulás 2010 óta, az idei eredmények alapján ugyanakkor látszik, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra sem egyforma mértékben érdeklődnek a fogyasztók a különböző termékkategóriák iránt.

A konkrét termékcsoportokra rákérdezve a válaszadók már jobban emlékeztek vásárlásaikra és 23 százalékuk jelezte, hogy beszerzett egy vagy több alkalommal nem megbízható forrásból származó terméket a felmérést megelőző egy évben.

amit a hamis illatszerek, élelmiszerek és szoftverek követtek 5, illetve 3-3 százalékkal. Hamis gyógyszereket pedig mindössze 1 százalék vásárolt. Enyhén javuló tendenciáról tanúskodik, hogy a fogyasztók aránya a hamis illatszerek, adathordozók és az élelmiszerek esetében kisebb mértékben csökkent tavaly óta.

A legnépszerűbb termékcsoportot tehát továbbra is a különböző ruha - és divatcikkek jelentik. A vásárlók csaknem kétharmada (64 százalék) piacon vagy az utcán szerzi be, további egyharmaduk (34 százalék) boltban vásárolja az ilyen termékeket.

Azért veszünk hamisat, mert olcsóbb

A hamis termékek vásárlásának körülményeivel és motivációival kapcsolatban általánosságban az is kiderült, hogy a válaszadók közel kétharmadának (62 százalék) döntésében az játszotta a döntő szerepet, hogy a hamis árucikk olcsó volt.

Amíg a ruházati cikkek és az illatszerek vásárlóinál a hamis termék választásának elsődleges motivációja az ár volt (68, illetve 80 százalék), addig az élelmiszerek, számítógépes programok és gyógyszerek esetében az interjúalanyok leginkább azért vették meg a hamis terméket, mert úgy vélték, hogy „nem volt gond annak minőségével”.

Németh Mónika, HENT titkára szerint optimizmusra ad okot, hogy évről-évre nő azon válaszadók aránya, akik pusztán az alacsonyabb ár miatt már nem vennének hamis terméket.

Ez a ruházati cikkek esetén enyhe visszaesést jelent tavalyhoz viszonyítva (66 százalék), de az illatszereknél és kozmetikumnál ez már 85 százalék, a letölthető számítógépes programoknál, valamint az élelmiszereknél és italoknál 85-85 százalék, a gyógyszerek esetében pedig rendkívül magas, 95 százalékos elutasítási arányt regisztráltak az elemzők.

Nem tartjuk helyesnek, de asszisztálunk hozzá

A válaszadók szigorúan ítélik meg a hamis termékek árusítását, mivel csaknem kétharmaduk (60 százalék) bűncselekménynek tartja a hamisítványok eladását, egyharmaduk (33 százalék) pedig a fogyasztót is felelősségre vonná.

Tavaly óta változatlan azoknak az aránya, akik a jelenleginél keményebben lépnének fel a hamisítókkal szemben: a megkérdezettek 63 százaléka a mostaninál szigorúbban büntetné a hamisítókat, viszont 13 százalékuk megengedőbb lenne velük szemben. 70 százalék szerint fontos a gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzés, míg csupán 9 százalék nem ért egyet ezzel.

A kutatásából az is kiderül, hogy a megkérdezettek 43 százaléka szerint a hamisítás veszélyes, míg 26 százalékuk nem tekinti a problémát annyira veszélyesnek, mint amennyire riogatnak vele. Emellett viszonylag jelentős a bizonytalanok aránya (31 százalék) is, vagyis úgy tűnik, hogy a kérdésben nem egyértelmű a lakosság állásfoglalása.

Ennek a jelenségnek ugyanakkor ellentmond, hogy a megkérdezettek 57 százaléka érzékeli a hamisítás munkahelyekre gyakorolt negatív hatását. „Hazánkban évente 11 ezer állás kiesése vezethető vissza a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó iparágakat sújtó hamisítás miatt, így az átlagot meghaladva sajnos az Európai Unió hetedik helyén állunk” – mondta a HENT titkára.