75 milliárdot oszt szét az MFB, indul a tülekedés

Igazán izgalmas vetélkedő zajlik éppen Magyarországon. A Jeremie-forrásokért vívott újabb fordulóban mindenki elindul a főnyereményért, aki csak számít. Van, aki nyíltan, van, aki valamilyen cég mögött, de akad, aki teljesen rejtőzködve.

De vajon kinek lesz a legjobb a szakmai anyaga, vagy még inkább kinek lesz a legnagyobb lobbiereje?

• Mészáros Lőrincnek? Csányi Sándornak? Hernádi Zsoltnak? Oszkó Péternek?
• Vagy valamelyik banknak? Az MKB-nak? A Takaréknak? Esetleg az OTP-nek?
• Esetleg a lakáslottósoknak? Vagy éppen az egyházi vagyonkezelőnek?

Láthatóan jelentősen megváltozott a forrásokért ácsingózó kör. Az talán érthető, hogy akikre korábbi nagy összegeket bízott a zsűri, így a csődbe ment Széchenyi Kereskedelmi Bank vezetői vagy a brókerbotrányt okozó Quaestor ma már nincsenek az indulók között. De vajon miért nem indult el a korábban még üzletet érző Varga Zoltán vagy Spéder Zoltán, illetve a KBC? Talán úgy érezték, hogy most nincs esélyük.

Politikai hátszéllel

Sok vihart kavart az elmúlt évtizedben az uniós Jeremie-források kiosztása. Ez az a konstrukció, amikor 30 százalék magánbefektetői forrás (önerő) mellé lehetett kérni 70 százalék közösségi (nagyrészt uniós) forrást, amiből aztán ígéretes startupokba, cégekbe lehet fektetni. A konstrukció most is nagyjából ez, bár az igényelt önerő már nem egységes.

Bár a programnak sikerei is vannak – szépen felépült az ökoszisztéma, egy-két valódi exitre is volt példa – a Jeremie-t sok-sok botrány, önfinanszírozás, kamucég vette körül eddig is. Mi is foglalkoztunk ilyen ügyekkel, de a Direkt36 és a Forbes is feltárt jó pár esetet.

Volt olyan kör, amikor még valamelyest dominálhatott a szakmaiság, aztán jöttek a politikailag jól fekvő csoportok győzelmei, illetve az eleve rengeteg pénzzel és nagymértékű hátszéllel rendelkező üzletemberek vagy cégek nagy sikerei.

Az indulókkal beszélgetve az a kép rajzolódott ki, hogy ezúttal a komoly hátszéllel rendelkezők is több forrásért jelentkeztek, mint a teljes kiosztható mennyiség, de mégis tapasztaltunk egy reményt, hogy akár Brüsszel miatt, akár más megfontolásból, de ezúttal lesznek majd szakmai alapon kiválasztottak is.

Nagy küzdelem volt

A pályázatokra vagy legalábbis a piacra rálátó forrásaink szerint a szakmai rátermettség és a politikai hátszél azért most is inkább fordított arányban állt egymással, éppen ezért nem lesz könnyű a bírálók dolga.

A pályázati kiírásnak vannak érdemei, forrásaink szerint az eddigi „lopászati” lehetőséget igyekezett a kiíró csökkenteni, viszont emiatt egy igen részletes, túlságosan is bürokratikus anyagot követelt meg az MFB, a pályázók olykor 800-1200 oldalas anyagokat adtak be.

Ami a mostani folyamatban talán a legérdekesebb volt, hogy rendkívül intenzív másodpiaca alakult ki a hazai tőkealap-kezelőknek, hiszen a Jeremie-pályázatok legújabb körére csak már aktív alapkezelőkkel lehetett pályázni.

Úgy tudjuk, hogy a kiírást nagyon komoly lobbi, illetve küzdelem előzte meg, az egyik lobbi azt szerette volna elérni, hogy csak olyan alapkezelők indulhassanak, amelyek már eddig is nyertek alapot, vagyis bizonyítottak, volt árbevételük. A másik lobbi igyekezett az alapkezelői múlttal nem, ugyanakkor jó politikai kapcsolatokkal rendelkező egyéneket is odaengedni a zsírosbödönhöz. Végül győzött az első lobbi, még akkor is, ha így például elsőre Mészáros Lőrincnek vagy Tiborcz Istvánnak sem volt kapcsolódási lehetősége a projekthez.

Ekkor indult az öldöklés, a még szabad alapkezelőkért, beszéltünk olyan alapkezelő-tulajdonossal, akit senki sem keresett meg üzleti ajánlattal, de olyannal is, akit négy-öt lobbicsoport is megkeresett. A piac két régi, eddig független szereplője is olyan banki partnert talált, amelyek remekül fekszenek a mostani rendszernél, de mások is szereztek „mentort”, csak ők rejtettebb megoldást találtak erre.

Mészárosék is a háttérben

A Primus Capitalban egyelőre csak kisebbségi részesedést vett az MKB-csoport, de Bruckner Zoltán, az alapkezelő vezetője nem tagadta, hogy a tranzakció-sorozat még folytatódhat. Úgy tudjuk, hogy gyakorlatilag a mostani Jeremie-körben már valójában az MKB vett részt, február végéig záródhat majd a teljes tulajdonoscsere. Az MKB lobbiereje biztosan nagy, ráadásul a bank önmaga megkülönböztető jegyeként eddig is a fintech-világ felkarolását próbálta megnevezni, így a pályázati részvétel logikus lépés volt. A DBH-csoportba pedig a Vida József – Mészáros Lőrinc világhoz köthető Takarék-csoport jelentkezett be partnernek.

Erdei Sándor, a DBH frontembere mindezt nem cáfolta, de jelezte, hogy csak a tulajdonostárs engedélyével adhat információt, végül nem kívánt nyilatkozni. A piaci versenytársaktól viszont azt hallottuk, hogy e cégben tartósan működhet együtt Erdei Sándor mint a szakmaiság és a Takarékbank mint a politikai támogatás záloga, ami annyiban mindenképpen újszerű lesz, hogy a Takarék-csoport eddigi holdudvarában nem sok innováció bukkant fel.

Több további tulajdonoscsere is történt, de ezek egy részénél még nincsen semmilyen nyoma a változásnak. És olyan szabadcsapatok is akadtak, ahol a továbbiakban sem várható színre lépés, mert a neves NER-képviselő vagy a valójában külföldi háttérember rejtett struktúrákban bukkan csak fel egyik-másik csoport mögött. Ugyanakkor állítólag azért sem lesz könnyű a bírálók helyzete, mert szinte mindenki nagyon komoly politikai támogatást tudhat maga mögött, vagy legalábbis megpróbál ilyet láttatni, lódítani magának.

Mint arról a Portfolio is beszámolt, jelenleg már értékelési szakaszban is van az a többféle közbeszerzés, amelynek keretében a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) összesen 75 milliárd forint kezelésére ad lehetőséget. A GINOP és VEKOP operatív programok keretében kiírt alapkezelői feladatokra tavaly december végéig lehetett egy rendkívül rapid pályázatban jelentkezni, a megadott témák között van smart city (okos város), információ technológia, agrár, fejlett jármű, fenntartható környezet és intelligens technológia.

Ők tizenheten

A hírek szerint végül 17 pályázó 51 pályázatot adott be. Igyekeztünk összeszedni az indulókat, de lehet, hogy az általunk feltárt kör nem teljes. A piac sok szereplőjével beszéltünk, azt kivétel nélkül mindenki megerősítette, hogy politikai támogatás nélkül mostanában nem megy.

Pályázott:

Erősen Fidesz-kötődésű cég, valaha Heim Péter fémjelezte, ez volt a Hemisphere, aztán Giró-Szász András közeli ismerősei, Serfőző Péter és Werner Péter korábbi befolyását emlegették a hozzáértők, azóta azonban úgy tudjuk, már Werneris túladott az alapkezelői érdekeltségén.

Erős fideszes csapat, komoly nyerési esélyekkel, NHB-s kapcsolatokkal. A cégvezető Kecskés Egon a balatonfenyvesi és alsóörsi kikötők körül vállalkozó Deák Gábor üzletember társa, ők a nagy vitorlázó hírében álló Szemerey Tamás (az NHB tulajdonosa) környezetéhez tartoznak. Rajtuk kívül a cégben a pályázatírói világ korábban rendkívül sikeres két üzletembere, Tóth János és Ducsai Ákos (Tenderauditot) bukkan fel. Ducsai akkor vált ismertté, amikor 2016-ban pár napig a Figyelő tulajdonosa volt.

Csányi Sándor OTP-vezér magánérdekeltségi csoportjához köthető alapkezelő, amely elsősorban az agrárpályázaton tűnik esélyesnek

Az alapkezelő az egykori Quaestor-világ üdvöskéje volt, Core Venture néven. Ezt a kellemetlen bélyeget azonban már maga mögött hagyta, mert a Carion-csoport vásárolhatta meg. A Carion onnan lehet ismerős, hogy ez az a cégcsoport, amelyik egyedül üzemeltethet lakáslottót Magyarországon.

Erdei Sándor magyar–holland fókuszú cége valaha az egyik legpolitikamentesebb alapkezelő volt, önállóan nem indult volna túl sok eséllyel, de immár összeállt a Takarékbank világával, így versenytársai nagy esélyesnek írják le.

Ez a volt X-Tech nevű alapkezelő, működő alappal, kevéssé ismert cégreprezentánsokkal. A legismertebb név a cég mögött Nemes Attila, egy sokféle vállalkozásban feltűnő üzletember, egyik cége, a TvNet 2006 és 2012 között a tőzsdén is jegyzett volt.

A Futó család érdekeltsége, amely korábbi győztesként szintén elindul, arról nem tudni, hogy lenne–e erős mentora.

Hernádi Zsolt alapkezelője. A Mol vezetőjének úgy látszik nem ment el a kedve a Jeremie-világtól, bár eddigi befektetéseit sok támadás érte, elsősorban a Puncs.hu portál miatt.

Az egykoron a Széchenyi Bankhoz és így Töröcskei Istvánhoz kötődő, de arról immár leváló csapatról a piac azt tartja, hogy leginkább egy somogyi vállalkozónak, Murányi Ferencnek van rá befolyása.

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter érdekeltsége, pályázati anyagáról azt hallottuk, hogy erős, ugyanakkor esélyeit csökkenti, hogy politikai pályája egy másik rezsimhez köti, és nemrég egy 15 milliárdos mandátumot már elnyert egy európai szervezettől (EIF).

Az egyházi vagyonkezelésben aktív Portus Buda Group Zrt., valamint a piarista tanítórend tulajdonában álló alapkezelő önállóan indul, nem lépett szövetségre politikai bizalmassal.

Az OTP-csoport társasága.

Régebben Bruckner Zoltán, most már elsősorban az MKB-csoport érdekeltsége.

Ez a cég valaha a Gattyán György vezette Docleré volt, de már egy jó ideje Albrecht Ottó (egykoron Cashline) érdekkörébe tartozik.

A Wallis-csoportba tartozó cégről azt gondolhatnánk elsősre, hogy kevésbé találja meg a helyét a jobboldal regnálása idején, de azért valahogy mégis nyerni szokott ez a világ.

E két alapkezelő legismertebb arcai, Nyíri Viktor és Zsembery Levente régi motorosok a kockázatitőke-szakmában, és valamiért most a piac azt gondolja, hogy különösen jó eséllyel indulnak neki a pályázatnak.

Borítókép: MTI Fotós: Róka László