Család, ahogy azt a KDNP elképzeli

Középpontban a család – Kereszténydemokrata családpolitika címen szervezett konferenciát a KDNP Család- és Életvédelmi Munkabizottsága. Mi pedig elmentünk rá, mivel Orbán Viktor nemrégiben közölte, hogy a kereszténydemokrácia az új hívószó, ebben a szellemiségben tervezik irányítani az országot a következő ciklusban, ráadásul a családügy kiemelt témája lesz a kormányzásnak.

A jezsuita Párbeszéd Házában rendezett eseményen alig több mint egy tucat érdeklődő jelent meg péntek délelőtt, zömében idősebbekből, és egy-két középkorúból állt a hallgatóság. Az előadóknak inkább közvetett ráhatása lehet a nagypolitikára, ugyanis nem (vagy legalábbis már nem) visz kormányzati szerepet egyikük sem, azt viszont jól illusztrálta az esemény, milyen szellemi hátországból táplálkozik a kisebbik kormánypárt (illetve jó eséllyel a Fidesz, hiszen ember legyen a talpán aki a két párt értékrendjét el tudja különíteni) által képviselt családpolitika.

A konferenciát Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki némi önkritikával azzal kezdte, hogy még a KDNP is kevés konkrét cselekvési programot talált ki a családokra célozva, az esemény célja pedig az, hogy itt a kormány által végrehajtható javaslatokat tegyenek. Mészáros elismerte, hogy mivel ők középosztályból jönnek, természetes módon alapvetően inkább a középosztály számára fogalmaznak meg programokat, de fontos lenne, hogy ezen túllépve olyan törekvések is legyenek, amelyek a társadalom alattiak integrációját célozzák, mert a magyar társadalom szétszakadt.

Az unió is ad pénzt családpolitikára

Először Fűrész Tünde, az előző ciklus család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára, újabban a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családpolitikáért (KINCS) nevű szervezet igazgatója beszélt. A Kopp Mária Intézet idén tavasszal jött létre, hogy az Emmi munkáját, a demográfiát érintő kormányzati döntések meghozatalát segítse háttérmunkával. Fűrész ismertette a nyolcévnyi Fidesz-kormányzás eddigi családpolitikai céljait és eredményeit, ezeket az irányokat a közelmúltban az Indexen is összefoglaltuk, ezért most külön nem részletezzük. Az intézetigazgató szerint 2010 előtt nem is létezett Magyarországon családpolitika, ezt az Orbán-kormánynak köszönhetjük, és bár sok még a tennivaló, minden cselekvési területen vannak már szép eredmények.

Talán kevésbé közismert, de az előadásból kiderült, hogy több uniós támogatással megvalósuló családtámogatási programot is futtat az Emmi, ezek között van olyan, amelyik Család és Karrier pontok felállítását célozza. Ezek funkciója, hogy segítse a nőknek a munka és a család összehangolását, a munkába való visszailleszkedést, és már több tucat megnyitott belőlük országszerte. A pontok helyi lakosokkal, szervezetekkel együttműködve a helyi jó gyakorlatokat (például önkéntes nagyiszolgálat nyugdíjasokkal, akik ráérnek gyerekekre vigyázni) is gyűjtik, céljuk lesz ezek elterjesztése.

Egy másik uniós program pedig azt tűzte ki célul, hogy a legérzékenyebb szakaszban, a születéstől az általános iskola elejéig a különböző területekről (bölcsőde, védőnői szolgálat, gyermekorvos, óvoda, stb.) összegyűjtse a gyerekek megfelelő fejlődésére vonatkozó jelzéseket, és így hatékonyabban lehessen fellépni, ha valami családi eredetű probléma van.

Bérlakásról ne is álmodjanak

Az előadás után az egyetlen halovány kritikai közbevetés az egyik Fűrész által említett cselekvési terület, az otthonteremtés kapcsán érkezett a közönségből, amikor felvetették, hogy szép dolog a csok, de nem lenne-e szükség állami bérlakásrendszerre is. A kérdező szerint ez azért lenne jobb, mert életszakaszonként más-más lakáskörnyezetre van szüksége a családoknak, a bérlés pedig mobilabbá tenné őket. A KINCS igazgatója szerint azért nincs a kormányzati lakás- illetve családpolitika homlokterében a bérlakásrendszer, mert

felmérések szerint a magyar lakosság a lakástulajdonlást preferálja.

Ez ugyan valóban így van, de azért viszonylag cinikusan hangzik egy olyan országban, ahol milliókat érintett a devizahiteles katasztrófa, amiből több tízezren még ma sem lábaltak ki, és szintén millióknak van közvetlen tapasztalata a lakásszegénység valamely formájáról. Ha választani lehet, természetesen mindenki azt preferálja, hogy szociális bérlemény helyett saját lakásban lakjon, de van, akinek a tulajdonlás csokkal együtt is nagyon távoli álom marad, velük pedig úgy fest, a jövőben sem tervez semmit kezdeni a kormány, hiába indult úgy a rendezvény, hogy a leszakadt rétegekre is célozni kellene programokat. (A kormány tavaly több mint ötször annyit (2. ábra) költött középosztályi lakástámogatásokra, mint szociális lakhatásra.)

Genderezés nélkül nem úsztuk meg

Másodikként Juhász Judit, a Kossuth majd a Katolikus Rádió volt műsorvezetője, jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia szóvivője beszélt. Ő Fűrésszel ellentétben nem próbált a politikailag korrekt, konfliktusmentes vonalon egyensúlyozni, rögtön belecsapott a genderlecsóba.

Szerinte pozitív fejlemény, hogy végre a katolikus egyház is középpontba állította a családot, ettől függetlenül nagyon nehéz a tömegmédiában tomboló közönségességgel, felszínességgel szemben képviselni a hagyományos keresztény értékeket, átadni a szeretet örömét. A relativisták átveszik az uralmat, a genderforradalommal többet foglalkozik a sajtó, mint a kereszténység tanításaival, még az ENSZ is a genderegyenlőséget állítaná a programjai középpontjába újabban. Az egyházat a nyugati világban rengeteg támadás éri, mondta, nem véletlenül, hiszen a tét a társadalmi intézmények fölötti ellenőrzés elnyerése.

A közbeszédből, a médiából Juhász szerint száműzik az olyan szavakat, mint az erény, bűn, szüzesség, paráznaság, önzetlenség, és helyettük az új, mindenhol felbukkanó kifejezés a gender, ami szerinte a szabadon választható nem fogalma. Elővette a már indulásakor nagy port kavaró ELTE gender studies (társadalmi nemek tanulmánya) mesterképzést, és skandallum gyanánt felsorolt néhányat az ott futó kurzusok közül. Hogy a szak valójában miről szól - pro tipp: egyáltalán nem arról, hogy szabadon választható lenne a nem -, arról a meghirdetésekor írtunk, itt tudja elolvasni.

Az MMA szóvivője arra is figyelmeztetett, hogy bár a relativista genderforradalmárok - akiknek legfontosabb terepe a szexualitás -

Szerinte ez nyugaton már ma is jellemzőbb mint gondolnánk, és ha nem vigyázunk, Magyarországra is átterjed a ragály. Az MMA-szóvivő gunyoros hangon részleteket is felolvasott egy spermabankból származó spermával megtermékenyült, két kislányt nevelő leszbikus párról szóló cikkből, ezt párhuzamba állítva azzal, hogy az ENSZ bezzeg az ellen tiltakozott, hogy a Lengyelországban inkubátorokban lehet hagyni a nem kívánt csecsemőket, mert akkor nem fogják ismerni a szüleiket. 

Juhásztól megkapta a magáét még a közmédia is, mert egy napon hét folytatásos szappanoperát látott a tévéújságban a Duna műsorán, valamint megszidott egy meg nem nevezett konzervatív napilapot, ami arra vonatkozó tippeket közölt, miből lehet észrevenni, ha a párunk félrelép. 

A közönségnek láthatóan tetszett a keményebb hang, Juhász Judit előadása után jött is egy sor egyetértő kérdés-kommentár, többek között a lényeg,

Az MMA-szóvivő szerint nehéz a genderügyben megtalálni a logikát egy egészséges embernek, de szakértők szerint

a magányos, atomizált, erkölcsi tartás nélküli embereken lehet a legtöbb pénzt keresni.

Hihetetlen, hogy ennyire nem érez felelősséget az a pár tucat beteg ember (köztük nyilván Soros), aki kézben tartja a világot, mondta. Felvetette azt is, hogy szükség lenne a megfelelő érvrendszerrel felvértezni az embereket a genderisták ellen, például a közmédiában dolgozóknak is jól jönne ilyesféle támasz, szemlélet-megerősítés. Erre egyébént rögtön jött is jelentkező a közönség soraiból egy nőtől, aki azt mondta, 15 éve foglalkozik “nőtörténeti kutatásokkal”, természetesen nem liberális szemszögből.

Új népegészségügyi programot követeltek

Juhász után megint nyugalmasabb vizekre eveztünk Jávor András nyugalmazott államtitkárral, aki az egészséges családról beszélt, és előadásának túlnyomó részében a magyar lakosság vitán felül nyomorúságos egészségügyi adatairól szóló ábrákat vetített ki. Rengeteg daganatos megbetegedés, alkoholizmus, rekordmennyiségű cigaretta, alacsony várható élettartam jellemzi a magyarokat, Jávor szerint ezért új, átfogó népegészségügyi programra van szükség, ami már azt is figyelembe veszi, hogy az egészség nem egyszerűen a betegség hiánya, hanem lelki, szellemi, szociális jóllét. Ezekhez pedig az egyik legfontosabb a harmonikus otthon. Az előadók többsége szerint ennek feltétele egyébként a szülők házasságban élése, többen is szörnyülködve hozták szóba, hogy ma már a gyerekek fele házasságon kívül születik. 

A volt államtitkár úgy vélte, az iskolai egészségfejelsztésre kell fókuszálni, és csak több ágazat együttes és összehangolt tevékenysége lesz képes jó irányba mozdítani a dolgokat. Arról, hogy Magyarországon talán még az alacsony termékenységi arányszámnál is nagyobb demográfiai probléma a nagy számú elkerülhető halálozás, mi is írtunk a legutóbbi témába vágó cikkünkben.

Bonyolódik a családi élet

Következőként Földi Rita klinikai szakpszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetője beszélt a családon belüli értékátadásról és a serdülőkori krízisről. Az ő előadása akár az egyetemen is elhangozhatott volna bevezető fejlődéslélektani kurzuson, többnyire politikai nézettől teljesen független gyermekpszichológiai és családszociológiai alapvetésekről beszélt.

Elmondta azt is, hogy változóban vannak a családok, a gyerekeknek gyakran gyengébbek a családi kötődéseik, mint régebben, és erős kortárs csoport befolyása, amire a folyamatos online kapcsolattartás is rátesz egy lapáttal.

A családi szerepeknél bonyolítja a helyzetet a munkamegosztás változása, a női munkavállalás elterjedtebbé vált, ugyanakkor a férfiak szerepe nem változott a köztudatban, ez a családon belüli aszimmetriákat, instabil házasságokat eredményezhet. Kutatások szerint a relatíve alacsonyabb státuszú férfiak az átlagosnál többet törődnek a gyerekeikkel, mint az egészen magas státuszú apukák, mondta Földi, pedig minden gyereknek fontos az apai minta, és statisztikák szerint jobban teljesítenek később azok a gyerekek, akikkel többet törődik az apjuk. Végül hogy azért ne hagyjon kétséget konzervatív nemiszerep-felfogása felől, egy férfiakról és nőkről szóló Karinthy-idézettel zárta: “Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába.”

Természetes szülés a fókuszban

Az előadók közül utolsóként Bálint Balázs szülész-nőgyógyász állt a színpadra, aki részt vesz az egyházi kórházak szakmai protokolljának kidolgozásában. Ezek az intézmények és a rájuk jellemző orvosi hozzáállás azért is érdekes, mert az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt, és nem mellesleg rengeteg közpénzt kapnak: a Betegápoló Irgalmasrend budai kórházának bővítését például közel 13 milliárd forinttal támogatja a kormány, miközben az intézményben deklaráltan keresztény szellemiségű nőgyógyászati központ működik majd, ennek fényében abortuszt például nem végeznek, ami az állami kórházaknál kötelező. 

A nőgyógyászati-andrológiai-családtervezési központ párja, a szülészeti és újszülött osztály a Bethesda Kórházban működik majd, a protokollon keresztül mindkét intézményre lesz hatása annak, miként gondolkodik Bálint Balázs a szülészetről. Az orvos előadásából kiderült, hogy inkább a hagyományos, természetes, kevéssé medikalizált szülést támogatja, és

Szerinte a túl sok császározásban az is tényező, hogy az orvosok feje fölött lebeg a perek réme, és gyakran inkább akkor is műtenek, ha a legapróbb gyanú felmerül, hogy nem lesz zökkenőmentes a szülés.

Bálint jó célkitűzésnek tartja, hogy a kormány a szülést is emberibbé akarja tenni, és örül neki, hogy már van törvényi lehetőség az otthonszülésre, de azt is közölte, hogy

Szerinte sok orvos és nővér nincs felkészítve az alternatívabb szemlélet alkalmazására a gyakorlatban, ezért a képzéssel kell kezdeni. Annak igazolására, hogy mennyi minden múlik a szülészeti csapat hozzáállásán, vetített egy saját kutatásból származó ábrát, melyen azt ábrázolta, bizonyos eszközöket milyen gyakorisággal alkalmaznak természetes szülést pártoló, illetve a medikalizáltabb szülést pártoló orvos-asszisztens csapatok ugyanabban a kórházban.

A grafikon szerint bár ezek a stábok ugyanolyan törvényi feltételek és fizikai körülmények között dolgoznak, jelentős különbség van a végeredményben, gátmetszést például majdnem háromszor olyan gyakran végeznek a medikalizált szemléletű stábok, de messze gyakrabban alkalmaznak császármetszést és oxytocin-injekciót is. Bálint azt mondta, a WHO-ajánlások is közelebb állnak a természetes szüléshez (pl. spontán indulhasson, szabad mozgás lehetősége fennálljon a vajúdás alatt, szükségtelenül ne avatkozzanak be az orvosok).

Kevesebb lombik és abortusz

Természetesen szóba került a két legkényesebb téma, az abortusz és a lombikbébik kérdése is. Bálint keresztény szemléletű emberként nem ért egyet a magzatelhajtással, ő maga még nem is csinálta soha, a törvény ugyanis lehetőséget teremt rá, hogy ha egy orvos lelkiismereti okokból nem szeretné, akkor ne legyen kötelező neki.

Olyan állítás nem hangzott el, hogy általánosságban nehezíteni, neadjisten betiltani kellene az abortuszt, bár az összes előadó szóba hozta, hogy még mindig túl sok gyereket vetetnek el Magyarországon, Bálint pedig azt mondta, örül, hogy a Bethesdában nem lesz ilyen beavatkozás. Az is kiderült, hogy

A lombikprogram jelenlegi változatával sem Bálint, sem az ezen a ponton közbeszóló Jávor András nem értett egyet, mivel Magyarországon az a módszer, hogy több embriót hoznak létre, mint ahányat beültetnek, a felesleges embriókat pedig gyakorlatilag halálra ítélik, mondta. Jávor szerint nincs más értelmes határa az emberi létnek, mint a fogantatás pillanata, ezért elfogadhatatlan az embriók elpusztítása. Bálint szerint jobban kéne támogatni a természetes meddőség elleni eljárásokat, az Irgalmasrendi kórházban kialakítandó meddőségi központban ezeken lesz a hangsúly a lombik helyett. A kormánnyal jelenleg is folyik tárgyalás arról, hogy az egyházi fenntartású intézmény kapjon egy nagyobb összeget arra, hogy fedezni tudja az ehhez szükséges laborvizsgálatokat, mondta.

Az orvos azt mondta, jövőképe, hogy az egyházi kórházakban olyan referenciaszülészetek jöjjenek létre, amelyek a minél természetesebb szülést, a kórház biztonságát, a választás lehetőségét, a segítő közeget testesítik meg.