A Mészáros-csoport harmadszor varázsol

Harmadszor van Budán kutyavásár, visszatérően varázsol kevésből hatalmas értéket a tőzsdén a NER. Ráadásul ez nem olyan, mint a megmagyarázhatatlan bűvésztrükkök, itt végig jól látható, tökéletesen nyomon követhető a varázslat.

A nyilvános tőzsdei jelentésekben ugyanis az a szép, hogy szinte minden cégvezető, minden igazgatóság tudatában van a nyilvános tőkepiac súlyának és a jogi felelősségnek, ezért a riportokban általában mindenki igyekszik igazat írni. Az már más kérdés, hogy vajon elolvassa-e a szélesebb közönség vagy legalább a tőkepiaci közvélemény ezeket a részletes, a tőzsde honlapján is fellelhető beszámolókat.

Új tulajdonos

Cikkünk tárgya, az informatikai 4iG Nyrt. november 15-én publikálta háromnegyed éves riportját, és az aláírók, vagyis Jászai Gellért elnök és Tóth Béla Zsolt igazgatósági tag őszinte és érdekes olvasmányt állítottak össze.

A vezetők leírják a cégről, hogy 2018 egy új korszak kezdetét jelenti a 4iG történetében, mert a Konzum–Opus-csoport (más helyen konkrétan a Mészáros-csoport kifejezést használják a szerzők) lett a tulajdonos, és az új háttér biztosítja, hogy a társaság a hazai informatikai piac legdinamikusabban növekvő szereplőjévé váljon. A cég menedzsmentje szerint az új tulajdonosi háttér révén mind a piaci, mind pedig az állami szektorban új informatikai lehetőségek válnak elérhetővé. Ez biztosan így van, más kérdés, hogy a NER-világban a legtöbben tagadni szokták, hogy a tulajdonosi kör határozza meg azt, hogy például az állami tendereken nőnek az esélyek.

És lőn!

Nagyon leegyszerűsítve az üzenetet: „Pusztán azzal, hogy Mészáros Lőrinc lett a cég tulajdonosa, hasítani fogunk!” A piac valójában már korábban megértette az üzenetet, az idei évet még csak 205 forintos árfolyamon kezdő 4iG Nyrt. immár 2100 forinton forog, és az 1000 százalékosra (!!!) ugró árfolyam alapvetően azután alakult ki, hogy Mészáros Lőrinc júniusban bevásárolt a cégbe (azóta 1700 forintot lépett feljebb az árfolyam).

Ma ez már szokványos történet – mondhatjuk, hiszen láttunk már ilyet a Konzum, az Opus vagy az Est Media esetében is. Utóbbit azért vegyük ki a felsorolásból, mert azt mások valósították meg, de a három teljesen hasonló, Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért meghatározta történetből jól kirajzolódik, hogy mi is ez a csodarecept.

Hogyan zajlik tehát Magyarországon egy újfajta speciális értékteremtés, a NER-es midcap (közepes kapitalizációjú céggel megvalósított) sikersztori? Figyelem, aki a tőzsdén hamar felismeri, hogy megint jön ez a modell, és van kedve ebben részt venni, rendkívül jövedelmező befektetésre tehet szert.

A mesterterv pár lépésben

Nézzük a szokásos lépéseket.

1. Adott egy nem túl izgalmas, régóta vegetáló tőzsdei részvény, stagnáló vagy eső árfolyammal.
2. Mészáros Lőrinc emberei megtalálják a papírt, és a Mészáros-csoport beszáll. Az új tulajdonosok azonnal be is lengetnek valami szép jövőt, növekedési sztorit, felvásárlási terveket, apportokat.
3. Az árfolyam rögtön emelkedni kezd, Mészáros Lőrinc nevére ugyanis a kisbefektetők, a spekulánsok azonnal megérzik a pénzszagot, egymást eltaposva szaladnak papírt vásárolni, mert azt gondolják, hogy ennek a befektetőnek általában szoktak sikerülni a tervei, ha ő indul el egy iparág vezető pozíciójáért, az állam ebben nem hátráltatni, hanem segíteni fogja.
4. Amikor már viszonylag magas az ár, mert pusztán a reményre, a hitre sokan vásároltak, akkor a magas árfolyamú részvényekkel már valóban el lehet kezdeni a „cserélgetést”, vagyis a társaság drága saját részvényeiért cserébe elkezd cégeket venni.
5. A folyamat tetszőlegesen folytatható, hiszen ha elfogynának a cserébe adható részvények, tőkeemelésekkel újak bocsáthatók ki, és az újabb és újabb vásárlásokkal, a cégapportoknak hála, tényleg felépül egy nagy tőkeértékű szektorális csoport, láttunk ilyet már ipari érdekeltségekkel (Opus Global), turisztikai érdekeltségekkel (Konzum), most jöhetnek az informatikaiak (4iG).

A 4iG esete

A 4iG, vagyis a legújabb sztori receptkönyve kicsit részletesebben, pár lépésben így nézett ki:

2018. június 6-án a Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért jellemezte üzleti kör (az Opus, a Konzum PE Magántőkealap, illetve egy Repro nevű, szintén a Konzum-csoport kezelte magántőkealap) bejelentette, hogy közel 50 százalékos részesedést vásárolt a 4iG-ben. Nyilván nem túl drágán, mert májusban, amikor a vásárlások történtek, még nem volt magas a részvényár.

Az új erők megérkezése után már az első közleményben benne volt, hogy új éra jöhet, elsősorban azért, mert az Opus Global könnyen a 4iG-nek adhatja a Takarékinfo nevű cégben meglevő érdekeltségét. Ez a sokmilliárdos árbevételű, érdekes múltú cég fejleszt informatikát a takarékszövetkezeti szektornak. Márpedig ebben a szektorban annyi a fejlesztés, az integrációs feladat, hogy bizton lehet további megrendelésekre számítani.

Új emberekkel

Hamarosan a 4iG lecserélte a testületeit, a vezetőit. A Mészáros-világból ismert nevek érkeztek. Jött Jászai Gellért, Linczényi Aladin, Tima János, Ódorné Angyal Zsuzsanna, aki rájuk keres, meglátja, hogy a korábbi sztorikban is volt szerepük. Hamarosan – igaz, egy kis fáziskéséssel – Zibriczki Béla lesz az új vállalatvezető. Az ő neve így talán nem annyira ismerős, de a bennfentesek tudják, hogy neve garancia arra, hogy a dolgot legfelül is támogatják, Zibriczki Béla ugyanis abból a Symmetria nevű cégből érkezett, amit a sajtó, például a Népszava a Tiborcz István-féle üzleti kör informatikai lábának gondol.

Ennyi információ után a tőzsdei kisbefektetők már „hisznek”, vélhetően azt gondolják, hogy Magyarországon (mint a világon bárhol) a nagy informatikai beszerzések erősen kormányzatfüggőek, a 4iG biztos kap majd megbízásokat, meg fog tudni venni versenytárs cégeket. Így a 4iG hiába volt veszteséges 2017-ben (nagyságrendileg 17 milliárd forintos forgalomhoz félmilliárdos mínusz párosult), hiába esett ki a Microsoft viszonteladói köréből, mindenki abban bízik, hogy érdemes tartani a 4iG-papírokat.

Ha ugyanis igaz a remény, hogy az állam tényleg szeretné a későbbiekben megbízásokkal kitömni a céget, akkor könnyű lesz nyereséget termelni. Ennek a jövőbeli esélynek ugyan konkrétan semmilyen elemét nem látjuk, de a nagy állami vállalatok, a Paksi Atomerőmű, az MVM, a Szerencsejáték rengeteget költenek IT-ra, aki odafér a kondérhoz, nem szokott rosszul járni.

Itt még nem tartunk

Az Opus Global vagy a Konzum hatalmas cégportfólióját már ma is lehet látni. A 4iG-vel még nem tartunk itt. Ma még nincsen áttörés, egy decemberi közgyűlés ugyan majd egyesítheti a ma több cégből álló csoportot, beolvadnak a különböző leányvállalatok (az Axis Rendszerház, a Humansoft és a Mensor3D Kft.) is az anyavállalatba, de ez még nem érdekes. Ez csak a meglevő csoport újracsomagolása. Ha azonban már elég magas lesz az árfolyam, jöhet a nehezebb fázis, meg kell szerezni a piacon elérhető értékes kapacitásokat.

Ha pedig ez is megvan, akkor jön majd az igazán nagy kihívás, az sosem kérdés, hogy a Mészáros-csoport cégei itthon sikerre ítéltek. A médiaérdekeltségekbe kerül majd állami hirdetés, az agrárcégek jó finanszírozást kapnak a bankoktól, a szállodáknak lesz esélyük uniós forrásból finanszírozott felújításokra.

A kérdés a nemzetközi szint

A nagy kérdés azonban mindig a piac, a külföld. Abban a hatalmas konglomerátumban, ami a tőzsdén épül, megérkeznek-e a valódi piaci sikerek is, például az ígéretes ipari kapacitások megállják-e helyüket az exportpiacokon is?

Ennek egyfajta próbája el is indult már. A Goldman Sachs és a Renaissance Capital szervezésében a Konzum Nyrt. menedzsmentje Frankfurt, Stockholm, London, Helsinki és Tallinn érintésével nemzetközi roadshow-ra indult, hogy a nemzetközi befektetőknek is bemutassa ezt a tőzsdei világot.

Jó nevű befektetési bankot felvenni nem nehéz, emlékezhetünk a JP Morgan szerepvállalására az MKB eladásában. A neves közreműködő el is adta az MKB-t, de ha ma ránézünk a tulajdonosokra, úgy tűnik, hogy a JP Morgan Mészáros Lőrinc és Szemerey Tamás birodalmába segítette a bankot. A Konzum–Opus-világ egészen biztosan nem ezért fizeti meg a neves házat, hiszen Mészáros Lőrinc miért fizetne azért, hogy önmagától, önmagához juttasson papírokat. A megbízás tehát valódi, izgalmas kérdés lesz, hogy sikerül-e ennek a tőzsdei részvénytípusnak külföldi alapokat megnyerni.