Baljós árnyak között is 4 százalékos növekedést vár a kormány

Megjelent a magyar kormány Európai Uniónak benyújtott, legújabb konvergencia programja, amelyben a makrogazdasági folyamatok elemzése (és a kormány elmúlt 9 évének hangos dicsérete) mellett arra is tesz előrejelzéseket, hogy hogyan alakulnak majd a magyar gazdaság legfontosabb makrogazdasági mutatói. Ezekben első látásra látni némi ellentmondást, és sok reménykedést, hogy a kormány nemrég kitalált programjai majd nagyon jól működnek.

A gazdaság kormányok és befektetők számára is talán legfontosabb mutatója a GDP növekedési üteme, úgyhogy nézzük meg, itt mit jósol a kormány. A konvergencia program szerint a magyar gazdaság a tavalyi 4,9 százalékos növekedés után 

Ezen a ponton jön a konvergencia program első önellentmondása, ugyanis míg a magyar növekedési kilátásokkal a kormány nagyon-nagyon optimista, jóval optimistább, mint mondjuk az IMF (amely legutóbb javítva a magyar kilátásokon idén 3,6, jövőre pedig 2,7 százalékos növekedést vár) vagy a Magyar Nemzeti Bank (amely március végén, szintén javítva a korábbi kilátásokon idén 3,8, jövőre pedig 3,1 százalékos bővülést jósol), addig az előrejelzést megelőzően a kormány hosszú oldalakon ecseteli, hogy mennyire véget értek a bő esztendők és hogy bizony jön a válság, de legalábbis a konjunktúra vége. Az egyik ezt tárgyaló résznek konkrétan az a címe, hogy  "baljós árnyak a világgazdasági konjunktúra felett".

Hogy mik ezek a baljós árnyak, abban nincs túl sok újdonság, szinte minden elemző azt várja, hogy a világ legnagyobb piacai közötti kereskedelmi feszültségek, a brexit okozta bizonytalanság és hasonló tényezők miatt lassulni fog a globális gazdaság. A kormány ehhez még hozzáteszi, hogy úgy látszik, úgy általában kifújta magát a konjunktúra, a legnagyobb gazdaságok, mit az EU vagy az USA egyszerűen nem tud tovább növekedni olyan ütemben, mint eddig (ami eddig se volt annyira mutatós),  "a világgazdaság növekedése az elmúlt évben elérte ciklikus tetőpontját", úgyhogy egyszerűen vége. Ezt még annyival egészíti ki, ami a magyar növekedésnek elég rossz hír kellene, hogy legyen, hogy az autóiparnak sem megy igazán jól, az "mind keresleti, mind kínálati oldalon kihívásokkal küzd."

Egy annyira nyitott, ráadásul az autóipartól és annak külföldi felvevőpiacaitól annyira függő ország, mint Magyarország számára ezek mind nagyon szomorú hírnek kellene, hogy számítsanak, de a kormány szerint van annyi a magyar gazdaságban, hogy 2023-ig be se nézzünk a 4 százalékos növekedés alá. Ezt egyrészt az olyan beruházásoktól várja, mint a debreceni BMW-gyár (látják az ellentmondást?) vagy a Samsung SDI gödi gyára (itt csak azért nincs nagy ellentmondás, mert a kormány a konvergencia programban is nagy reményeket fűz az elektromos autók fejlesztéséhez).

A kormány ezektől egyrészt a foglalkoztatás és a termelés hatékonyságának növekedését, másrészt a fogyasztás további pörgetését várja. A kormány reményei szerint

• A versenyképességi program  idén 0,33, 2021-ben 1,1, 2023-ban pedig 0,88;
• a családvédelmi program pedig idén 0,28, 2021-ben 0,86, 2023-ban pedig 0,72 százalékkal

járul majd hozzá a GDP növekedéséhez.

A programban az áll, hogy a magyaroknak még mindig elég sok megtakarításuk van, pontosabban hogy a megtakarítási ráta a GDP arányában nálunk a legmagasabb, ami azt jelenti, hogy a magyarok csak mostanában mertek elkezdeni költeni, ez a folyamat pedig még pár évig pörgeti a magyar gazdaságot.

Bár igaz, hogy a növekedést már egy ideje részben a bérnövekedés és a fogyasztás pörgeti, és a kormány erre is számít a továbbiakban, a fenti ábrán látszik, hogy 2021-től a kormány arra is számít, hogy a nettó export is pozitívan járul majd hozzá a növekedéshez, ami egyelőre még negatív. Vagyis egyrészt többet ad majd el külföldre a magyar gazdaság, mint amennyivel az éppen felpörgő belső fogyasztás és behozott termékek feldolgozására épülő ipar növeli az importot, másrészt annyira azért nem lesz bajban az éppen "baljós árnyak" fenyegette világgazdaság, hogy ne akarná és tudja megvenni a magyar árukat, nagy részt autókat és azok alkatrészeit. Persze ebben olyan remények is megmutatkoznak, mint az, hogy Magyarország az elektromos autóalkatrészek, elsősorban akkumulátorok termelésének egyik főszereplője lesz. 

Érdekesség még, hogy míg a kormány azt írja, hogy a jövőben "a hatékonyság és a tőkefelhalmozás kerül előtérbe, azaz a munkaintenzív, mennyiségi növekedésről a minőségi fejlődés felé terelődik a hangsúly", addig, ahogy azt egyesek a közösségi médiában kiszúrták, 

A 2018-as és a most megjelent konvergencia program grafikonjait egymás mellé téve látszik, hogy tavaly a kormány még azzal számolt, hogy a termelékenység növekedése jóval nagyobb, a ledolgozott munkaórák pedig sokkal kisebb részben járulnak majd hozzá a növekedéshez, mint amivel most számol a kormány. Hogy ennek van-e valami köze a tavaly decemberben elfogadott túlóratörvényhez, az sajnos nem derül ki a programból.

A program nem csak a növekedéssel foglalkozik, azt is előrejelzi, hogy az államháztartás bevételei visszaesnek majd a következő 5 évben. Ahogy az alábbi táblázatban látható, a kormány arra számít, hogy csökkennek az adókból és járulékokból befolyó bevételek és az EU-s transzferek is, ennek hatására pedig 2020 és 2023-között a GDP 43,3 százalékáról 39,4 százalékára esnek az állam bevételei. 

Ezzel párhuzamosan viszont az állam kiadásai is csökkennek majd. A GDP 9,8 százaléka helyett 2023-ra például csak 8,5 százalékát költi majd például a munkavállalók jövedelmére, vagyis további bürokráciacsökkentésre lehet számítani a következő években. Emellett társadalmi juttatásokra is kevesebbet költ majd a kormány, a GDP 12,5 százaléka helyett 11,4 százalékot. A kormányzati kiadások összességében a kormány tervei szerint a GDP 44,8 százalékáról 39,4 százalékára csökkennek majd.