Ha a kormány lassítani akarja a népességfogyást, akkor béremelésre és bérlakásokra van szükség

• A születésszám csökkenése globális trend. 2010-ben 27 államban csökkent legalább 1 százalékkal a népesség, 2050-re már 55 ilyen ország lesz. A kormányok ezeket a folyamatokat a várható élettartam emelésével, a bevándorlás és a gyerekvállalás ösztönzésével tudják mérsékelni.
• Az Orbán-kormány kiemelten fontos témának tartja a demográfiát, pontosabban azt, hogy a születésszám növelésével, migráció nélkül megállítsa a lakosság természetes fogyását, azonban ez a cél megvalósíthatatlan.
• 1981 óta a népességszám megtartásához szükséges 2,1 alatt van a termékenységi arányszám, ezért az elöregedés miatt gyorsan csökken a gyerekvállalási korban lévő nők száma is, évente 20 ezerrel. Ez azt jelenti, hogy ha a gyerekvállalási kedv hirtelen emelkedni kezdene a magyarok körében, akkor is csökkenne a népesség.
• GDP-arányosan számolva Magyarország költi a legtöbb pénzt családpolitikára az egész világon, kiugró sikert mégsem tud felmutatni a kormány. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megrendelt egy tanulmányt, ami megvizsgálta, hogy mi lehet ennek az oka.
• Kiderült, hogy a kormánynak vannak mérsékelten sikeres intézkedései, de pazarlóan költ, és a rendszernek összességében igen alacsony a hatása. Ráadásul a jelenlegi családi támogatások egy része az első gyermek megszületését nem csak nem ösztönzik, még későbbre is tolják.

A tanulmány csütörtöki bemutatóján hamar elhangzott, hogy az EB magyar képviselete nem akar politikai állításokat tenni a családpolitikáról, kizárólag az eszközök hatásosságát akarták felmérni, amikor a tanulmányra kiírták a pályázatot, amit a Hétfa Kutatóintézet nyert meg. Ők 2000-től 2015-ig vizsgálták a magyarországi helyzetet, és a korábbi, MSZP-SZDSZ-kormányok családpolitikáját is belevették a kutatásukba.

Az első gyereket nem ösztönzik

Az eredményeket ismertető Szabó-Morvai Ágnes vezető kutató elmondta, hogy a magyar támogatások leginkább a harmadik gyerek vállalását segítik, a kétgyerekesek között meg is ugrott az újabb gyerek vállalásának esélye. Ez azonban a demográfiai fordulathoz messze nem elég.

Viszont az első gyerekek mielőbbi megszületését kevésbé ösztönzi a magyar családpolitika, ami azért baj, mert minél későbbre tolódik az első gyermek megszületése egy családban, annál kisebb az esély arra, hogy további gyerekeket vállalnak a szülők. Ezen a kutató szerint az tud változtatni, ha az anyának van biztos állása, és vissza tud térni szülés után a munkaerőpiacra, a korábbi státuszának megfelelő pozícióba, ez viszont nem olyan egyszerű.

A jelenlegi kormányzati családpolitikai kiadások leginkább a jobb anyagi helyzetben lévő társadalmi csoportok születésszámára hatnak, és főleg a nyugati országrészben sikeresek. Azon családoknál mérhető a legnagyobb hatás, ahol a nő foglalkoztatott, legalább érettségivel rendelkezik, valamint betöltötte a 30. életévét. (Ha nagytotálban nézzük a képet, akkor egyébként nem a célzott csoportoknál, hanem éppen a szegényebb országrészekben, a fiatal és tanulatlan nők körében nő leginkább a születésszám.)

Az is elhangzott, hogy a népességfogyás megállítása elérhetetlen cél, de a lassítására van esély, ehhez azonban az első gyermekek mielőbbi megszületését kellene ösztönözni, és komoly reformokra is szükség van, ugyanis a magyar családpolitikai rendszerben jelenleg

A gyed és a csed összege a korábbi kereset alapján van meghatározva, akkor a legmagasabb, ha az anyák jól fizető állást hagynak ott a gyermekvállalásért cserébe. Emiatt sok családban évekkel is elhalasztják a gyerekvállalást. A kutatás szerint ez a hatás rossz és jó gazdasági környezetben egyaránt megfigyelhető. Ráadásul a kutatók szerint az első gyerek vállalásának teljesen más mozgatórugói vannak, mint a másodiknak, vagy a harmadiknak, elsősorban a munkából származó jövedelmek és a nő foglalkoztatása befolyásolja.

Joggal félnek a nők

Amióta a kétkeresős családmodell lett az általános, azóta a nők számára a gyermekvállalás azzal jár, hogy hosszabb-rövidebb időre kiesnek a munkaerőpiacról. Magyarországon inkább hosszabb időre, Köllő János közgazdász korábbi kutatása alapján ez az idő sok esetben 5 év is lehet. Minél később tér vissza az anya, annál rosszabb helyzetbe tér vissza, fizetése alacsonyabb lesz, a kapcsolati hálója fellazul.

Az adatok azt mutatják, hogy a nők a biztonságot, stabilitást várják el, inkább ezután hajlandóak anyának állni. És ez teljesen érthető, ha az ember ránéz a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányaira különböző csoportonként: egy, a gyermekét egyedül nevelő szülő 40 százalék eséllyel lesz szegény Magyarországon, két szülő egy gyermekkel ehhez képest jóval alacsonyabb, 16,4 százalékos eséllyel. És a gyermeküket egyedül nevelő szülők szinte minden esetben nők.

Az otthonteremtési támogatás a leghatékonyabb

A kormány dicséretet kapott a bölcsődei férőhelyek tervezett emelése miatt. Bár ehhez kapcsolódva Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének felkért hozzászólója elmondta az előadás után, hogy az állami rendszert és a magánszektort közelebb is lehetne hozni egymáshoz. Az alapítványi, nonprofit kézben lévő intézmények jelenleg nagyon szelektívek társadalmi státusz alapján, de ezt az állam képes lenne kezelni, ha a szülők a kezükbe kapnák az állami bölcsődei támogatást, és ezután a döntési szabadságukkal élve eldönthetnék, hogy hol, melyik bölcsődében szeretnék elkölteni a normatívát, hova íratnák be a gyereküket.

A bölcsődei lefedettség 1 százalékpontos növekedése a Hétfa kutatása szerint 1,28 százalékkal növelné a születési valószínűséget. Azaz, ha sikerül 45 ezerről 70 ezerre növelni a bölcsődei helyek számát, ahogy azt a családvédelmi akciótervben vállalta a kormány, akkor ezzel évente 5400-al növelné meg a megszülető gyerekek számát. Ez jelentős siker lenne, 2018-ban összesen 90 ezer gyermek született Magyarországon. Idén a bölcsődei férőhelyek növelésére 95 milliárd forintot tervez elkölteni a kormány.

A kutatók becslése alapján

• a családi adókedvezménnyel 7,6 millió forintba,
• bölcsődék építésével 5,6 millió forintba,
• míg az otthonteremtési támogatások növelésével 1,2 millió forintba

kerül egy újabb gyermek születésének ösztönzése.

Ez a három sikeres kormányzati intézkedés, a többi vizsgált családpolitikai támogatásnál nem mutatható ki semmilyen hatás a születésszámra, ugyanakkor ezek egyéb fontos funkciókkal is bírnak, például csökkentik a gyermekszegénység mértékét. Ilyen a családi pótlék vagy a gyes, de ezek összege 2008 óta változatlan, reálértéküknek több mint a negyedét elvesztették.

Nagyobb jólét, kisebb nemzethalál

A kutatás szerint a gyermekvállalásra leginkább a foglalkoztatottság, a stabil megélhetési és lakhatási körülmények hatnak. Amiből azt a következtetés vonható le, hogy a foglalkoztatás és a bérek növelését, és a megfizethető lakhatás elősegítését célzó gazdaságpolitikai lépések nagy eséllyel egyben a leghatékonyabb születésszám-növelő szakpolitikai intézkedések is.

Ez alapján egy erőteljes kormányzati bérlakásprogram fontos és hatékony részét képezhetné a kormány családpolitikai eszköztárának

– írja a kutatás.

A lakásépítési támogatások 1 százalékpontos növelése 1,2 százalékkal emelné meg a termékenységi arányszámot. De akkor is nagyobb eséllyel vállalnának gyereket a magyarok, ha a kormány az idősek gondozásában a jelenleginél nagyobb szerepet vállalna (ebben jelenleg nem teljesít valami jól a magyar állam), az öregkori függőségi ráta, azaz a gondozásra szoruló idősek számának 1 százalékos csökkenése 1,6 százalékponttal növelné a termékenységi arányszámot.

Az Európai Bizottság megrendelésére készült angol nyelvű tanulmány ide kattintva érhető el.

(Borítókép: Fiatal pár gyermekeikkel kilépnek a Győrben 2016. október 5-én átadott új szociális bérlakásukból. Tizennyolc 50 négyzetméteres, 1,5 szobás új építésű szociális bérlakást adtak át a város egyik lakóparkjában. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)